1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint (1913)

I. Általános jelentés - 2. A foglalkozások főosztályai; keresők és eltartottak

8* mint inkább a kereskedelem és a közlekedés rendkívül erős képviseltetése révén, Budapest utána következik 68'5%-kal, a 60%-ot meghaladja még Győr, Pozsony, Miskolcz és Arad arányszáma. Erősen mezőgazdasági jellegű városainkban, mint Szabadkán, Hódmező-Vásárhelyen és Kecskeméten már csak 22—27 között mozog az ipar-forgalmi népesség százaléka. A vármegyék közül az északi felvidék egy nagy összefüggő területén látjuk az ipar-forgalmat legjobban kifejlődve. A központ Zólyom vármegye, a hol a népesség 38-4%-a tartozik az ipar-forgalomhoz, köréje csatlakozik Szepes, Liptó, Gömör, Turócz és Nógrád vármegye, melyek mindegyikében 30%-on felül áll az arányszám ; e %-ot meghaladja még Budapest környéke révén Pest vármegye és a jelentékeny bányászattal biró Esztergom vármegye is ; a távol délkeleten pedig a kis Brassó vármegye tűnik ki 37'4%-os arányával, a mit leginkább Brassó város erősen iparos*jellegének köszönhet. A 4,928.230 főnyi bányász- és ipar-forgalmi népesség e foglalkozási főcsoport egyes kategóriái között következőkép oszlik meg : Bányászat 214.714, a népesség l'o %-a Ipar 3,361.135, » 16'i » Kereskedelem 722.352, » 3-5 » Közlekedés 630.029, » 3'o » Összesen 4,928.230, a népesség 23'e °/o-a Maga az ipar tehát e főcsoportnak majdnem 70%-át foglalja le, az ipar-forgalmi népességnek már ismertetett nagy fejlődését e szerint túlnyomólag az iparos népesség nagy szaporodása idézte elő. De erősen növekedett a többi három foglalkozási csoport arányszáma is 1900 óta, még pedig aránylag legjobban a közlekedésé, 2-3%-ról 3"0%-ra. Az 1900. évi létszámhoz viszonyítva is e foglalkozási csoport mutatja a legnagyobb gyarapodást, a mennyiben 440.541-ről 630.029-re, tehát 43%-kal növekedett. A fentebbi négy foglalkozási kategória közül a bányászat fejlődött a legkevésbbé rendszeresen, a mennyiben egyes törvényhatóságokban mint pl. Hunyadban és különösen Komárom vármegyében abnormis módon megszaporodott a bányászathoz tartozók száma, — az előbbi vármegyében 6'4%-ról 10'9-re, az utóbbiban 3'3%-ról 9"6-re — más törvényhatóságokban, különösen a régi idő óta bányászattal biró törvényhatóságokban nemcsak relative, de még abszolút számban is megfogyott a bányász-népesség pl. Pécsett, Sopron vármegyében és Sopron városban, Bars, Hont, Liptó, Zólyom, Krassó-Szörény, AlsóFehér vármegyében. Rohamosan változik meg régi bányavárosunknak, Selmeczbányának foglalkozási képe ; ott tíz év alatt 35'5%-ról 25'8%-ra, abszolút számban 5808-ról 3919-re fogyott a bányászathoz tartozó népesség ; a bányászok részben elvándorolnak, részben az iparra térnek át, úgy hogy az ipar arányszáma (25*5%) most már majdnem eléri a bányászatét. Az ipar fejlődése a legtöbb törvényhatóságban párhuzamos azzal, a mit az egész ipar-forgalmi népesség fejlődése mutat. Kiemeljük mégis, hogy a városok közül Győrnek van aránylag a legnagyobb iparos népessége : 46*8%, s csak utána következik Budapest 45"2%-kal. A 40%-ot e két városon kívül csak Pozsony és Miskolcz haladja túl, bár Miskolczon az ipar aránya a közlekedés javára még csökkent is 1900 óta. A vármegyék közül óriási arányú fejlődéssel — 18'7%-ról 28'9-re — Liptó tört első helyre, utána jön Zólyom 28'8, Brassó 27'6, Turócz 25'8%-nyi iparos lakossággal. Rendkívül nagy fejlődést mutat Pest vármegye Budapest hatása alatt 17*o%-ről 24'2-re (abszolút számban 140.552-ről 249.264-re, mely még a főváros iparosságának szaporodását is jóval felülmúlja), azonkívül a székely vármegyék, a hol a faipar nagy fellendülése idézte elő az iparral foglalkozók nagy szaporodását. A kereskedelemmel foglalkozók szaporodása meglehetősen egyenletes, bár vannak vármegyék, a hol arányszámuk csökkent. Legnagyobb a kereskedelemmel foglalkozók arányszáma is, növekedése is — nem szólva a városokról — az északkeleti Felvidék vármegyéiben, Máramarosban, Ugocsában, Beregben, Ungban, a hol a tudvalevőleg túlnyomóan kereskedelemmel foglalkozó izraelita lakosság a legnagyobb számmal él és a legnagyobb szaporodást mutatja. Ellenben a nyugati részeken, a hol a zsidóság fogyóban van, a kereskedelemmel foglalkozók aránya is több helyütt csökkent, vagy stagnál. A városok közül is abban a két városban van a legtöbb kereskedő, a melyekben az izraeliták a legnagyobb számban találhatók, t. i. Budapesten 15-o és Nagy-Váradon 12*9%. Fiume aránya (14'8%) is majdnem eléri Budapestét, de itt mint kikötővárosban más a magyarázata a kereskedelem magas arányának. A 10%-ot meghaladja még egyébként Győr, Pozsony, Újvidék, Kassa, Miskolcz, Szatmár-Németi, Temesvár, Pancsova, Kolozsvár és Zágráb arányszáma is. A közlekedés arányszámai tekintetében is nagy különbségek vannak a városok és vármegyék között. A közlekedés legtöbb embert foglalkoztat Fiúméban (15-7%), Miskolczon (13-8), Aradon (13'i), Zimonyban (11*3) és Komáromban (10'i) ; ezek közül Miskolczon és Aradon vasúti üzletvezetőség van, a többi három város pedig a tengeri, illetőleg dunai hajózás csomópontjai, innen magyarázható a közlekedés magas arányszáma. A közlekedéssel foglalkozó népesség a legtöbb törvényhatóságban rendkívüli szaporodást mutat, különösen azokban a vármegyékben, a melyekben nagyobb vasutvonalak nyíltak meg. Csík vármegyében pl. 0"8%-ról l"7%-ra (abszolút számban 988-ról 2476-ra) növekedett tíz év alatt a közlekedéssel foglalkozók száma. Csökkenést'az arányszámokban csupán Győr, Versecz és Zágráb városoknál és Besztercze-Naszód vármegyénél látunk, Várasd vármegyében pedig változatlan maradt az arányszám. Meglepő, hogy Budapesten is a helyi és vidéki forgalom óriási megnövekedése daczára a közlekedéssel foglalkozók arányszáma 8"2%-on változatlanul maradt. Ennek az a magyarázata, hogy a fővárossal szomszédos községekbe leginkább a vasúti alkalmazottak