1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

165* Ugyancsak, ezúttal első ízben részletesen feldől gozta az 1900. évi népszámlálás a kofákat és egyéb piaczi és vásári árusokat, kiknek számbeli adatait az alábbi kimutatásban találjuk : 1890 1900 Magyarország 8.492 14.717 Horvát-Szlavon-országok 657 714 Magyarbirodalom 9.149 15.431 Az 1900. évi népszámlálás alkalmával ezenkivül 3.886 egyén találtatott, a kinek a kereskedelem ezen nemének folytatása mellékkereset forrását képezte. Mindjárt itt említjük meg, hogy a túlnyomó része e csoportnak nő és pedig az anyaországban nem kevesebb, mint 69-0, a társországokban 34-6, az egész Magyarbirodalomban pedig 67'8°/

0-a. Különben a kofáknak s egyéb piaczi és vásári árusoknak két nagy csoportját különböztethetjük meg : az egyik, a jelentősebb, a mely élelmiszerrel kereskedik, a másik, mely összefoglalja a különböző árúkkal kereskedő kofákat s árusokat. Mint alakult egyik és másik csoport is, szolgáljon erre nézve felvilágosítással a következő összeállítás : Közjogi alkatrész Élelmiszerkofák s árusok Egyéb árusok és kofák Közjogi alkatrész főmellékfő mellékKözjogi alkatrész foglalkozás Közjogi alkatrész szám °/o szám szám szám Magyarország 11.954 78-7 3.242 21-s 2.763 84-s 517 15-e Horvát-Szlavonországok 62 i 84-4 115 15-c 90 88-s 12 11-t Magyarbirodalom 12.578 78-e 3.357 21-x 2.853 84-4 529 15-c Tovább részletezve pedig az árúnem szerint, a legfontosabb csoportok a következők : a) Élelmiszerkofák és árusok : Baromfiárus Tej-, tejfel-, túró stb. árus FőMellékfoglalkozás 980 338 2.475 661 5.158 856 961 5U8 1.552 553 260 79 544 42 662 68 b) Egyéb árusok és kofák : Cserép-, porczellán- és üvegedényárus Kézmű- és rövidárúk árusa Könyv-, papir- és uj ságárus A mi földrajzi eloszlásukat illeti, a részleteket mellőzve, az alábbi adatok alapján tisztán azt emeljük ki, hogy a város a főhelye a kofáknak s egyéb árusoknak. Nevezetesen A városi A vármegyei Közjogi alkatrész törvényhatóságokban volt a kofák száma »/. száma •/. Magyarország 6.621 45*« 8.096 55-0 Horvát-Szlavonországok 345 48-8 369 51-7 Magyarbirodalom 6.966 45-1 8.465 54'» Nem tartoznak szorosan a kereskedelemhez, de ennek napról-napra nagyobb jelentőségre szert tevő segédeszközei a közraktári vállalatok, Ep ez alapon a közraktári vállalatokban alkalmazott egyéneket, mint a kereskedelem csoportjába tartozókat dolgoztuk fel. Számuk 1890 óta több mint megháromszorozódott, a mennyiben 186-ról 625-re emelkedett, a mi csak közraktár-ügyünk erős fejlődéséről tesz tanúságot. 31 kivételével a többi egyén mind a szorosan vett Magyarországra esik. Az ipar-forgalmi népességnek még két nagyobb főcsoportja van, a mely külön méltatást igényel. Az egyik a pénz-, hitel- és biztosításügyre vonatkozik. Az ezen foglalkozást folytató egyének száma a legutolsó két népszámlálás alkalmával a következő volt : 1890 1900 Magyarország 6.971 13.400 Horvát-Szlavonországok 368 853 Magyarbirodalom 7.339 14.253 A növekedés tehát úgy az egész Magyarbirodalom területén, mint egyes részeiben nagyon erős. Az egyes országrészeket nézve, legnagyobb a hitellel foglalkozó egyének aránya a Duna-Tisza közén és pedig az összes ipar-forgalmi kereső népességnek 9

,4°/

0-a, a mi azonban Budapest székesfővárosnak tudható, be, a hol 12-20/ 0-ra rúg a szóban forgó arányszám. Ha Budapestet számításon kivül hagyjuk, akkor a Királyhágóntúl áll első helyen 5-9°/

0-os arányával, majd a Tisza-Maros szöge következik 5-3°/

0-kal, a mi az e két országrészben nagyobb számmal előforduló nemzetiségi bankokkal függ össze. Egyes ágak szerint a pénz-, biztosítás- és hitelügygyei foglalkozó keresőnépesség a Magyarbirodalomban a következőkép oszlott meg : 1890 1900 Takarékpénztárak, bankok, földhitelintézetek és szövetkezetek 4.330 9.098 Magánpénzintézetek, bank és vállalkozók 424 496 Zálogházak 371 421 Sorsjátékrendezők és sorsjegyelárusítók — 256 Biztosításügy 2.214 3.982 Összesen 7.339 14.253 Az 1900. évi adatok közt a foglalkozásoknak egy új csoportja tűnik fel, a sorsjáték rendezők és sorsjegyelárusítók csoportja. Nincs mit örülnünk rajta, a társadalomban egy igen veszélyes betegség mételyét terjesztik szét a furfangnak és reklámnak minden eszközével. Az utolsó főcsoportját az ipar-forgalomnak a közlekedés képezi, a melynek különböző ágainál alkalmazott népességét a következő kimutatás tünteti fel : A közlekedési ág megnevezése Közutak Vasutak Kikötő- és folyamszolgálat, hajózás és tutajozás Összesen.. Posta, távirda és távbeszélő Hordárok Temetkezési vállalatok Mindössze.. Magyarország 1890 I 1900 20.418, 33.012 34.000 64.723 6.074 8 59.504 107.671 10.413 16.285 1.152 1.404 315! 501 71.384 125.861 H.-Szlav.-orsz. 1890 j 1900 1.511 2.832 2.099 1.877 5.531 1.986 6.442 9.393 937! 1. 312j : 4 7.695 11.010