1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

195* tárgyává tehetők. Meg lehetne ugyanis állapítani, hogy minél népesebbek a helységek s minél inkább közelednek, illetve ütik meg a városi jelleget, annál kisebb a jelentősége a mellékfoglalkozásnak. Ezt a körülményt csak részben okozza fejlettebb gazdasági szervezetük, a melynek folytán mind kevesebb és kevesebb tér nyilik a mellékfoglalkozásokra, mint inkább azzal van összefüggésben, hogy a mellékfoglalkozások túlnyomó része az őstermelés köréből kerül ki, már pedig a városokban a földbirtok területe szük határok között mozogván, természetesen itt a vidékhez képest azok, a kik ily úton jutnak mellékkeresethez, csak nagyon kis hányadot tesznek. Továbbá — s különösen áll ez a nőkre — vidéken a házi- és népipar is nagy jelentőségű, mint mellékfoglalkozás, a mire városokban szintén kevés alkalom nyilik. Még egy érdekes kivételre hívjuk fel azonban itt a figyelmet és pedig arra, hogy különbség teendő a városoknál is az ipari és őstermelő városok közt. Minél iparibb valamely város, annál kisebb arányban találtatnak mellékfoglalkozással biró egyének, ezért érthető, ha Budapesten, Kassán, Nagy-Váradon, Pozsonyban, Temesvárott 6—7°/

0-ra, Győrött, Pécsett, Kolozsvárt 10—ll°/

0-ra rúg arányuk, míg az erősen agrikultur Verseczen 29-3°/

0, Hódmező-Vásárhelyt 27

,o°/o, Szabadkán 21-9°/

0 stb. a szóbanforgó arányszám. Ha azt kutatjuk, hogy a mellékfoglalkozások közt melyik a legerősebben képviselt, arra az eredményre jutunk, hogy több mint kétharmada az őstermelésre esik. Erősen fokozza az arányt az a körülmény, hogy azok az értelmiséghez, iparhoz, kereskedelemhez és más egyéb foglalkozáshoz tartozó egyének, a kiknek földbirtokaik voltak kimutatva számlálólapjaikon, ha nem is vallották be az őstermelést mellékfoglalkozás gyanánt, mégis számbavétettek, a mi különben nyilvánvaló lesz a következő adatokból : Közjogi alkatrész A mellékfoglalkozással biró kereső egyének közül mellékfoglalkozást véve Közjogi alkatrész az őstermelés SS J-3 &. a S 5 a közszolgálat és szabad foglalkozások a k. m. n. napszá-mosok M m ° 4

8 g 3 A O o i «8 Közjogi alkatrész csoportjába tartozott %ban Magyarország 71-B 25-0 l-l 1-3 0-8 Horvát-Szlavonországok .. 53-s 44-s 0-7 1-4 0-4 Magyarbirodalom 70-0 26-8 l-l 1-s 0-7 A mellékfoglalkozású egyéneket most már a főfoglalkozási egyénekkel összevetve s ez alapon tagolva a kereső népességet foglalkozások szerint, látjuk, hogy mily súlylyal bírnak gazdaság-társadalmi életünkben az egyes termelési ágak. Ez adatok szerint, a melyeket abszolút számokban a 102. sz. táblában találunk meg, a következő képet nyerjük : Foglalkozás megnevezése fő- 1 mellékfó és mellékfoglalkozásképen folytató egyének a csak a fő a fő fő- j mellékés mellékfoglalkozású kereső népesség °/

0-ában őstermelés Bányászat, ipar- és forgalom Közszolgálat és szabad foglalkozások K. m. n. napszámosok Egyéb és ismeretlen foglalkozások Az oldalt megnevezett fogalkozást | cá M >> N M n .«S « a ° 65-s 19-0 8*8 84-3 9o 4'o 68-5 17-« 8-s S >> N tD ® 71-8 25-0 O-s to a53-2 44*s 0-4 70-0 26-» 0-1 tá M 69 21-e 3Í H a80-s 15-0 2-1 71's 20-« 3-2 A mellékfoglalkozások figyelembevételével az anyaországban legnagyobb mérvben az őstermelők aránya emelkedik ki annyira, hogy ily módon az összes keresőknek majdnem 70°/

o-át teszi. Mivel az ipar, mint mellékfoglalkozás a társországokban a népességnek az anyaországnál jóval egyoldalúbb s úgyszólván túlnyomó részének az őstermelésre szorítkozó foglalkozása folytán nagyobb jelentőséggel bír, természetszerűleg a mellékfoglalkozások az iparoselemek arányát szöktetik fel. Igen jelentéktelen a mellékfoglalkozások által okozott változás a közszolgálati s szabad foglalkozásokban, valamint a határozott gazdasági ágba nem sorozható napszámosok közt. Érdekes képet nyerünk a mellékfoglalkozásokról, ha az azzal biró egyéneket a hasonló foglalkozást főkeresetként folytató keresőkhöz viszonyítjuk, a minek bemutatására szolgáljon a következő összeállítás : Közjogi alkatrész A mellékfoglalkozással biró egyének voltak Közjogi alkatrész az őstermelés a bányászat, ipar és forgalom a közszolgálat ég szabad foglalkozások a k. m. n. napszámosok az egyéb és ismeretlen foglalkozások Közjogi alkatrész csoportjába tartozó főfoglalkozással biró kereső egyének %-ában Magyarország 34-s 41-4 13-B 10-« lO-i Horvát-Szlavonországok... 12-s 95-» 9-7 24-a 6-4 Magyarbirodalom 30-s 45-6 13-8 11-8 9-s Első helyen áll tehát az ipar s ha most figyelembe vesszük, a mint ez különben a következő kimutatásból kiviláglik, hogy az iparosok túlnyomó része az őstermelés révén jut mellékkeresethez, nyilvánvalóan megállapíthatjuk azt a szoros összefüggést, a mely nálunk még ipar és őstermelés közt fennáll. Arra nézve különben, hogy az egyes foglalkozások köréből mellékfoglalkozással biró egyének I foglalkozások szerint mint oszlanak meg, kimerítő 12**