1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

171* lényegesebb eltérés nem észlelhető. De annak megítélésére, hogy a nagyipar hol van jobban kifejlődve, ez adatok nem is alkalmasak annyira, mint a segédszemélyzetnek a vállalatok nagysága szerint való megoszlását feltüntető adatok. Ezek szerint : Közjogi alkatrész A vállalatokban alkalmazott segédszemélyzetből Közjogi alkatrész 1 2 6" 10 H20 20-nál több Közjogi alkatrész segéddel dolgozó vállalatokra jutott »/

0-ban Közjogi alkatrész 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Magyarország 18-e 13-s 14-e 11-8 19-8 16-8 9-7 8-6 6-s 6-s 31-1 42-7 Horvát-Szlavonországok 20-a 16-0 16-5 12-4 19'o 15-4 7-0 6-s 4's 4-5 32s 45-1 Magyarbirodalom 18-7 14-0 14-7 11-8 19-8 16-7 9M 8u 6-4 6-9 31-2 42-9 Ha a nagyipari vállalatoknak nem absolut számát, hanem csak a meglevőknek segédszemélyzettel valő ellátását nézzük, akkor a társországok valamivel kedvezőbb képet látszanak mutatni. A tagolt adatok azonban a szorosan vett Magyarország izmosabb ipara mellett bizonyítanak. Ez alapon elsősorban is azt látjuk, hogy úgy az egy-, mint a két segédes vállalatokra Horvátországokban nagyobb aránya jut a segédszemélyzetnek, mint a szorosan vett Magyarországon, míg a 3—5, továbbá a 6—10 és a 11—20 segéddel dolgozó vállalatok arányai emitt magasabbak. Csak két csoportot alkotva és pedig az 1—5 és az 5-nél több segédes vállalatokat véve alapul, akkor is az az eredmény, hogy akár a vállalatokból akár a segédszemélyzetből indulunk ki, a már fejlettebb iparra valló 5-nél több segédes vállalatok a szorosan vett Magyarországon jelentékenyebb számmal fordulnak elő s a bennük alkalmazott segédszemélyzet is nagyobb arányú, mint Horvát-Szlavonországokban. Élénk fényt vetnek iparunk tiz év alatti alakulására azok az adatok is, a melyek a vállalatoknak s az alkalmazott segédszemélyzetnek vállalatnagyság-kategóriák szerint való százalékos növekedését tüntetik fel. A vállalatokra vonatkozó adatok a következők : Közjogi alkatrész A segéd nélküli Az Közjogi alkatrész A segéd nélküli 1 2 3-5 o 7 CO ! r-t rH 20-nál több Közjogi alkatrész A segéd nélküli segédes Közjogi alkatrész vállalatok növekedése volt ®/« 1890-től 1900-ig -ban Magyarország 8-7 4's 13'a 19-2 23-4 33-s 55-4 Horvát-Szlavonországok 36-7 1-7 — 4-0 2-0 24-1 15-1 78-9 Magy arbir odalom ll-i 4-1 11-6 17-8 23-4 32-6 57N Érdekes az a törvényszerűség, mely a vállalatok nagyság-kategóriák szerint való fejlődésében az anyaországban mutatkozik. Majdnem azt lehet mondani, hogy a növekedés egyenes arányban történt a vállalatok nagyságával. A társországokban ellenben két szélsőség mutatkozik. Leghatalmasabban a nagyipari vállalatok száma gyarapodott, a melyet azután gyorsan követnek a kisipar típusos vállalatai, a segéd nélküli vállalatok. A többi csoportokban nem észlelhető semmi szabályszerűség. A segédszemélyzetet illetőleg pedig a viszonyszámok a következőkép alakultak : Közjogi alkatrész Az Közjogi alkatrész 1 2 3-5 6-10 11-20 20-nál több Közjogi alkatrész segédes vállalatok személyzetének növekedése volt 1890—1900-ig %-ban. Magyarország 4*8 13-2 19i 24-1 34-J 92"! Horvát-Szlavonországok ... 1-7 — 4'o 3-s 21-0 17-7 77-f Magyarbirodalom 4-0 11-8 17-8 23"o 33*o| 91-c Ugyanaz a jelenség észlelhető a segédszemélyzetnél, mint a vállalatoknál, azzal a különbséggel, hogy a kisipari vállalatok segédszemélyzetéről az átmenet a nagyipariakhoz már nem oly arányos, mint a vállalatoknál. Igen tanulságosak azok az adatok is, a melyek iparcsoportonkint mutatják be — itt már azonban csak az 1900. évi és pedig teljes adatokra szorítkozva — a vállalatok s alkalmazott segédszemélyzetük alakulását (84. sz. tábla). A ruházati, papiros, vegyészeti, sokszorosító és műipart kivéve, a melyekben a segéd nélküli vállalatok az anyaországban vannak nagyobb aránynyal, valamint a fonó- és szövőipart nem említve, a hol alig van eltérés, a többi iparágban Horvát-Szlavonországokban a segéd nélküli vállalatok aránya jóval magasabb, mint az anyaországban. Ellenben a mi a nagy, vagyis a 20-nál több segéddel dolgozó vállalatokat illeti, Horvát-Szlavonországokban igazában csak egy iparág akad, a mely erősen meghaladja nagy vállalatainak arányával (3'0°/

0) az anyaországot (l'o%) és ez a fa- és csontipar, a mely a társországoknak majdnem egyetlen nagyipari ága, mert a 20-nál több segédes vállalatok között több mint a fele, számszerint 113, a mi tehát 53'3

0/o-nak felel meg, erre az iparra esik. A nagyipari vállalatoknak magasabb az aránya ugyan a Dráván túl a vegyészeti és a sokszorosító és műiparban, azonban oly csekély ezekben a vállalatok száma, hogy figyelembe sem vehetők. A segéd nélküli vállalatok az anyaországban legnagyobb aránynyal az építőiparban (74'6°/

0), a ruházati iparban (73-7°/

0) s a fonó- és szövőiparban (70'5°/o) fordulnak elő. És a társországokban is ugyancsak ezek az iparágak válnak ki a segéd nélküli vállalatok erős képviseletével, azzal a különbséggel azonban, hogy az építőipar után, mely itt is első helyen áll (8ro°/o), köz-