1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

201* minő aránynyal vesz részt a produktiv elem. Ez adatok szerint : Az oldalt megnevezett korosztályhoz tartozó népességből Korosztály MagyarHorvát-SzlavonKorosztály országban országokban birodalomban kereeltarkereeltarkereeltarső tott ső tott ső tott volt %-ban 7 éven alul lOO-o lOO'o 100-» 7—14 éves 15-0 85-0 15-1 84-9 15-0 85-0 15-19 » 69-6 30-4 88's 11-2 72-a 27-8 20—39 » 64*7 35 a 81-7 18-3 66-s 33-a 40 -59 P 66-b 33 "B 77-a 22-8 67-8 32-a 60 éves és ennél több 59-6 40-4 67-« 32-4 60-8 39-4 Ez adatok két érdekes tényre hívják fel figyelmünket és pedig, hogy a 15—19 éves korcsoportban legtöbb a kereső, továbbá, hogy a 20—39 években alászáll, a következő korcsoportban pedig emelkedik a termelésben közvetlenül résztvevők aránya. E tények magyarázatát tisztán a női népességben kell keresnünk. Ugyanis kétségtelen, hogy a kor viszonyoknak egész más a jelentősége, ha az egyes nemeket veszszük. Míg a férfiak, ha a produktiv korba jutottak, már természetes hivatásuknál fogva arra vannak utalva, hogy a gazdaság-társadalmi termelésben, kivételes eseteket nem említve, feltétlenül részt vegyenek, addig a nők foglalkozására nézve a 20 éven felüli korévekben már nem annyira a kor, mint inkább a családi helyzet van nagyobb befolyással. Hogy egyes korcsoportokon belül ép ennek alapján mily nagy az eltérés a produktiv elem alakulását illetőleg, az a következő összeállításból teljesen nyilvánvalóvá lesz. Korosztály 7 éven alul.. 7—14 éves .. 15-19 » .. 20-39 » .. 40-59 » .. 60 éves és ennél több Az oldalt megnevezett korosztályhoz tartozó 100 férfi közül volt országban lOO'o 82 "s 12-b 2-1 1 13i HorvátSziavon15-9 93-e 3 98-9 90-4 lOO'o 84*1 6 1*6 l-l Magyarbirodalomban 17-4 4188 9-« 87-4 lOO'o 82-c 11-7 2-0 1 országban 12-4 33' 12-6 33-5 lOO'o 87*e 47 67 66-sl HorvátSzlavon- lOO'o 14'4| 85-6 15 s84' 65-4 54-9 43-2 34-a 45-1 Magyarbirodalomban lOO'o 12-6 87-<í 43-4 s56 5-4 36-s 56-s 34-e 6363-7 65A férfiaknál azt észlelhetjük, hogy a 60 évig tart az átmenet a produktiv érvényesülésre, innen kezdve azután esik a keresők aránya. Egészen más a helyzet a nőknél. Itt a produktiv erő kifejtése legerősebb a 15—19 években, tehát érthető, ha az össznépességet véve, a keresők aránya is, a mint láttuk, e korosztályban legmagasabb. A következő korosztályban már az eltartottak vannak nagyobb arányban, nyilvánvaló hatásaként a házaséletnek, a mely sok azelőtt önálló keresettel biró nőt a család körébe visszautalván, eltartottá tesz s így természetesen általában véve is csökkenti az aktiv népesség arányát. A 40 évnél azonban már emelkedés áll be s érdekes, hogy az anyaországot véve, még a 60 évnél magasabb korosztályban is, a hol a férfiaknál a keresők csökkenése áll be, a nőknél még itt is némi emelkedés észlelhető, a minek magyarázata abban keresendő, hogy mind több nő válván özvegygyé, ezek vagy valamely önálló foglalkozást folytatnak, vagy valamely nyugdijat, járadékot stb. élveznek s mint ilyenek lesznek a keresők sorába felvéve s ennek folytán az összes keresők arányában is némi emelkedés áll be. Ha közjogi alkatrészek szerint vizsgáljuk ez adatokat, éles ellentéteket találunk a szorosan vett Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt. így kivétel nélkül minden korcsoportban a Dráván túl sokkal nagyobb a keresők aránya, mint a Dráván innen. E feltűnő különbséget, a mint a közölt adatokból látható, tisztán a nőknek az őstermelésnél már többször szóvá tett erősebb foglalkoztatása idézi elő. Annak ismeretére, hogy foglalkozás és kor minő összefüggésben vannak egymással, azok az adatok vezetnek reá, a melyek egyes foglalkozási körökön belül tüntetik fel a korviszonyok alakulását. A legtöbb állam foglalkozási statisztikája, így az osztrák, német, franczia stb. megelégszik azzal, hogy a szóban forgó adatokat csak a kereső népességre nézve teszi kutatás tárgyává. Kétségtelen, ugyan, hogy a foglalkozások legerősebben azok korviszonyait befolyásolják, a kik aktive folytatják, viszont azonban nem tagadható el bizonyos hatás e tekintetben az eltartottakra nézve sem s így a teljesség megkívánja ez adatok ismeretét is. De e mellett szól az a körülmény is, hogy csakis így lehetséges tájékozódást szerezni arra nézve, hogy egyes foglalkozásokon belül az eltartottak révén minő tartalék áll rendelkezésre, fedezni fogja-e ez a termeléshez előreláthatóan megkívántató emberi munkaerőszükségletet, azaz foglalkozások szerint az ez irányú mérleg aktiv-e vagy passzív s végül ily módon, ha már hosszabb időről vannak hasonló adataink, képet nyerünk arról is, hogy a különböző szocziális, gazdasági, kulturális stb. viszonyok hatása alatt, minő méretű az egyes foglalkozások közt végbemenő emberanyagcsere. Mind e szempontoknak kivánt eleget tenni az 1900. évi népszámlálás, a midőn a népesség koradatait a foglalkozásokkal egybevetve nemcsak a keresőkre, hanem egyidejűleg az eltartottakra nézve is feldolgozta. A teljesen részletes adatokat a népszámlálási munkálat VII. kötetében lehet megtalálni, míg e kötet 104. számú táblája az összefoglaló viszonyszámokat mutatja be nagy részletezéssel.