1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

164* A házalási ág megjelölése Gyümölcsházaló Nyersbőr-, csont- és tollházaló Faedényekkel, fakonyhaeszközökkel és más háztartási czikkekkel házaló Cserépedény- és üvegárúházaló Díszmű- és norinbergiárúházaló Kézmű-, rövid- és divatárúházaló Az oldalt megnevezett foglalkozást mint fö- 1 mellékfoglalkozás

t folytatta szám °/o szám 734 4*9 441 9-5 1.501 8-6 133 2-9 \ >520 3-0 440 9-5 1.397 8-0 689 14-8 703 4'o 171 3-7 3.694 21-9 573 12-4 A házalási ág megjelölése Rongyszedő Déligyümölcs- és czukorkaházaló Tej-, tejfel-, túró-, sajt-, vajés tojásházaló ócskaruhával, ócskavassal, más ócska és zsibárútárgyakkal házaló Vegyesárúházaló és másféle házalókereskedő Egyéb házalókereskedő Összesen Az oldalt megnevezett foglalkozást mint fő- I mellékfoglalkozást folytatta szám szám °/o 2.993 17-9 194 4*9 593 3-4 57 1-9 616 3o 411 8-8 1.482 8-5 76 1-6 681 2.501 3-9 14-4 195 1.261 4*9 27-9 17.415 lOO-o 4.641 lOO'o közöljük azokat a kereskedelmi ágakat, a melyekben legalább 2.000 főre rúgott a keresők száma : A __ A kereskedelmi ág megnevezése összes száma Gabonakereskedés ; termény- és lisztkereskedés is, a mennyiben gabonakereskedéssel kapcsolatos 4.43i Terménykereskedés 2.853 Fakereskedés, cser- és gubacskereskedés és szénkereskedés is, a mennyiben fakereskedéssel kapcsolatos 8.954 Vaskereskedés 3.799 Agyagárú és üvegkereskedés 2.455 Bőrkereskedés (a mennyiben nyersbőrkereskedéssel nem kapcsolatos), továbbá viaszosvászon és kaucsukárúkkal való kereskedés 2.279 Kézmű és rövidárúkereskedés 15.753 Divatárúkereskedés 5.523 Ruhakereskedés 2.024 Fűszer, gyarmatárú és csemegekereskedés 18.924 Szatócs 28.192 Tojás-, tej-, sajt- és vajkereskedés 2.260 Borkereskedés ; sör- és szeszkereskedés is, a mennyiben borkereskedéssel kapcsolatos 3.547 Könyv- és zeneműkereskedés, könyv- és hirlapkiadó vállalat 2.790 Vegyeskereskedés 26.961 Szállítók és bizományosok 2.532 Mint 1890-ben, úgy 1900-ban is foglalkozási statisztikánk külön számol be a házaló kereskedőkről. Növeli ez adatok becsét az a körülmény, hogy ép ez idő szerint terveztetik a házalási ügy törvényhozási rendezése. Számuk a két legutolsó népszámlálás alkalmával országrészenként a következő volt : 1890 1900 Magyarország 13.682 16.586 Horvát-Szlavonországok 631 829 Magyarbirodalom 14.313 17.415 Vagyis az anyaországban 7*9, a társországokban 5-s, a Magyarbirodalomban pedig 7-7°/

0-át tették a házaló kereskedők a kereskedelemmel foglalkozó összes kereső népességnek. Ha pedig a házaló kereskedést mellékfoglalkozásként üző egyéneket is figyelembe veszszük, kiknek száma az anyaországban 4.344, a társországokban pedig 297 főre rúgott,fákkor a magyar szent korona országaiban házaló-kereskedést összesen 22.056 egyén folytatott, kik közül 20.930 a szorosan vett Magyarországra, 1.126 pedig Horvát Szlavonországokra esik. A fontosabb házalási ágak szerint tagolva pedig a Magyarbirodalomnak szóban forgó kereső népességét, a következő eredményekre jutunk : Legtöbben vannak tehát a kézmű-, rövid- és divatárú házalók s a rongyszedők. Mindkét neme a házalókereskedésnek főként a Duna két partján s a Duna-Tisza közén van legerősebben elterjedve ; a rongyszedés emellett a Tisza balpartján is nagy számmal van képviselve. Érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy maga Zólyom vármegye 840 házaló díszmű-, rövidárú- és divatárúkereskedőt ad. A mi a nyersbőrrel, csonttal s tollal való házalást illeti, legtöbb ily egyén a Duna-Tisza közén számláltatott össze, majd a Tisza balpartján és a Tisza-Maros szögében» öcska holmikkal leginkább városokban házalnak s a legtöbb ily kereskedő Budapesten van. A cserépedény- és üvegárúházalóknak majdnem a fele a Duna balpartján Bars, Trencsén és Zólyom vármegyékben Íratott össze, a fenmaradt rész pedig igen megoszlik a többi országrészek közt. Díszmű- és norinbergi árú házalók számottevőn csakis a Duna balpartján Nyitra és Trencsén vármegyékben, tej-, tejfel-, túró- stb. házalók a Királyhágóntúl s kivált SzolnolcDoboka vármegyében, déligyümölcs- és czukorkaházalók, úgynevezett kucséberek leginkább a Duna jobbpartján s a Duna-Tisza közén fordulnak elő. A mi végül a faedényekkel és más faárúkkal való házalókereskedést illeti, ez is, mint a házalókereskedés legtöbb neme a Duna balpartján leggyakoribb. Egy figyelemreméltó válfaja a kereskedelemnek az, melyet az ügynökök s alkuszok képviselnek, kiknek száma a lefolyt évtized alatt az anyaországban 5.787-ről 8.430-ra, a társországokban 282-ről 371-re, vagyis az egész Magyarbirodalmat véve, 6.069-ről 8.801-re emelkedett. Ezenkívül mellékfoglalkozásként 1.344-en űzték az ügynökösködést, 95 kivételével a többi a szorosan vett Magyarországon találtatott. (Részletes adatokat a népszámlálás V. kötetének 6. számú táblájában találhatni meg.) Különösebb figyelmet érdemelnek a következő kis összeállításban foglalt ügynökök és alkuszok : Fő- Mellékfoglalkozás Ló-, marha-, sertés- stb. alkusz 2.316 631 Gabona- és terményalkusz 1.559 182 Kézmű-, rőfös-, rövid- és divatárúügynök 363 13 Bor-, sör-, és szeszügynök 436 76 Birtok- és házadásvételi ügynök 273 7