1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

C) Általános népleírás. 1. Polgári és katonai népesség, népszaporodás. A magyar korona országainak összes jelenlevő népessége 1900. évi deczember hó 31-én 19,254.559 lélekre rúgott, a mely számból 16,838.255 esett az anyaországra és 2,416.304 Horvát-Sziavonországokra. E számokba a Magyarbirodalom területén állomásozó 132.219 főnyi katonaság (közöshadsereg, honvédség, csendőrség) is bele van értve. A népesség összes szaporodása tehát 10 év alatt, ha a katonaságot is számításba vesszük, 1,790.768 lélek, a mi 10"3°/

0-nak felel meg (1. a 4. sz. táblát a 9. lapon). Az 1900. évi népszámlálás volt az első, a mely a katonaság adatait a polgári népesség adataival teljesen egyöntetűen dolgozta fel és mutatta ki s ennélfogva az összes jelenlevő népességről ad képet. Minthogy azonban az előző népszámlálások csak a polgári népesség adatait dolgozták fel részletesen, hogy az összehasonlítás az előző népszámlálások adataival egyenlő alapokon történjék, a következőkben, ott, a hol előző népszámlálásokkal teszünk összehasonlítást, többnyire az 1900. évi eredményekből is csak a polgári népesség adatait vesszük. Vannak azonban bizonyos kombinácziók, a melyek az 1900. évi feldolgozásban nincsenek meg külön a polgári népességről, ezek az eredmények tehát az előző népszámlálások adataival csak bizonyos fen tartás mellett hasonlíthatók össze, mert a katonaság beszámítása — különösen kisebb népességű városokban — az adatokat lényegesen befolyásolja. Hogy a népesség fejlődése nemcsak országrészek és törvényhatóságok, hanem járások és községek szerint könnyen áttekinthető legyen, a népszámlálási mű I. kötetében (484. és köv. lapokon) az egyes községek lélekszámát az utolsó négy népszámlálás (1869, 1880, 1890, 1900) szerint egymás mellé állítva közöljük a mostani közigazgatási beosztás szerint. E táblázat adatainak törvényhatóságok szerint való összefoglalása a jelen kötet 6. lapján (3. sz. tábla) található. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy e táblázat az egyes törvényhatóságok mostani (illetőleg a népszámlálási mű I. kötetének megjelenési idejében volt) beosztása _és területe alapul vételével készült, tehát az időközben történt megyerendezések, átcsatolások figyelembe vannak véve. A többi táblázatok is, a melyek előző népszámlálások adatait állítják szembe az 1900. éviekkel, mindenütt ez elv szemmel tartásával készültek s egyúttal ez magyarázza meg azt, hogy a legtöbb törvényhatósági táblán az adatok csak 1880-ig mennek vissza, mert az 1869. évi adatok községenkint nem állván rendelkezésre, az átcsatolásokat a mostani állapot szerint nem lehetett megtenni. Polgári népességünk az utolsó négy népszámlálás szerint így alakult : 1869 Magyarország 13,579.129 Horvát-Szlavonországok 1,841.122 Magyarbirodalom 15,420.251 Polgári népesség 1880 1890 1900 13,749.603 15,162.988 16,721.574 1,892.499 2,186.410 2,400.766 15,642.102 17,349.398 19,122.340 Szaporodás %-ban 1869-1880 1880—1890 1890-1900 1869-1900 1-8 10-8 10-3 23-1 2-8 15-5 9-8 30-i 1*4 10*9 10*2 24o Az utolsó évtized szaporodása tehát, daczára annak, hogy a természetes szaporodás ebben az évtizedben kisebb volt, mint az előzőben s e mellett a kivándorlás köztudomás szerint növekedett, elég kedvezően alakult, mert aránya alig maradt az 1880-iki népszámlálás eredményei után vérmes reményekkel biztató 1890-iki eredmények mögött. Sőt a szaporodási arány csökkenése is tisztán csak a társországok rovására irható, a melynek népnövekedése nagyon visszaesett, mig az anyaországé változatlan maradt. Ha azonban az 1869. óta lefolyt 31 év eredményeit tekintjük, a Dráván túl a népesség növekvése mégis jóval erősebb volt, mint a Dráván innen. Országrészek és törvényhatóságok szerint tekintve a 31 éves fejlődést, konstatálhatjuk, hogy a népszaporodás legnagyobb volt a legmagyarabb országrészben, a Duna-Tisza közén, 52'i°/

0, a mit természetesen első sorban Budapest óriási mértékű fejlődésének lehet tulajdonítani. Egyébként ez országrész még Budapest nélkül is 35'8

0j

0-os szaporodást mutat föl 31 év alatt. A Duna-Tisza köze után a Tisza