1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

Elsősorban is közlünk egy összeállítást, a mely lyonként mutatja be úgy a keresők, mint az eltaraz egész Magyarbirodalomról foglalkozási főosztá- tottak, valamint az összes népesség korviszonyait. Foglalkozási főosztály Az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozó 1000 Foglalkozási főosztály kereső eltartott kereső és eltartott Foglalkozási főosztály egyén közül Foglalkozási főosztály T-I 1 15-19 20-39 40-59 60 éves és azon felüli 7 éven aluli TT T t15-19 8 S 40-59 60 éves és azon felüli 7 éven aluli -f y-i 1 t> 15-19 20-39 40-59 oo rf > a •œ o Foglalkozási főosztály éves 60 éves és azon felüli 7 éven aluli éves 60 éves és azon felüli 7 éven aluli éves oo rf > a •œ o Foglalkozási főosztály volt I. Őstermelés 58 156 385 295 106 354 281 44 153 113 55 191 179 95 259 197 79 II. Bányászat, ipar és forgalom 49 164 466 261 60 326 248 64 213 107 42 192 166 105 317 170 50 III. Közszolgálat és szabadfoglalkozások 4 51 519 342 84 274 243 93 231 114 45 172 153 77 339 199 60 IV. Véderő — 23 947 27 2 343 162 66 328 75 26 43 21 28 869 33 5 V. K. m. n. napszámosok... 31 112 406 330 121 357 275 45 167 108 48 193 163 76 276 210 82 VI. Házi cselédek 156 382 347 90 25 415 255 43 181 67 39 40 165 349 332 88 26 VII. Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 11 37 192 333 427 164 208 105 193 161 169 100 131 79 193 228 269 Mindössze 57 158 405 280 100 340 270 51 171 113 55 184 172 101 278 189 76 Az őstermelést egyrészt a gyermekmunkának nagyobb elterjedtsége, másrészt a 60 évnél magasabb korosztálynak erősebb képviselete jellemzi. Érdekes, hogy a Magyarbirodalom területén, mint már láttuk, 497.798 a 7—14 éves korban levő gyermek volt 1900-ban foglalkoztatva s ezek közül 350.152, vagyis 70-3°/o"az őstermelésre jutott, míg az iparra csak 63.173 (12-7°/o),a többi foglalkozásokra pedig 84.473 (17'oo/

0). Ez|határozottan örvendetes, mert az őstermelésnél sok olyan természetű munka van (pl. a pásztorkodás), mely nemcsak hogy nem káros a gyermekek egészségére és testi fejlődésére, hanem arra egyenesen jótékonyan hat, az ipari munkákról ezt már egyáltalán nem mondhatjuk el. Különben az őstermelésnél két korcsoport emelkedik ki a keresők közt magas arányával, a 20—39 és a 40—59 éves. A bányászat, ipar-forgalomban a 7—14 éves korcsoportnak kisebb aránya, mint az őstermelésnél egyrészt a foglalkozás természetével, de még inkább az itt érvényben levő, a gyermekek alkalmaztatását bizonyos határok közé szorító rendszabályokkal van összefüggésben. Közel a fele a produktív népességnek (ezer közül 466) a 20—39 éves korosztályra esik, míg feltűnően alacsony a 60 évnél idősebb kereső egyének aránya, a minek főként az az oka, hogy e foglalkozásokban ép a magasabb korévekben sokkal gyakoribb, mint egyéb kereseti ágaknál a foglalkozás változása, így őstermelésre való átmenet, tőkéssé, járadékossá válás stb. Ha a többi foglalkozásokat veszszük szemügyre, e közszolgálat és szabad foglalkozásoknál az alsó korosztályok alacsony arányát az magyarázza meg, hogy az életpályákra menő egyének legnagyobb részének az idejét az előtanulmányok foglalják le. Ugyancsak teljesen érthető, hogy a véderőben aktiv szolgálatot teljesítő egyének majdnem teljesen a 20—39 éves ] korosztályt kötik le. A mi a különböző ágakban alkalmazott napszámosoknál a 60 éves s ennél idősebb egyének nagyszámát illeti, ennek oka az, hogy e foglalkozás menedéke igen sok más életpályán ép az öregebb korban tönkrement exisztencziának. A házi cselédeknél az a tény, hogy túlnyomó részt a nők sorából kerülnek ki, eléggé indokolja, hogy a két alsó korosztály több mint a felét (1000 közül 538) teszi az ide tartozó kereső népességnek. Ugyancsak természetes a sok nyugdíjas, tőkés, járadékos stb. miatt az egyéb és ismeretlen foglalkozású egyéneket magában foglaló foglalkozási főosztályban a 60 évnél idősebb kereső egyének magas aránya. Igen tanulságosak azok az adatok is, a melyek az eltartottak korviszonyait tüntetik fel. Legtermészetesebb a népesség emez elemének koreloszlása, a véderőt, mint gazdaság-társadalmi termelés szempontjából jelentőséggel nem biró foglalkozási ágat figyelmen kivül hagyva, a közszolgálati és szabad foglalkozások körében. A többi foglalkozásokra nézve már az a döntő, hogy egyrészt a családi kisegítő tagoknak, másrészt a nőknek minő szerepük van a gazdasági termelésben. Azokban a foglalkozásokban, a hol a családtagoknak (nő, gyermek stb.) munkája a termelésben erősen érvényesülhet, mint az őstermelésnél, valamint a hol a nő a kedvezőtlenebb gazdasági helyzet folytán inkább kényszerül keresetre, mint pl. a különböző ágbeli napszámosoknál, érthető, hogy az egész alacsony korosztályok erősebb, a többiek pedig gyengébb aránynyal szerepelnek. Mintegy középhelyet foglal el a bányászat, ipar és forgalom, mig az egyéb és ismeretlen foglalkozású egyéneknél az eltartottak közt a magas korosztályok erősebb képviseletét a rendszerint már idősebb korban közsegélyre szoruló egyének nagy száma okozza.