1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
197* nyiben 79 ,8°/ 0-át tették e csoportban a mellékfoglalkozású egyének a főfoglalkozásbeli keresőknek. Sokkal tanulságosabbak azonban azok az adatok, a melyek arról tájékoztatnak, hogy egyes foglalkozásokhoz tartozó egyének főként minő mellékfoglal kozásokat folytatnak. Az ez irányú részletes adatokat a népszámlálási munkálat V. kötetének már idézett 17. sz. táblája tartalmazza, a melynek nyomán a nagyobb érdekkel bíró adatokat a következőkben fogjuk ismertetni. A mi az őstermelést illeti, itt leginkább érdemes azzal a részszel foglalkozni, a mely iparral foglalkozik mellékesen. Ez őstermelő egyéneknek a száma nemek megkülönböztetésével közjogi alkatrészenként a következőkép alakalt : Az iparral mellékesen foglalkozó őstermelő egyének száma férfi nő együtt Magyarország 93.870 337.054 430.924 Horvát-Szlavonországok 15.678 86.128 101.806 Magyarbirodalom 109.548 423.182 532.730 Azokat az iparágakat, a melyekben a Magyarbirodalom területén legalább 1.000 oly mellékfoglalkozású férfi egyén találtatott, kinek az őstermelés a főfoglalkozása, a következő összeállítás tünteti fel : Közjogi alkatrész Ács. Vendéglős, stb szállodás Czipész és esizmadia Fürészeltárú gyártás... 40.124 Kocsigyártás 2.211 6.665 Szabóipar 2.045 6.116 Asztalosipar 1.730 Kőbányászat és kő5.732 fejtés 1.541 5.175 Mészáros 1.420 4.824 Szeszgyártás 1.170 3.847 Czukorgyártás 1.162 3.500 Tégla- és tűzálló 3.337 agyagárú gyártás ... 1.147 Konyak, likőr stb. 2.304 gyártás 1.066 Len-, fonó- és szövőipar Az őstermeléshez tartozó nőknél pedig a következő három ipari foglalkozás képezi majdnem kizárólag a mellékkereset forrását : Házi- és népipar 414.137 Mosás és vasalás 2.629 Varrás 2.126 Érdemes azt is kutatni, hogy az őstermelés köréből iparral mellékesen foglalkozó egyének őstermelői foglalkozásuk minősége szerint mint tagolódnak, mire nézve szolgáljon felvilágosítással a következő összeállítás, mely szerint : Foglalkozási csoport Az iparral mellékesen foglalkozó Foglalkozási csoport férfi női összes Foglalkozási csoport őstermelő egyének közül az oldalt megnevezett foglalkozási csoportba tartozott Foglalkozási csoport szám % szám o/o szám % Nagybirtokos 106 O'i 31 0"o 137 O'o Középbirtokos 738 0's, 543 0'S 1.281 0'S Haszonbérlő 371 0'4 118 O'o 489 0i Kisbirtokos vagy kisbérlő (50—100 kat. holdig) 1.070 l-l 2.313 O'i 3.383 0's Foglalkozást csoport Kisbirtokos vagy kisbérlő (50 kat. holdon alul) s kis birtokos - napszámos Részes földmíves... Gazdasági cseléd ... Gazdasági munkás Egyéb Összesen.. Az iparral mellékesen foglalkozó férfi őstermelő egyének közül az oldalt megnezezett foglalkozási csoportba tartozóit szám 61.292 l.í 3.152 25.460 479 93.870 1-3 3-4 27-3 0-6 lOO'o szám 13.386 69.463 2.166 337.054 % 72-0 1 4'o 20-e 0'e 100'o szám 304.094 7.434 16 538 94.923 2.645 430.924 70'e 1 3s 22-0 0'e 100'c Az adatok, minthogy Horvát-Szlavonországok részéről ennyire részletezve nincsenek, csak a szorosan vett Magyarországra vonatkoznak. Két csoport az tehát, mely a mellékfoglalkozással bíró őstermelő egyéneknek túlnyomó részét szolgáltatja és pedig az 50 holdon aluli kisbirtokosok, kisbirtokos napszámosok s a mezőgazdasági munkások, vagyis az őstermelő osztálynak az a része, a melynek idejét a főfoglalkozás nem veszi teljesen igénybe, de viszont anyagi viszonyaik folytán leginkább vannak valamely mellékkeresetre utalva. Még eléggé tekintélyes számmal szerepelnek — különösen a nők közt — a gazdasági cselédek. Míg az alsóbb s gyengébb jövedelmű társadalmi osztályokban a mellékfoglalkozás főczélja a megélhetés megkönnyítése végett a jövedelem kiegészítése, addig a vagyonilag kedvezőbb helyzetben levő egyéneknél valamely foglalkozásnak mellékesen való űzése vagy kiváló előszeretetnek jele az illető foglalkozás iránt, vagy igen gyakran bizonyos vállalkozási kedvről tesz tanúságot, melylyel főfoglalkozását akarja jövedelmezőbbé tenni. Különösen áll ez a mellékesen űzött ipari foglalkozásokra. E szempontból fogjuk többek között vizsgálat tárgyává tenni a közép- és nagybirtokosokra vonatkozó adatokat. Azok a fontosabb iparágak, a melyek nagybirtokosok és középbirtokosok által mellékesen űzetnek, a következők : Nagybirtobirtokos kos Malomipar 53 244 Vendéglős, szállodás stb. 1 204 Szeszgyártás 28 97 Tégla és tűzállóagyag gyártása 5 59 — 33 Fűrészeit árúgyártás Ii 12 Nagy- és középbirtokos összesen 297 125 64 33 18 Legnagyobb jelentőséggel a malomipar és szeszgyártás bírnak, a melyek természetüknél fogva leginkább folytathatók kapcsolatosan a mezőgazdasággal. Feltűnően sok még a vendéglős, szállodatulajdonos és korcsmáros a mellékfoglalkozással bíró közép- és nagybirtokosok közt. Áttérve ezek után a kereskedelemre, azt látjuk, hogy azoknak az őstermeléshez tartozó egyéneknek a száma, a kiknek a kereskedelem mellékfoglalkozását
