1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - C) Általános népleírás
86* inkább az iskolában vagy könyvből sajátított el. E nyelvek a franczia, angol és az olasz. Ez utóbbi nyelv ugyan csak az anyaországban (Fiumét nem számítva) tekinthető ilyen nyelvnek, mert Fiúméban és Horvát-Szlavonországok jó részében is közvetlen érintkezés révén terjed. A népszámlálási mű V. kötetének 120. és köv. lapjain találhatók e nyelvek elterjedtségére vonatkozó, törvényhatóságok szerint részletezett adatok. Az anyaországban az olasz nyelvet 62.061, a francziát 99.685, az angol nyelvet pedig 54.537 emA magyarok közül olaszul tud 16.736, 0'n°lo ; a németek » » » 4.725, 0'25°/ 0 ; a tótok » » » 460, O'o2 0/ 0 ; a románok » » » 649, 0'oa% ; a ruthének » » » 58, 0-oi°/o ; a horvátok » » » 7.463, 3-83°/ 0 ; a szerbek » » » 399, 0-cs 0/ 0 ; Jó része azoknak, kik e nyelveket beszélik, a fővárosra esik, így a francziául tudók közül 45.796 (45-9%), az angolul beszélők közül 20.568 (37-7%). Az olaszul beszélők közül már jóval kisebb szám 8985 jut Budapestre ; az olaszul tudók természetesen legtöbben Fiúméban vannak, szám szerint 36.347-en, kiknek azonban, mint láttuk, túlnyomó része olasz anyanyelvű. A társországokban a franczia és angol nyelv kevésbbé, ellenben az olasz nyelv a fentebb érintett okból aránylag sokkal jobban van elterjedve, mint az anyaországban ; míg ugyanis francziául ott csak 8397, angolul pedig 6079 ember beszél, olaszul 20.294-en tudnak. Igaz, hogy az utóbbiak közül 4138 olasz anyanyelvű, de még így is magas az olaszul tudók száma a magyarországihoz képest. Legtöbben tudnak olaszul a tengerparton s ott is Modruä-Fiume vármegyében (8289), Fiume szomszédságában, míg a szintén tengerparti Lika-Krbava vármegyében, amely alkalmas kikötőhelyek hiányában soha sem volt annyira kitéve az olasz behatásoknak, már csak 1142-en tudnak olaszul. Érdekes, hogy az olasz nyelv (3561) még Zagreb városban is vetekedik a franczia nyelvvel (3790), ami az olasz nyelvterület közelségének s a tengerparttal való sűrűbb üzleti érintkezésnek folyománya. 11. A népesség műveltsége. Igen örvendetesek népszámlálásunknak a népesség általános műveltségének terjedését jelző adatai. Ezúttal annyiban még részletesebbek és messzebbmenők ezek az adatok, hogy nemcsak a puszta írni-olvasni tudást, hanem a középiskolai végzettséget is bemutatják. Egyelőre csak az írni-olvasni tudás mellett maradva, kitűnik az adatokból, hogy összes népességünkből írni-olvasni tudott 11,775.204, vagyis öö^ 0/,, csak olvasni tudott 430.331, » 2'i°/ 0 sem írni, sem olvasni nem tudott 8,680.952, » 41-5°/ 0 Az előző népszámlálás adataihoz képest igen jelentős haladás mutatkozik, amennyiben az irniolvasni tudók arányszáma 49-8-ről 56-á-re nőtt tíz év alatt, az írni-olvasni nem tudóknak pedig nemcsak arányszáma esett vissza, hanem abszolút száma is ber beszéli. Érdekes, hogy míg az olasz és angol nyelvet beszélők között a férfiak erős többségben vannak, a franczia nyelvet értők között a nőké az erős túlsúly (44.778-czal szemben 54.907), ami annak a következménye, hogy a lányok középfokú oktatásánál nagyobb szerepe van a franczia nyelvnek, míg a fiúk középfokú oktatásánál a franczia nyelv csak az iskolák kis részében (reáliskolák, felső keresk. iskolák) kötelező tantárgy. Hogy az egyes nemzetiségek milyen mértékben bírják e világnyelveket, a következő összeállítás mutatja : angolul tud 35.743, 0-s6°/ 0 ; » » 9.137, 0-i8°/o ; » » 4.538, 0-23°/o ; » » 1.215, 0-wO/o ; » » 650, 0-u°/o ; » » 334, 0-i7°/o ; » » 441, 0-io 0/ 0. erősen megfogyatkozott. A haladás progresszióját jelzi az, hogy míg 1880-tól 1890-ig még növekedett, 1890-től 1900-ig már 315.000-rel, 1900-tól 1910-ig pedig már 469.000-rel kevesbedett az írni-olvasni nem tudók száma. • Az írni-olvasni tudóknak az összes népességhez való viszonyítása nem ad egészen helyes képet az általános műveltségi állapotról, mert a viszonyításban egyrészt egy holt teher szerepel, azoknak a tömege, a kik még koruknál fogva nem tanulhattak meg írni-olvasni, másrészt pedig ez a korcsoport törvényhatóságonkint igen különböző lehet s így kölönbözőkép befolyásolhatja a viszonyszámokat. Sokkal jobban megvilágítja a műveltségi viszonyokat, ha az írni-olvasni tudókat csak a 6 éven felüli népességgel állítjuk szembe. A hat éven felüli népességből 66-7% tud irni-olvasni, tehát népességünknek épen 2/ 3 része. Ez az arányszám az anyaországban 68'7-re emelkedik, míg a társországokban, melyek általános műveltség dolgában jóval hátrább állnak, csak 52'6%-ot ér el Horvát-Szlavonországok azonban erős igyekezettel törekszenek ezt az elmaradottságot megszüntetni : míg az utolsó tíz év alatt az anyaországban 61'4%ról 68-7-re növekedett az arányszám, tehát 7'3-del emelkedett, addig a társországok irni-olvasni tudóinak arányszáma 44'á-ről 52'6-re, vagyis 8'2-del javult. Az anyaország részeiben a következő változás mutatkozik 10 év alatt : A 6 éven felüli néposségből Országrész ir-olvas ®/o 1900 1910 javulás Duna jobb partja 76-4 81-s 5-4 Duna bal partja 68-a 76-0 7-8 Duna-Tisza köze 73-2 80-0 6-8 Tisza jobb partja 58-c 67-2 8-7 Tisza bal partja 50-9 56-9 6-0 Tisza-Maros szöge 52-s 60-2 7-7 Királyhágóntúl 41-5 50-B 9-0 Fiume város és kerülete 74-9 83-2 8-8 Magyarország 61-4. 68-1 7-3 Legnagyobb javulást látunk a Királyhágón túl, azután a két felvidéki országrészben, legkisebb viszont az arányszám növekvése a Dunán túl és az Alfölfrancziául tud » » 81.525, 0-8s°/o ; 11.446, 0-62°/ 0 ; » » 346, 0'oa°/o ; » » 1.184, 0-m°/O ; » » 9, 0-oo°/o ; » » 321, 0'n% ; » » 692, 0-i5% ;
