1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

168* kereskedelmi iparágak is, a melyekben a segédszemélyzet legalább 70°/o-ot ér el. A 73. sz. tábla szerint 1890-ben ezek száma 44 volt, míg 1900-ban 58-at tett. Mindenesetre ez adatok nyilvánvaló bizonyítékai a nagyipar fokozatos térfoglalásának s így ipari fejlődésünknek, de viszont azok még mindig oly kis számot képviselnek, hogy iparunknak általánosságban véve ez idő szerint is erősen kisipari jellegéről tanúskodnak. Hogy teljes legyen a kép ipari és kereskedelmi segédszemélyzetünkről, a következőkben a 74. sz. táblába foglalt eredmények alapján azoknak az adatoknak ismertetésébe kezdünk, a melyek a segédszemélyzetnek egyes csoportjairól számolnak be. Az 1900. évi népszámlálás két főcsoportot különböztet meg ; az egyiket a tisztviselők, a másikat pedig az egyéb segédszemélyzet elnevezés alatt összefoglalva a segítő családtagok, a művezetők, altisztek s előmunkások, továbbá a segédek, munkások és napszámosok, kor szerint két csoportra osztva, a szerint, hogy 16 éven aluliak vagy felüliek s végül a tanonczok és a szolgák (gazdasági, üzleti cseléd) alkotják. 1890-nel szemben, nem említve azt, hogy a tisztviselők nem részleteztettek, különösen abban található lényeges eltérés, hogy ezúttal a segédek, munkások és napszámosok együttesen, nem külön-külön mutattattak ki. Indokolja az eljárást az, hogy a gyári és egyáltalán a többféle, nemcsak szakmunkát teljesítő üzemekben igen nehéz a legtöbb esetben a munkást a napszámostól megkülönb öztetni. f Arra nézve, hogy a segédszemélyzet egyes kategóriái a bányászat-, ipar- és forgalom egyes főcsoportjai szerint mint alakultak, a 74. sz. tábla tartalmaz részletes adatokat. Az első érdekes jelenség, a mely felhívja figyelmünket, az a nagy ellentét, mely közjogi alkatrészek szerint, a tisztviselők arányának alakulását illetőleg minden egyes csoportban található Kivételt csak a bányászat és kohászat képez, ez azonban, minthogy Horvát-Szlavonországakban a bányászat igen kis számban fordul elő, jelentőséggel nem bir. Az iparban az anyaországban 100 önállóra 4'5, a társországokban csak 1 "8, a tula jdonképpeni kereskedelemben 21 "6, míg emitt csak 10"4 tisztviselő jut. Ipari főcsoportonként legtöbb a tisztviselő természetszerűleg a majdnem kizárólagosan nagyüzemű iparágakban, mint a vegyészeti, a papirosipar és sokszorító- s műiparban. Legkevesebb ellenben a tisztviselő a ruházati iparban. A tulajdonképpeni kereskedelemben a könyv- és műkereskedés áll első helyen, a mennyiben itt az anyaországban az önállókat is meghaladja a tisztviselők aránya (118-3 esik 100 önállóra), de a társországok ban 76'0 jut száz önállóra. A mi pedig az egyéb segédszemélyzetet illeti, a művezetők, előmunkások és altisztek, továbbá a segédek, munkások és napszámo sok a majdnem kizárólag nagyüzemű vegyészeti iparban, a sokszorosító- és műiparban s a papirosipar ban vannak legnagyobb aránynyal képviselve. A kisegítő családtagok nagy arányával a szállodás-, ven déglős- s kávésipar emelkedik ki, majd az élelmezési és élvezeti czikkek gyártása következik, míg a tanonczok aránya a sokszorosító- és műiparban a legnagyobb, de jelentékenyebben fordulnak még elő a papirosiparban, a vas- és fémiparban s gépgyártás, közlekedési eszközök gyártásánál. A kereskedelem egyes csoportjainál a kisegítő családtagok aránya legnagyobb az élelmezési és élvezeti czikkekkel való kereskedelemben, a művezetőké, előmunkásoké és altiszteké a fával s egyéb erdei termékekkel való kereskedelemben, a segédeké, munkásoké és napszámosoké a könyv- és műkereskedelemben s a fonószövőipari árúkkal való kereskedelemben, a tanonczoké ez utóbbiban s a vas- és fémárúkkal való kereskedelemb en. Adataink a bányászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó segédszemélyzet három nagyobb csoportjának és pedig a segítő családtagoknak, a segédeknek, munkásoknak és napszámosoknak s a tanonczoknak. arányát az önállókhoz törvényhatóságonként is bemutatják (75. sz. tábla). Azonkívül, minthogy a népszámlálási munka Il-ik kötetének 5. sz. táblája a tulajdonképpeni iparral foglalkozó népességet foglalkozási viszonyaira való tekintettel törvényhatóságonként is részletezi, hasonló táblát (77. sz. tábla) állítottunk be e kötetbe a tulajdonképpeni kereskedelemmel foglalkozó népességről. Mellőzve a szóbanforgó adatok részletes ismertetését, itt csak egy táblázatot közlünk, a mely a segédszemélyzet valamennyi csoportjának arányát országonként tünteti fel. Országrész, közjogi alkatrész 100 önállóra esett Országrész, közjogi alkatrész tisztviselő segítő családtag művezető, előmunkás segédmunkás, napszámos tanoncz szolga Duna bal partja 4'a 13-5 4'8 137-8 29-7 16-s Duna jobb partja 2-s lie 2'8 98-s 29-s 11*4 Duna-Tisza köze 10-3 7-a 4*7 167-7 35-4 17-6 Tisza jobb partja 4"o lB-o 6-T 137-1 31-1 15-6 Tisza bal partja 2-1 10-8 3-7 73 a 26-e lO-o Tisza-Maros szöge 3-s 7-6 3-5 89-7 30-5 10'x Királyhágóntúl 2-9 14-3 4-1 90-1 28-5 15-1 17-8 6-2 7-6 352-7 63-1 35-s Magyarország Horvát-Szlavonországok... Magyarbirodalom B-o 1-9 4"i 10-1 4 •< 10-1 4-1 4"7 4*9 119-9 105-7 118-« 31-0 26-4 30-6 14-x 12-7 14-« A segédszemélyzet bármely nemét tekintsük is, a családi kisegítőket kivéve, a Duna-Tisza köze áll első helyen, a miben természetesen Budapest nagy iparának hatása érvényesül. Hogy a családi kisegítők kisebb arányban szerepelnek mint a többi országrészben, csak az ipar fejlettségére vall. Befejezésül még megemlítjük, hogy a 76. sz. táblában összefoglaltuk azokat az ipari és kereskedelmi ágakat, a melyekben az 1900. évi népszámlálás alkalmával legalább 500 segéd, munkás és napszámos, vagy legalább 100 tanoncz találtatott. A fő-