1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

72* nél láttuk — általában jóval több a házi cseléd, mint a földmíves városokban. A maximumot felmutató városok sorában azonban Baja is szerepel, mely pedig inkább iparos jellegű város. Itt a házasok magas arányát a férfiak közt a nagy nőtöbblet is okozza ; ugyanez az ok növeli meg Selmeczbányán is a házas férfiak arányát (58-2°/

0), míg ugyanitt a nők között csak 45-9°/

0 férjes, tehát a városok országos átlagánál is jóval kevesebb. A 15 éven felüli népesség családi állapot szerint való megoszlását egyébként 8 kis térképen is bemutatjuk (L. a XI. és XII. sz. térképet), melyek a városok és vidék közt ebben a tekintetben is mutatkozó ellentéteket élénken megvilágítják. Minthogy a térképek közül legnagyobb fontosságuk a házasok arányát jelző (2. sz.) térképeknek van, részletesebben csak ezekre terjeszkedünk ki. Látjuk azt, hogy a nős férfiak arányának ábrázolása igen eltér attól a képtől, a melyet fentebb az országrészek adatai alapján alkottunk, mert az egyes országrészeken belül az eltérések igen nagyok. Az összbenyomás a térkép alapján az, hogy legtöbb a házas férfi az ország közepén : vagyis az Alföldön, a Dunántúl keleti felében és a felvidék alján. A legmagasabb arányszámokat mutatják Hont, Baranya vármegyék, a hol 70°/

0-ot, továbbá Tolna, Bács-Bodrog és Belovár-Körös vármegyék, a melyekben 68°/

0-ot meghalad a nős férfiak aránya. A minimumot jelző vármegyéket pedig mind az ország határán látjuk ú. m. Moson, Vas, Brassó, Szeben és Lika-Korbava vármegyéket, a melyekben a nős férfiak aránya a 60°/

0-ot sem éri el. Utaltunk már fentebb arra az összefüggésre, a mely a házasok aránya és a nemek egymáshoz való aránya között fennáll, kétségtelen azonban, hogy a házasodási hajlam kisebb vagy nagyobb voltának és a korábban vagy későbben való házasodás szokásának is nagy része van abban, hogy a házasok aránya mikép alakul. Ez utóbbi körülmény hatását a felsorolt vármegyékre vonatkozólag be is mutatjuk : Száz 15 éven Ä

/

Q

ÄY Vármegye felüliférfikö- Äufit zul nos 1900-ban I. csoport : Hont 71-1 62-3 Baranya 70-i 69-a Bács-Bodrog 69-o 664 Tolna 68 B 61-8 Belovár-Körös 68"i 62"8 II. csoport : Lika-Korbava 59-7 42 B Vas 59-1 29 a Moson 57*7 20'< Szeben 56-7 39's Brassó 55'3 37'« Csak egy év házassági adatait vettük, a miket azonban bízvást elfogadhatunk, mert a házasulok kormegoszlásában csak igen csekély változás szokott mutatkozni. Már ez adatokból is látható, hogy a korai házasodás mennyire növeli a házasok arányát s milyen csekély ott a házas férfiak aránya, a hol a férfiak nagy része csak 25 éves kora után nősül. A nőknél az összefüggést már kevésbbé lehet kimutatni a házasok nagyobb aránya és a korai házasodás között, mert a házasok arányát nagyon befolyásolja az, hogy nőtöbblet vagy férfitöbblet van-e a vármegyében, továbbá, hogy az özvegyek, a kiknek száma a nők között már jelentékeny, milyen arányban szerepelnek. Általában véve azt lehet észlelni, hogy a házas nők még inkább tömörülnek az ország közepén, mint a házas férfiak, s ezenkívül még a régi Erdély keleti és északi részein találhatók nagyobb arányokban. A nőtlenekre és a hajadonokra vonatkozó térképek mintegy kiegészítői lévén a házasokra vonatkozó térképeknek, nem kívánnak magyarázatot ; annál nagyobb ellentét van az özvegy férfiak és az özvegy nők vidékenkint való eloszlása között. Az özvegy férfiak leginkább az ország déli részeiben és a Királyhágóntúl középső és északi részeiben fordulnak elő legnagyobb arányban, különösen KrassóSzörényben és Lika-Korbavában, a hol arányuk meghaladja a 7°/

0-ot ; legkevesebb özvegy férfi van az Alföldön és a Tisza felső folyása körül. Az özvegy nők viszont a felvidék egyes vármegyéiben, mint Grömörben, Sárosban, Abauj-Tornában, továbbá a Királyhágóntúl déli részein, különösen Brassóban találhatók aránylag legnagyobb számmal. Kétségtelen, hogy a két nem különböző halandósági viszonyai okozzák elsősorban az özvegyek különböző arányát, befolyással van ezenkívül az özvegyek számára a palingam házasságok gyakorisága, városokban e mellett a vándorlások is. Hogy a két nem különböző halandósága mennyiben van hatással az özvegyek arányszámának alakulására, a következő kis táblázattal iparkodunk bemutatni : Országrész 1000 férfira Az 1900/901. évek átlagábanesett ezer S 11 l-s Száz 15 éven felüli Országrész esik férfira nore « férfi no férfi nő ÍJ a « a férfi no halott 0 M a m

a közül özvegy Duna bal partja 1050 28-s 26-1 2-4 4-3 15 a Duna jobb partja 096 24-e 23-9 0-7 5-9 13» Duna-Tisza köze 1009 25-s 24-s 1-8 4-0 13-1 Tisza jobb partja 1078 26-s 24-s 2*2 3-9 16-1 Tisza bal partja 1006 28-s 27-s 0-7 4-4 13-9 Tisza-Maros szöge 992 26-s 25-7 0-9 6-3 14-a Királyhágóntúl 978 26-4 26-s Ol 5-s 14-4 1024 29-s 26-9 2-8 3-s 12-8 Magyarország Horvát-Szlavonorsz.... Magyarbirodalom 1011 998 1009 26-8 27-8 26-7 25-4 27-0 25-6 1-2 0-8 l-l 4-8 5-4 4-9 14-2 12-8 14-0 E táblázatba bevettük a két nem egymáshoz viszonyított arányszámait is, mert a két nem halandósága szoros összefüggésben van a nemek egymáshoz való arányának alakulásával : a férfiak halandósága mindenütt kedvezőtlenebb, de minél nagyobb a nőtöbblet, annál nagyobb a különbözet a két nem halandósága között a férfiak hátrányára. A különböző halandóság viszont az özvegyek arányára a következőkép hat : minél kedvezőtlenebb a férfiak halandósága a nőkéhez képest, annál több az özvegy nő, minél közelebb áll a nőíc halandósága a férfiakéhoz,