1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

80* Országrészek szerint e három korcsoport arányszáma az utolsó két népszámlálás szerint így akult : 6 éven aluli 20—39 éves 60 éven felüli százalékban 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Duna bal partja... 16-s 16-9 28-1 26-9 7'a 7-s Duna jobb partja... 16-0 15-7 27-7 27-0 7-s 8-7 Duna-Tisza köze... 16-s 15-7 30-« 29'5 6-7 7-1 Tisza jobb partja... 17-4 17-6 27-9 25'« 6-8 7-B Tisza bal partja... 18-1 17-1 29-s 26-7 6 a 6-8 Tisza-Maros szöge ' 16'« 14-9 29-7 28-1 6-1 7-B Királyhágóntúl ... 16-s 15i 28-s 26-1 8-1 8-« Magyaror zág 16-7 16o 28-s 27-s 7-0 7-T Horvát-Szlavonországok 17-4 16's 28-9 27-e 6-0 7-S Magyarbirodalom 16-s 16i 28-7 27-4 6-9 7-8 A legzsengébb gyermekkorban állók arányszáma, mint látjuk, nem csökkent mindenütt ; a két felvidéki országrészben aránylag több volt a 6 éven aluli gyermek 1900-ban, mint 10 évvel azelőtt. Legnagyobb fokú ezzel szemben a gyermekkor térvesztése a Tisza-Maros szögén. Az északnyugati felvidéken és a Tisza-Maros szögén minden valószínűség szerint a népmozgalmi viszonyok különböző irányú változása okozta a gyermekkor arányának eltolódását, a mit szépen lehet igazolni e két országrész megfelelő évi születési és szaporodási viszonyaival, a mint az alábbi összeállítás mutatja : Az 1885-1890 Az 1895—1900 évek folyamán esett ezer lélekre élve** élV6születés szaporodás s

zül

etés szaporodás Duna bal partja... 43's 9-7 41-o 12'« Tisza-Maros szöge 44-e 10's 37"7 8-» A népszámlálás előtti 6 év születési és szaporodási viszonyainak befolyása a 6 éven aluli gyermekek arányára világosan látható ez összeállításból. A Duna bal partján a születési arányszám csak mérsékelten esett, de a gyermekhalandóság csökkenése következtében a természetes szaporodás sokkal nagyobb volt, mint az előző évtized megfelelő éveiben, ennek folyománya a 6 éven aluli gyermekek arányának növekvése ; a Tisza-Maros szögén ellenben a születési arányszám igen nagyfokú csökkenése maga után vonta a szaporodás csökkenését is, ennek folytán a gyermekkor aránya is nagymértékben sülyedt. A Tisza jobb partján a népmozgalmi viszonyokon kivül, melyek ott szintén kedvezőbben alakultak a 90-es években, mindenesetre a kivándorlás is közrejátszott a gyermekkor arányának némi emelésében. A munkabírás teljében levő 20—39 éves korcsoport arányának csökkenése már kivétel nélkül minden országrészben mutatkozik, legerősebben mégis az ország keleti felében. Ha tudjuk azt, hogy e korcsoport számbeli fogyását — mint fentebb már megvilágítottuk — a kolera pusztítása okozza, természetesnek kell találnunk, hogy az arányszám csökkenése azokban az országrészekben mutatkozik legerősebben, a melyek a kolera pusztításának is legjobban ki voltak téve. A 20—39 évesek fogyását a legtöbb helyütt pótolja a 15—19 évesek rendkívül erős szaporodása, a mi szintén a már mondottak igazolásául szolgál. Biharban és Szilágyban pl., a mely megyék legtöbbet vesztettek a koleravész alkalmával, e két korcsoport aránya 1890-ben és 1900-ban így alakul : 15—19 éves 20—39 éves a népesség %-ában 1890 1900 1890 1900 Bihar 7'a 10'a 30-st 26-7 Szilágy 7"b lO-i 30-0 26

's Az arányszámoknak 10 év alatt ilyen rendkívüli mértékben való eltolódása csakugyan csak rendkívüli körülmények hatása alatt jöhetett létre. A Tisza jobb partján a kivándorlás is hozzájárult a 20—39 évesek arányának leszorításához ; itt már a 15—19 éves korcsoportot is fogyasztja a kivándorlás, úgy hogy a 20—39 évesek veszteségét a 15—19 évesek arányának csekély növekvése csak igen kis részben pótolta, sőt Sáros és Szepes vármegyékben még ez utóbbi korcsoport aránya is csökkent. A kivándorlás első sorban a férfinépesség számát fogyasztja s hogy ott, a hol már régebben felütötte fejét, mily óriási pusztítást tesz a munkabíró férfiak sorában, az alábbi összeállítás mutatja : 20-24 25-29 30—39 40-59 20-59 éves férfiak száma Abauj-Torna vm. : 1869 6.003 7.488 13.864 16.884 44.239 1880 6.786 6.483 11.668 16.191 41.128 1890 5.748 5.779 9.889 15.048 36.464 1900 4.526 4.149 8.050 13.240 29.965 Fogyás 1869-1900 ~ 1.477 3.339 5.814 3.644 14.274 °/o-ban 24-6 44"s 41*9 21-8 32's Sáros vm. : 1869 6.253 7.131 11.656 15.543 40.580 1880 5.640 5.152 9.969 14.088 34.849 1890 4.123 3.982 7.835 13.752 29.692 1900 4.108 3.903 7.540 13.915 29.466 Fogyás 1869-1900 ~ 2.142 3.228 4.116 1.628 11.114 °/

0-ban 34*8 45-s 35 s 10"5 27'< Szepes vm. : 1869 5.127 6.676 11.778 16.317 39.898 1880 5.766 5.602 10.640 15.329 37.337 1890 4.373 4.553 8.211 13.775 30.912 1900 4.775 5.077 8.894 14.167 32.913 Fogyás 1869-1900 .TT! 352 1.599 2.884 2.150 6.985 °/

0-ban 6-6 23-» 24's 13'a 17'5 Zemplén vm. : 1869 8.764 11.487 21.471 24.654 66.376 1880 10.766 9.555 16.912 22.741 59.974 1890 9.696 10.642 17.910 24.045 62.293 1900 8.273 8.090 17.505 26.891 60.759 Fogyás 1869-1900 491 3.397 3.966 + 2.237 5.617 °/o-ban 5-e 29-e 18's + 9"i 8'5