1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

két évtized eredményét, feltűnik, hogy valamennyi felekezet szaporodási aránya csökkent, csupán a zsidóké emelkedett elég jelentékeny mértékben. Az egyes felekezetek hiveinek különböző szaporodását első sorban a természetes szaporodás különböző mértéke idézi elő, másod sorban pedig a kivándorlás, a mely egyik felekezetet jobban apasztja, mint a másikat. Figyelembe vehetjük meg harmad sorban az áttéréseket is, a melyek azonban napjainkban már aránylag kis számban fordulnak elő, úgy hogy a felekezetek számarányában nagyobb eltolódást nem okoznak. Hogy e különböző tényezőknek milyen szerepük van az egyes felekezetek híveinek szaporodásában, a következő összeállítás világítja meg : Vallásfelekezet Természetes Tényleges Vándorlási különbözet Természetes Tényleges Vándorlási különbözet Természetes szaporodás Vándorlási különbözet Vallásfelekezet szaporodás Vándorlási különbözet szaporodás Vándorlási különbözet Természetes szaporodás Vándorlási különbözet Vallásfelekezet 1880-1890 1890-1900 ') 18801890 18901900 18801890 18901900 Vallásfelekezet abszolút számokban százalékokban Római katholikus Görög » Református Ág. hitv. evang Görög keleti Unitárius Izraelita Egyéb és ismeretlen... Összesen 1,026.008 190.026 196.447 105.709 261.071 6.441 124.772 - 11 971.078 170.191 193.323 81.191 197.442 5.853 86.908 1.310 — 54.930 — 19.835 — 3.124 — 24.518 — 63.629 — 588 — 37.864 + 1.321 1,099.109 199.699 209.817 116.160 189.628 6.581 137.498 — 2.350 1,025.763 172.952 198.692 76.030 167.514 6.360 121.032 4.599 — 73.346 — 26.747 — 11.125 — 40.130 — 22.114 — 221 — 16.466 + 6.949 13Í 12-6 9-7 9-4 10-7 ll's 19-1 - 0-1 12-s 12-0 9u 9'« 7'a 10-7 19-0 — 24-5 — 0-a — Is — 0-a — 2'a — 2-6 — 1-0 — 5-9 + 15-8 — 0-a — l-e — 0-6 - 3-s - 0-8 — 0-* - 2-s + 72-B Római katholikus Görög » Református Ág. hitv. evang Görög keleti Unitárius Izraelita Egyéb és ismeretlen... Összesen 1,910.463 1,707.296 - 203.167 1,956.142 1,772.942 — 183.200 12-s 11-8 - 1-s - l-o Mind a két évtizedben legnagyobb természetes szaporodást értek el az izraeliták és a római katholikusok, legkevésbbé szaporodtak ellenben az ágostaiak, reformátusok s különösen az utolsó évtizedben a görög keletiek. Láthatjuk tehát, hogy ha csak a természetes szaporodás folyna be a népszám alakulására, akkor is ugyanazok a felekezetek foglalnának s ugyanazok veszítenének tért, a melyeket már fentebb is kiemeltünk. A kivándorlás és a felekezetek közti áttérések némileg módosítják a természetes szaporodás arányszámait, de csak oly kis mértékben, hogy a felekezetek erőviszonyain és szaporodási viszonyain nem sokat változtatnak. Legnagyobb veszteséget szenvedtek egyébként a kivándorlás és részben az áttérések folytán a 80-as években az izraeliták, a 90-es években pedig az ágostaiak. Legkisebb volt a vesztesége a református felekezetnek s a 90-es években az unitáriusoknak is ; az utóbbiak újabban aránylag sokat nyernek az áttérések révén. Feltűnő a görög keletiek és izraeliták vándorlási difíerencziájának nagy csökkenése. Mindkét felekezet vesztesége jóval nagyobb volt a 80-as években, mint 1890-től 1900-ig. Minthogy a 80-as években a görög keleti vidékekről Amerikába való kivándorlás még nem öltött nagyobb méreteket, valószínű, hogy a görög keletiek a Balkán-államokba vándoroltak, még pedig a szerbek Boszniába és Szerbiába, az oláhok Romániába. A zsidók jórésze a 80-as években, úgy látszik, Bécsbe vándorolt, a mit abból lehet következtetni, hogy a zsidók száma Bécsben jobban szaporoddott a 80-as évek folyamán, mint a következő évtizedben. Országrészenkint és törvényhatóságonkint vizs>) Az adatok ebben az évtizedben is a polgári népességre vonatkoznak, azért különböznek a végszámok a 4. sz. táblán közöltektől. gálva az utolsó évtized folyamán az arányszámok eltolódását, a következőket észlelhetjük : A római katholikusok valamennyi országrészben tért nyertek ; legkevésbbé még a Duna-Tisza közén és a társországokban, a hol arányszámuk növekedése csak 0'2, illetőleg 0'3 volt. A Duna-Tisza közén a székesfőváros hanyatló aránya okozta az arányszám csekély emelkedését, a társországokban pedig a kisebb felekezeteknek bevándorlás révén való szaporodása miatt nem tud a római katholikus vallás nagyobb mértékben tért foglalni, s e mellett a nem kevésbbé szapora görög keleti felekezettel szemben is nehezen tudja a versenyt fölvenni, annál is inkább, mert a görög keleti felekezet a társországokban az áttérések folytán is nyer. A római katholikusok térfoglalása egyébként olyan általános volt, hogy a 71 vármegye közül csak 9 akadt, még pedig Máramaros, Brassó,. Csík, Fogaras, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos, Lika-Korbava, Szerém, Zágráb, a melyekben a római katholikusok arányszáma némileg visszaesett, a visszaesés azonban sehol sem rúgott többre 0'6-nél. Csík vármegyén és a három társországi vármegyén kivül olyan vármegyék ezek, a melyekben a római katholikus lakosság többnyire csak a városokban él, a vidék lakosságában pedig alig van római katholikus ; minthogy pedig a városi népesség természetes szaporodása általában kisebb, mint a vidéké, a nagyobbrészt városi lakos római katholikusság lassankint tért veszít, amit az is elősegít, hogy a vidék más felekezetű lévén, a bevándorlás is a más felekezetűeket szaporítja. Csík vármegyében a kis számú reformátusok és a zsidók megszaporodása idézte elő a római katholikusok arányszámának csökkenését, a három horvát-szlavon vármegyében azonban részben a szaporább görög keletiek (Lika-Korbava, Zágráb),