1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

170* lalkozást vall be tulajdonképeni élethivatásának, avagy a felvétel időpontjában máshol, pl. külföldön tartózkodott. E körülmények tehát igen könnyen érthetővé teszik a vállalatok többletét az önálló iparosokkal szemben, a mit csak igen kis mérvben képesek ellensúlyozni azok a tények, a melyek a vállalatok számát apasztják. Ilyen körülmény pl., ha az összeírt vállalkozónak üzlete más helyen, kivált külföldön székel, vagy a vállalkozók közkereseti társasági tagok stb. A segédszemélyzetnél a vállalatoktól eltérően, a vállalati segédszemélyzet száma főként azért érdekel, hogy mi okozza a kisebb számát az összeirt ipari segédszemélyzetnél. A különbség jobbára az 1900. év körüli válságos gazdasági viszonyok folytán nagy mérveket öltött munkanélküliségből származik. E mellett nem egy határozott vállalatnál, hanem különböző munkaadóknál, az intézeteknél s más nem üzletszerű munkaadóknál, külföldi vállalatok itteni képviseletében alkalmazott segédek stb. szintén mind kivül esnek a segédszemélyzetnek vállalatok szerinti csoportosításán, valamint oly esetek is fordultak elő, hogy a segéd számlálólapján nem volt megnevezve a munkaadó, pótlása sem vált lehetségessé s így természetesen ez egyének a vállalatokba sem voltak besorozhatok. Iparunk alakulásáról a lefolyt évtized alatt hű képet azonban azok az adatok nyújtanak, a melyek a két népszámlálás eredményeit egybevetik. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a vállalatoknak és alkalmazott segédszemélyzetüknek teljes összehasonlítása nem volt lehetséges. Elsősorban is az 1900. évi népszámlálásnál több foglalkozás soroztatott az iparhoz, a melyek 1890-ben az őstermelésben, a közlekedésben vagy egyéb foglalkozási csoportban nyertek helyet. Ilyenek a gépészek, a mészégetés, a kavics-, homok-, agyagbányászat, kőbányászat, kőfejtés, ásvány vi/kiaknázás, vasútépítés, vízszabályozás és ármentesítés, kikötőépítés. Természetesen az ez iparágakba tartozó vállalatokat segédszemélyzetükkel együtt az összehasonlításnál figyelmen kivül kellett hagyni. Ugyancsak mellőznünk kellett az adatok egyöntetűsége végett a vendéglős, szállodás stb. iparra, a hímzett és csipkeárúk gyártására, a varrásra, ruha- és folttisztításra, a mosás- és vasalásra, a borbélyiparra, valamint a köztisztasági vállalatokra vonatkozó adatokat is, a melyek 1890-ben a vállalati statisztikában feldolgozást nem nyertek. Mindez iparágak kihagyásával sikerült azután azonos anyagot nyernünk a két népszámlálásról és pedig a vállalatokra vonatkozó adatokat megtaláljuk a 82., a segédszemélyzetre vonatkozókat pedig a 83. számú táblában. Ez adatok szerint volt a vállalatok összes száma : Közjogi alkatrész 1890ben 1900ban Növekedés Közjogi alkatrész 1890ben 1900ban szám szerint %-ban Magyarország 289.103 316.019 26.916 9-8 Horvát-Szlavonországok 27.658 34.040 6.382 23-1 Magyarbirodalom 316.761 350.059 33.298 10-8 A vállalatokban alkalmazott segédszemélyzet száma pedig a következőkép alakult : Közjogi alkatrész 1890ben 1900ban Növek szám szerint edés %-ban Magyarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom 329.410 30.458 359.868 460.225 38.943 499.168 130.815 8.485 139.300 39-7 27'» 38-7 Figyelemreméltó az az ellentét, mely a vállalatok s az alkalmazott segédszemélyzet számát illetőleg közjogi alkatrészek szerint észlelhető. A vállalatok a társországokban jóval erősebben gyarapodtak, mint az anyaországban, a segédszemélyzetnél azonban ellenkező a helyzet. E jelenségnek elég egyszerű a magyarázata. A társországokban az ipar kialakulása egészen az újabb idők eredménye s így érthető, ha kisebb vállalatok keletkeznek nagyobb számmal, míg az anyaországban a fejlődés jellege ez idő szerint inkább a kisiparról a nagyiparra való átmenet s ezért van az, hogy a vállalatok száma még a népesség szaporodását sem éri el, ellenben a segédszemélyzet majdnem 40°/

0-kal növekedett meg. Hogy a tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok nagyságuk szerint a két utolsó népszámlálás alkalmával mint oszlottak meg, a következő összeállítás mutatja be : Közjogi alkatrész A vállalatok közül Közjogi alkatrész segéd nélküli vállalat 6-10 11-20 20-nál több Közjogi alkatrész segéd nélküli vállalat segéddel dolgozó vállalat volt %-ban Közjogi alkatrész 1890 19C0 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Magyarország 62-0 61-6 21-1 20-1 8-a 8-« 6-9 6-8 1-5 1-7 0« O-s 0-4 0-e Horvát-Szlavonországok 60-8 67-6 22-s 18-4 9'i 7-1 6-0 4'» l-o l-o 0-4 0-4 0-4 0-6 Magyarbirodalom 61'» 62-a 21's 20-0 8u 8-4 6-9 6-s 1-4 1« 0*6 0-6 0-4 0-« Hazánk iparvállalatai tehát általában véve kisipariak. Ugyanis a segédnélküli vállalatok vannak erős többségben azzal a különbséggel, hogy az anyaországban fejlettebb iparának megfelelően kisebb arányban vannak képviselve, mint a társországokban. A többi csoportokat illetőleg az 1, 2 és 3—5 segédes vállalatok a Dráván innen vannak nagyobb arányban, míg az ezután következő csoportoknál