1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
207* gyünk a gazdasági üzemek vezetésére hivatott egyéneknek ; noha e tekintetben aligha helyes az egyoldalú felfogás. Szakképzett erőink közül sok nem talál benn a hazában alkalmazást, s közgazdaságunk kárára külföldön gyümölcsözteti tehetségét és tudását. Még a mezőgazdaságban s erdészetben is sok a külföldi honos tisztviselő, előbbinél 1000 közt 33, utóbbinál 68. Legkedvezőtlenebbek az állapotok a bányászatnál, hol a tisztviselőknek majdnem egy ötöde idegen származású s az iparban is ezer közül száz nem magyar honos. A kereskedelem, hitel s a közlekedés körében már valamivel jobbak a viszonyok.Minden foglalkozási csoportban jóval több az idegen honos a Drávántúl, a mi csak annak a jele, hogy az idegen vezető elemek száma megfordított arányban áll a gazdasági s kulturális fejlettséggel. A segédszemélyzetben is jelentékeny aránynyal vesznek részt a külföldi honosok s főként a bánya- s nagyipari vállalatokban, a minek okaira már a 6-ik fejezet e részében rámutattunk. Egyéb igen tanulságos része az 1900. évi népszámlálásnak az, amely foglalkozásokon belül a műveltségi viszonyok alakulását mutatja be, feltárván ezzel mintegy a kultura és a gazdasági viszonyok, társadalmi helyzetek között levő kapcsolatot. Ha az egyes foglalkozásokat nézzük, s itt már helyénvalónak tartjuk, ha a teljes népességet, vagyis az eltartottakat is figyelembe veszszük, kétségtelen lévén, hogy a keresők gazdasági viszonyai, társadalmi helyzete stb. a legnagyobb fokban befolyásolja ezek műveltségét is, azt látjuk, hogy az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozó 100 egyén közül HorvátMagyar- Szlavonországon orsz.-ban irni-olvasni tudott őstermelés 45*4 31's Bányászat, ipar és forgalom 66 1* 62's Közszolgálat és szabad foglalkozásúak... 77-s 77's Véderő 83 a 76s K. m. n. napszámosok 39'o 39 o Házi cselédek 6ö'i 56'B Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 67's 5S'i Összesen 51'« 37's Legmagasabb az írni-olvasni tudók aránya a véderőhöz tartozó egyének közt, a mi azonban csak azzal függ össze, hogy itt elenyésző csekély az eltartott s főként a 6 éven aluli gyermek. A dolog természetéhez képest különben a közszolgálat és szabad foglalkozások csoportja az, mely első helyen áll. A gazdasági ágakat nézve, szemmellátható az az éles különbség, mely kulturális tekintetben az őstermelés, valamint a bányászat s iparforgalom közt létezik. Ez utóbbi foglalkozási főosztályban különben csoportok szerint szintén érzékeny különbségek vannak. Kiemelkedik ugyanis magas arányával a kereskedelem és hitel, a hol legnagyobb hányadát teszik a keresőknek az önállók s tisztviselők, utolsó helyen áll a bányászat, melyen belül legnagyobb a javarészt munkásokból álló egyéb segédszemélyzet. Legkisebb műveltséggel különben a k. m, n. napszámosok birnak, kiknek nem sokkal több, mint egy harmada (39-o°/ 0) tud csak írni és olvasni. Egyes gazdasági ágakon belül még élesebben tárják fel a műveltségi viszonyokat a következő adatok, a melyek csak a keresőkre vonatkoznak, s a melyek szerint az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozó 100 kereső egyén közül irni-olvasni tudott . H.-SzlavónMagyarország orB2ÍKo k Őstermelés 56'o 38's Bányászat és kohászat 70-a 68-« Ipar 84-4 78-7 Kereskedelem és hitel 88'o 87'« Közlekedés 87'4 83-» Bányászat, ipar és forgalom összesen 84-B 80'S Közszolgálat és szabad foglalkozás 95 T 96-T Véderő 85'» 78-4 Külön m. n. napszámosok 46 ,o 45'i Házi cselédek 67-9 58's Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 66'i 64-o Mindössze 63*4 44 a Ha társadalmi helyzet szerint kutatjuk a műveltségi viszonyokat, kétségtelen, hogy első helyen az értelmiséget képviselő tisztviselők állanak s csak ezután következnek az önállók, míg leggyengébbek a viszonyok az egyéb segédszemélyzet körében. Különben hadd beszéljenek a számok, a melyek gazdasági ágak szerint tagozódva mutatják be a Magyarbirodalomra nézve társadalmi helyzet szerint az írni-olvasni tudók arányát. Az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozó 100 önálló egyéb önálló tisztviselő segédszemélyzetbeli egyén (keresők és eltartottak együtt) közül irni-olvasni tudott őstermelés 45-1 78-s 39-7 Bányászat és kohászat 44*3 81-7 50i Ipar 62-4 83-7 68-7 Kereskedelem és hitel 69-4 83-s 78-4 Közlekedés 51-4 83-5 64-o Bányászat, ipar és forgalom összesen 63o 83-7 67's 9. A népesség ház- és földbirtokviszonyai. Az 1900. évi népszámlálásnak gazdaságtársadalmi szempontból egyik jelentős reformja volt, hogy kiterjeszkedett a népesség föld- és házbirtokviszonyainak kutatására is. Előre kell hangsúlyoznunk azonban, hogy a nyert adatok távolról sem nyújtják a magyar szent korona országainak birtokstatisztikáját, mert nemcsak arról nem tájékoztatnak, hogy az egyes magánszemélyek tulajdonát képező földterület birtokterjedelem szerint mint tagozódik, hanem ezenkívül még a jogi személyek, valamint azoknak a magánszemélyeknek föld- és házbirtokviszonyai sem jutnak bennük kifejezésre, a kik a népszámlálás időpontjában bármely okból nem tartózkodtak a magyar szent korona területén. Még kevésbé nyújtják természetesen az egyes törvényhatóságok birtokviszonyainak hű képét, mert sok birtokos nem tartózkodott a népszámlálás idejében azon törvényhatóság területén, a hol birtoka fekszik, s van sok birtokos, a kinek több törvényhatóságban van birtoka.
