1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

172* vetleniil a gépgyártás s közlekedési eszközök gyártása (73-6°/O) következik. Még az 50%-ot sem éri el a segéd nélküli vállalatok aránya az anyaországban a sokszorosító és műiparban (41-4°/

0) s a papirosiparban (42'o°/o), a társországokban is ugyanezekben az iparágakban s a vegyészeti iparban. Az 1—5 segédes vállalatok aránya legnagyobb az anyaországban a szállodás-, vendéglős- és kávésiparban (54'6°/

0), a társországokban a papirosiparban (55'8°/

0) ; legkisebb ellenben úgy az anya-, mint a társországokban az építőiparban, a hol 22'6, illetve 16*9°/

0-ot tesz. A 6—20 segédes vállalatok legnagyobb aránynyal úgy az anva-, mint a társországokban a sokszorosító és műiparban fordulnak elő 19'2 illetve 17*i°/

0-kal ; legkisebb arányuk az anyaországban a ruházati iparban (l'i°/

0), a társországokban pedig a vas- és fémipar, a gépgyártás és közlekedési eszközök gyártása és a ruházati iparok körében (0-6—0-6°/

o). A mi végül a 20 segédnél több munkást foglalkoztató vállalatokat illeti, a melyekre vonatkozó adatokat HorvátSzlavonországokra már láttuk, az anyaországban ezek legnagyobb aránvnyal a papirosiparban s a sokszorosító és műiparban (4'6°/o) fordulnak elő, majd a vegyészeti (4

,4°/

0) s a kő-, föld-, agyag- s üvegipar (3'4°/O) következnek. Igen számottevő még az arányuk a fa- és csontiparban is (l'o°/o). Ellenben például a ruházati iparban csak 0'i°/o-ra rug az arányuk. Szám szerint legnagyobb számmal találunk 20-nál több segédes vállalatot a fa- és csontiparban és pedig 306-ot, az összes ily vállalatok ro°/o-át, maid az élelmezési és élvezeti czikkek gyártása s a kő-, föld-, agyag- és üvegipar következnek 303 (0'6°/o), illetve 297 (3*4o/

0) ily vállalattal. Sok a nagyipari vállalat még az építőiparban (204), a vasés fémiparban (195) és a gépgyártásban s közlekedési eszközök gyártásában (163). Legkevesebb nagy vállalatot a bőr-, sörte-, szőr- stb. iparban találunk és pedig 40-et. A mi a segédszemélyzetnek iparvállalatok szerint való megoszlását illeti, arra az érdekes tényre hívjuk fel a figyelmet, hogy az anyaországban hat iparágban és pedig a vegyészeti iparban, a gépgyártásban s a közlekedési eszközök gyártásában, a papirosiparban valamint a fonó- és szövőiparban, a sokszorosító- és műiparban és a kő-, föld-, agyag- és üvegiparban az abszolút többség, sőt az első három iparágban több mint három negyedrésze a segédszemélyzetnek a 20-nál több segéddel dolgozó vállalatokra esik. Horvát-Szlavonországokban a vegyészeti iparban, a fa- és csontiparban, a papirosiparban, a sokszorosítóés műiparban s a kő-, föld-, agyag- s üvegiparban esik 50°/

o-nál több a segédszemélyzetből a 20-nál több segédes iparvállalatokra. Érdekesség kedvéért még azt is megemlítjük, hogy a szorosan vett Magyarországon mindössze 3, a társországokban, a hol a nagyipar kevésbbé terjedt, azonban már 7 iparág van, a melyekben 40 °/

0-on alul marad a nagy vállalatokra eső aránya a segédszemélyzetnek. Oly iparág, a melyben a nagy vállalatok egyáltalán nem játszanak szerepet, az anyaországban csak a ruházati ipar, a melyben a 20-nál több segédet foglalkoztató vállalatokra a segédszemélyzetből csak 3-co/o, míg a társországokban ÍO'O°/

0 jut. Igen kevés a nagy vállalatokra eső segédszemélyzet aránya a szorosan vett Magyarországon még a szállodás-, vendéglős- s kávésiparban (9'2°/

0), a társországokban ugyanebben (4-3°/

0), a vas- és fémiparban (4-8°/

0), a bőr-, sörte-, szőr-, toll stb. iparban (20'1 °/

0). A vállalatokról s segédszemélyzetükről mondottak kiegészítése végett közlünk azonkívül egy táblázatot (85. számú), a mely az alkalmazott segédszemélyzet létszáma szerint való sorrendben úgy az egész Magyarbirodalomra, mint egyes részeire vonatkozólag azokat az iparágakat tünteti fel, a melyekben akár mint önálló, akár mint segédszemélyzet legalább ezren foglalkoztak, feltüntetve egyidejűleg az egyegy vállalatra eső segédszemélyzet átlagát. E tábla szerint az ezernél több egyént foglalkoztató iparágak között az anyaországban 16, a társországokban mindössze 2, az egész Magyarbirodalomban pedig 20 iparág akad, a melyekben egy-egy vállalatra átlag 20-nál több segéd esik. Ezenkívül az anyaországban 17 iparág van, a melyekben 2—10 között s 6, a melyekben 10—20 között váltakozik az egy vállalatra eső átlagsegédszemélyzet, míg a társországok iparának teljes kisipari jellegére mi sem vet élénkebb fényt, mint hogy az ezernél több személyt foglalkoztató iparágak közt csak egy akad, a hol az egy vállalatra eső segédszemélyzet átlaga a kettőt (2'1 °/

0) meghaladja. Itt említjük meg, hogy a kisiparral foglalkozó népesség földrajzi eloszlásának feltüntetésére egy térkép (XXIII. számú melléklet) készült, a mely igen élénken tünteti fel nemcsak országrészenként, hanem kisebb területek szerint is azokat az eltéréseket, a melyek a kisipar elterjedtségét illetőleg észlelhetők. A térkép megértése végett meg kell említenünk, hogy ide soroztuk a segédnélküli vállalattulajdonosokon kivül a 20, vagy húsznál kevesebb segéddel dolgozó vállalatok tulajdonosait s az e vállalatokban alkalmazott segédszemélyzetet. A viszonyitás pedig az összes kereső népességhez történt. Mindenütt kiemelkednek sötét színezésükkel a városok. Egyetlen egy törvényhatósági vagy rendezett tanácsú városunk sincsen, a hol legalább 7°/

0-ra ne rúgna a kisiparos népesség. A mi az anyaországot illeti, 7—10°/

0-kal is csak egy törvényhatósági jogú városban és pedig Kolozsvárott szerepel a kisiparos elem, míg a rendezett tanácsú városok közt 7 ilyen akad. Különben említésre méltó, hogy a rendezett tanácsú városok népessége általában véve iparüzőbb, mint a törvényhatósági jogú városoké. Előbbiek közül ugyanis 47, vagyis az összes ily városoknak 44

,3°/

0-a esik a legsötétebb, vagyis a 25°/

0-on felüli fokozatra, míg az utóbbiak közül csak 5, a mi 19'2°/

0-nak felel meg. HorvátSzlavonországokban minden törvényhatósági jogú városban 20°/

0-nál nagyobb a kisiparosság aránya, a többi városok pedig meg oszlanak az utolsó négy fokozat között. Kisiparos népességünk földrajzi eloszlására legélénkebb fényt a járásokra