1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

196* adatokat találhatni a népszámlálási munkálat V-ik kötetének 17. számú táblájában. Itt megelégszünk azonban a foglalkozási fő s azok a lrwc; >7+á lírai T-o vnnotlrn^A arónvoíá A főfoglalkozásra nézve az őstermelés a bányászat és kohászat az ipar a kereskedelem a közlekedés az iparforgalom a közszolg.és szabad fogl. ak.m.n. napszámosok az egy.és isin. foglalkozások A mellékfoglalkozás megnevezése csoportjába tartozó és mellékfoglalkozást is folytató egyének közül az oldalt megnevezett foglalkozást űzte mellékesen «/»-ban A mellékfoglalkozás megnevezése Magyarország • M . Pl o JÍOtC •g t»«3 NN M p—' œ O N U trj 03 o Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország . J4 . SS O iá ° "g ><3 O N u K03 o Magyarország HorvátSzlavonországok Magyarország . ö o •g >-cS f- C3 N S-l i—1 x o tss í; O Magyarország HorvátSzlavon-országok őstermelés 63-T 31-0 84-6 70'e 53'» 82-4 69-7 79'8 82*7 86'« 66-7 72'< 81-0 87-9 Bányászat és kohászat ... Ipar 0-2 29-6 0« 63-s O-i 12-1 O-i 17-4 O-o 22'3 O-o 10-8 O-i 17-4 O-o 13-5 O'o f»'8 O'o 6-s 0-s 23-4 21'« O-o 11-4 6-0 Kereskedelem la 0-8 0's 5-0 20-2 1-8 6-8 3i 3-s 0'9 1-4 1-s 1-6 1-s Közlekedés 2-a l'a 0'a 0's 0'7 l-o 0's 0'S 0-8 0-4 0-8 0-4 0-4 0-8 Ipar-forgalom összesen ... 33 a 66-0 12-» 23-0 43-a 13-1 24-s 16'B 10-9 7-9 25-9 23-a 13-8 7-8 Közszolgálat és szabad foglalkozások K. m. n. napszámosok ... Egyéb és ismeretlen foglalkozások la 1* o-« 0-8 1-9 0*s 0-Í l'a O-« l'a 2-s 2'9 l-i 0-7 "l-l 0-8 1« 2-1 l-i 1-9 2-5 0-6 1-8 0'» 4-« 0-5 1-8 3-7 0-8 1-0 0-9 4-e 2-9 0« 0-2 3-5 2-0 2-s l'a 3-4 0-4 0-B Összesen lOO'o lOO'o lOO-o lOO'o lOO'o lOO'o 100*o lOO'o 100'© 100-O lOO'o lOO-o lOO-o 100-0 Említésre méltó az egyes nemeknek a mellékfoglalkozásokban a főfoglalkozásoktól erősen eltérő részvétele is. Ugyanis . Közjogi alkatrész A főA mellékAz összes Közjogi alkatrész foglalkozású keresők közt Közjogi alkatrész férfi „a férfi nő férfi nő Közjogi alkatrész volt » /o-ban Magyarország 71-5 28-b 66-1 33-9 70-a 29-8 Horvát-Szlavonországok 60-0 40-0 55-s 44*4 59's 40-7 Magyarbirodalom 69-8 30-2 65*1 34-s 68'7 31-s A nőknek tehát a mellékfoglalkozásokban nagyobb szerep jut, mint a főfoglalkozásokban. E jelenségnek egyszerű a magyarázata. A főfoglalkozás a nőknek rendszerint teljes idejét s munkaerejét igénybe veszi, családjának alig élhet, mig a mellékfoglalkozást űzheti házi teendőinek elvégzése mellett is. Alig kell azonban bővebben indokolnunk, hogy ép a mellékfoglalkozás igen gyakran csak előhirnöke annak az állapotnak, a midőn a nő arra törekszik, hogy teljes munkaképességével részt vegyen a társadalom-gazdasági termelésben. Hogy a társadalmi tagozódás a mellékfoglalkozással biró egyének körén belül mint alakul, azt a 2-ik fejezetben már láttuk. Itt csak arra utalunk még, hogy nemek szerint minő alakulásokat észlelhetni. Közjogi alkatrész A mellékfoglalkozással biró Közjogi alkatrész férfi 1 női keresők közül Önálló 1 személyzet) Önálló „'mélyzet Közjogi alkatrész volt /o-ban Magyarország 89-7 10-8 84-s 15-a Horvát-Szlavonországok 90-0 lO'o 98-1 1-9 Magyarbirodalom 89-s 10'a 86-4 13« Ha ez adatokat a főfoglalkozásúaknak a 2-ik fejezetben a 122. lapon található hasonló adataival összehasonlítjuk, arra az eredményre jutunk, hogy itt már a két nem foglalkozási viszonya közt nincs meg a nagy eltérés. Ennek főokát talán abban találjuk, hogy a női mellékfoglalkozásoknak majdnem a fele a házi és népiparra esik, e foglalkozások nálunk pedig még nincsenek kereskedelmileg megfelelően szervezve s így az ezeket folytató egyének csekély kivétellel nem idegen vállalkozók megbízásából, hanem saját számlájukra dolgoznak. Van egy táblázatunk, a 102. számú, a mely a foglalkozási főosztályokon kívül a nevezetesebb főcsoportok szerint tovább részletezi a mellékfoglalkozásokat. Ez adatokból azt állapíthatni meg, hogy az a foglalkozás, mely leginkább nyújt mellékkeresetet a népességnek : a házi- és népipar. A mint az iparról szóló előbbi fejezetben láttuk, túlnyomórészt a nők azok, kik mellékesen űzik e foglalkozásokat. Az őstermelést mellőzve, azt látjuk, hogy a mellékfoglalkozásnak nagy jelentősége van a vándoriparban is, a mennyiben a hasonnemű főfoglalkozásbeli egyéneknek közel kétharmadát (62'ö°/

0) teszi. Iparcsoportok még, a melyekben a mellékfoglalkozás jobban elterjedt a szállodás-, vendéglős-, kávésipar (18'9°/

0), az építőipar (15-5°/

0), a kő-, föld-, agyag- s üvegipar és az élelmezési és élvezeti ipar (15-3—15'3

0/

0) s a fonóés szövőipar (12-8°/

0). A kereskedelemben az állatokkal való kereskedés a leginkább űzött mellékfoglalkozás (28-i°/o), a melyet nyomon követnek a házaló-kereskedés (26-6°/

0) és a kofák és egyéb piaczi árúsok (25'2°/o). Igen nagy szerepe jut a mellékfoglalkozásoknak a pénz-, biztosítás- és hitelügy terén is, a hol a mellékfoglalkozású egyének 39-8°/

0-át teszik a hasonló főfoglalkozásbeli keresőknek. A mi a közlekedést illeti, itt a közútak körüli munkálatok érdemelnek említést, mint mellékfoglalkozás, a meny-