1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
163* hazánkban is van már némi jelentősége az otthoni munka-rendszernek. Foglalkozási statisztikánk az egyéneket az idegen számlára dolgozó iparosok neve alatt mutatja ki. Számuk a Magyarbirodalomban 1900-ban (Részletes adatok V. kötet 1. számú, míg a törvényhatóságonként a foglalkozási viszony megkülönböztetésével összefoglalt adatok e kötet 98. sz. táblájában lelhetők meg) a nevezetesebb foglalkozások felsorolásával a következő volt : Az iparág megnevezése Férfi Nő Összesen Kovács 200 1 201 Asztalosipar 489 3 492 Kosárfonás 75 28 103 Len- és kenderkikészítés stb 70 8 78 Len-, kender-, pamut- stb. szövőipar 27 2 29 Kötött és kötszövött árúk gyártása 37 49 86 Hímzett és csipkeárúk gyártása 3 143 146 Szabóipar 6.473 755 7.228 Szűcsipar 198 10 208 Varrás 11 560 571 Keztyűgyártás 3 44 47 Kalapos és sapkás 58 21 79 Czipész és csizmadia 4.171 35 4.206 Egyéb iparágak 427 95 522 Összesen 12.242 1.754 13 996 A Magyarbirodalomban tehát 13.996 iparos, vagyis az összes ipari népességnek l'2 0/ 0-a dolgozott valamely vállalkozó számlájára. Ezek a számadatok aligha felelnek meg a valóságnak s valószinüleg igen sokkal többen vannak a csak látszólag önálló, de valójában pedig majdnem kizárólag idegen számlára dolgozó, tehát más vállalattól függő iparosok. A fenti adatokból különben az a tény hivja fel figyelmünket, hogy a legtöbb idegen számlára dolgozó iparos a konfekczió-iparban nyer foglalkozást. Ha város és vidék szerint vizsgáljuk az idegen számlára dolgozó iparosok megoszlását, a következő eredményekre jutunk : Közjogi alkatrész Az idegen számlára dolgozó iparosok közül Közjogi alkatrész a törvényhatósági jogú városokban a vármegyékben Közjogi alkatrész élt Közjogi alkatrész szám */. szám Magyarország 8.441 63-1 4.934 36-» Horvát-Szlavonországok 235 37-8 386 62-a Magyarbirodalom 8.676 62-0 5.320 38-0 dolgozó iparossá váljék, valamint a folyton nehezebbé váló megélhetési viszonyok folytán, mely a városok kisebb jövedelmű népességének nőtagjait kényszeríti, hogy mellékfoglalkozások révén segítsenek vagyoni helyzetükön s a kiket igen sok iparban lehet otthoni munkával foglalkoztatni, ez ipari osztály valószínűleg nálunk is, mint példa erre a külföld, a hol az otthoni munka határozott szocziális kérdéssé nőtte ki magát, nagyobb arányokat fog ölteni. Végül a következőkben még közöljük azokat az adatokat, a melyek az idegen számlára dolgozó iparosoknak foglalkozási viszonyára vetnek fényt. Ezek szerint Közjogi alkatrész Önálló segédszemélyzet Közjogi alkatrész volt Közjogi alkatrész szám % szám Magyarország 10.354 77-4 3.021 22-« Horvát-Szlavonországok 463 74-« 158 25-4 Magyarbirodalom 10.817 77-s 3.179 22'7 Félreértések elkerülése végett meg kell jegyeznünk, hogy itt az önállóság nem jelenti a teljes függetlenséget. Akár az üzemformát, akár a socialis helyzetet vesszük, az ily iparosok s a vállalkozó közt mindig van némi függőségi viszony, ennek alapján leghelyesebb ez egyéneket, mint a termelésben active résztvevő népessség oly rétegét elbírálni, a mely átmenetet képez a munkások és önállók közt. Az iparnak egyik, a társadalmi munkamegoszláson alapuló neme a vándoripar, mely ma azonban nagyon kis jelentőséggel bir. Számuk 1900-ban a magyar szent korona országaiban 6.823-ra rúgott s e mellett még 4.265-en mint mellékfoglalkozást űzték a vándoripart. Különösen specziális vándoriparosok a drótosok (2.226) és az ablakosok (1.543), kiknek zöme a Duna balpartján lakó tótok közül kerül ki és pedig a drótosok főként Trencsén vármegyéből, az ablakosok Nyitra és Liptó vármegyékből. Nagyobb számmal fordulnak még elő a böllérek vagy másként disznóvágók (964) és az üstfoltozók (965). Áttérve a kereskedelemre, elsősorban is kiemeljük a 69. sz. tábla alapján, hogy a tulaj donképeni kereskedelem 1900-ban e főcsoportnak ép háromnegyedét tette. Az egyes csoportok közül az élelmiszer és élvezeti czikkekkel való kereskedés említendő első helyen 25 ,9°/ 0-os arányával, a mely után a fonóés szövőipari árúkkal való kereskedés következik 11'2%-kal. Elég nagy arányú az állatokkal (7-8°/ 0), valamint fával s egyéb erdei termékkel (4'5°/ 0) való kereskedelmünk is. Ha a közjogi alkatrészeket, vagy az egyes országrészeket nézzük, a Duna-Tisza kivételével, a hol még a vas- és fémárúkkal (3 ,8°/ 0), valamint a fa- és faragott árúkkal stb. való kereskedés (3-8<>/O) is említést érdemel, mindenütt az említett négy kereskedelmi ágra esik a tulaj donképeni kereskedelemnek túlnyomó része. Érdekesség kedvéért Ez adatokból is kétségtelenül megállapíthatni, hogy az otthon-munka rendszere a város sajátossága s különösen azokban az iparágakban talál alkalmazást, a hol a helyiség, világítás, fűtés stb. más költségek megtakarítása czéljából az üzemek deczentralizálása lehetséges. A gyáripar fejlődésével, mely sok önálló kisiparos megélhetését teszi kétségessé s kényszeríti, hogy nagyobb czégek számára otthon 10**
