1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

76* nélkülöz s igen élénken mutat rá a felekezet híveinek vándorlási és telepedési viszonyaira. Három fő-, hogy úgy mondjuk törzsfészkük van az ágostaiaknak, az egyik a Felvidék, a hol körülbelül Zólyom vármegye az ágostaiak központja, habár aránylag legszámosabban nem itt, hanem Turócz vármegyében fordulnak elő ; a másik vidék a Dunántúl nyugati része és a Kis-Alföld, a hol szintén a törzslakosság, úgy a magyarok, mint a németek, között vannak hívei az ágostai felekezetnek, bár arányszámuk csak Vasban közelíti meg a 20°/

0-ot. A harmadik, régi elterjedési területük a Királyhágóntúl szászoktól lakott vármegyéi, melyek közül Besztercze-Naszód nem függ össze a többivel. Más vidékeken az ágostaiakat nagyobbrészt csak mint a török kiűzése utáni időkben telepedetteket találjuk, ú. m. Baranyában és Tolnában, továbbá az Alföld és a Délvidék vármegyéiben. Békésben a telepítés oly nagy volt, hogy ott az ágostaiak jelenleg relativ többséget képeznek. Ezenkívül egyébként csak Brassóban és NagyKüküllőben teszik a népesség relativ többségét, abszolút többségre pedig csak a kis Turóczban j utnak. A városokban az ágostaiak, arányukhoz képest, eléggé el vannak terjedve, a 20°/

0-ot azonban csak Sopron városban haladják meg, egyebütt a 15°/

0-ot sem érik el. A római katholikusok után területileg legjobban vannak elterjedve az izraeliták, kik csak 12 vármegyében fordulnak elő l°/

0-nál kisebb arányban, míg a reformátusok 16 vármegyében nem érik el a lakosság l°/

0-át. Az izraeliták azonban, eltérőleg a többi felekezettől, sehol sem tömörülnek többséggé ; Máramaros vármegyében, a hol arányuk legnagyobb, 18'i°/

0-át teszik a népességnek, 10°/

0-on felül pedig még csak Bereg, Ugocsa és Ung vármegyékben vannak. A városokban azonban az izraeliták már sokkal számosabbak, a mit foglalkozási viszonyaik hoznak magukkal ; de jelentékenyebb arányban csak Nagy-Váradon (24'5°/

0), Budapesten (23'i) és Szatmár-Németiben (19'7) fordulnak elő. Hét városban arányszámuk 10—15, tizenegy városban 5—10 és kilencz városban 1—5°/

0 között mozog. Az unitáriusok, kiknek elhelyezkedését térképen nem is ábrázoltuk, csak Udvarhely vármegyében vannak jelentékenyebb arányban, a hol 22'5°/

0-át teszik a népességnek, a többi királyhágóntúli vármegyékben arányuk már nagyon jelentéktelen, az ország egyéb vidékein pedig számuk csak 3—4000 lelket tesz. A 13.213 egyéb vallású következőkép oszlott meg: A felsoroltakon kivül egyéb keresztény felekezetű (legnagyobbrészt anglikán) 346 nem keresztény (legnagyobbrészt mohamedán) 499 (

nazarénus 7.689 baptista 2.292 egyéb 2.387 Összesen 13.213 E kisebb felekezetek híveinek elhelyezkedésére nézve érdemes felemlíteni, hogy az anglikánok Budapesten, Kapnikbányán (Szatmár vármegye ; aranybánya) és Fiúméban (torpedógyár) írattak össze ; a mohamedánok túlnyomólag bosnyák katonák (mind Budapesten). A nazarénus és a baptista szekta az ország alföldi és délvidéki vármegyéiben, különösen Bács-Bodrogban, Torontálban, Biharban bir hivőkkel. Igen fontos most már ezek után annak ismerete, hogy az egyes felekezetek milyen mértékben szaporodtak az utolsó népszámlálás óta s a felekezeteknek a népességben elfoglalt arányszámai mennyiben változtak s milyen irányban tolódtak el tíz év alatt. A jelen közlemény 19. és 20. sz. táblája (a 84—91. lapokon) törvényhatóságonkint tartalmazza a polgári népességről az idevonatkozó abszolút és relativ számokat, nemcsak 1890. és 1900-ból, hanem a megelőző népszámlálás idejéből, 1880-ból is. Kiveszszük e táblából a Magyarbirodalomra vonatkozó arányszámokat s — hogy a fejlődés menete a legrégibb idő óta, a mióta a felekezeti megoszlásról népszámlálási adataink vannak, fel legyen tüntetve, — kiegészítjük ezeket 1850-ig visszamenőleg a régebbi népszámlálások adataival is : Év O e3 PS* Gör. kath. Református Ág. h. evang. Gör. kel. Unitárius Izraelita Egyéb Év a népesség %-áb

an 1850 47-5 10-4 13-5 7-a 17-9 Os 2-8 1857 47-s lO-i 13-i 7-6 17-9 0-8 3-0 O-o 1859 48-T 10-8 13i 7-9 16-8 Os 3« O-o 1880 50-2 9-e 13-0 7-9 15-6 0-8 4-1 O-o 1890 50-9 9« 12-8 6-9 15-9 0-4 4*9 O-o 1900 51-6 9-e 12-7 6-7 14-6 0-4 4 4 0-J Az utolsó évtizedben e szerint ugyanaz a jelenség mutatkozik, a mi az előzőben is mutatkozott, s a mit már régebbi népszámlálásaink is konstatáltak, hogy a római katholikusok és az izraeliták arányszáma emelkedik, a görög keletieké és a két nagy protestáns felekezeté pedig csökken. A görög katolikusok aránya újabban stagnál, de az 50 év előtti állapothoz képest szintén nagy esést mutat. Stagnál, vagy alig változik a kisszámú unitáriusok aránya. Igen jelentékeny a görög keleti felekezet térvesztése, 50 év alatt több mint 3 százalék ; aránylag szintén nagy vesztesége van az ágostai felekezetnek is, a mit e felekezetek kedvezőtlen szaporodási viszonyai magyaráznak meg. Csak az utolsó két évtizedre szorítkozva, az egyes felekezetek szaporodása ugyanis következő volt százalékokban: ÉV Â a M é •o tó Gör. kath. Református Ág. hitv. evang. Gör. kel. Unitárius Izraelita Összes polgári népesség 1880-1890 12-4 11-s 9-5 7-9 8-1 10-6 13-8 10-9 1890-1900 11-6 10-4 8-9 6-s 6-4 10-3 16-7 10's 1880 -1900 25-4 22-9 19-3 14-0 15-0 21-9 32-6 22-9 Mind a két évtizedben leggyengébben szaporodtak tehát az ágostaiak és a görög keletiek, legjobban a zsidók és a római katholikusok. összehasonlítva a