1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

160* mindössze 34 ezer fővel a fonó- és szövőipar. A többi csoportok aránya 2°/

0-on alul mozog. Az itt közölt sorrend és százalékok az egész Magyarbirodalom iparosságának megoszlását tüntetik fel. Aránylag nem nagy eltéréssel megfelel ennek különben nemcsak az anyaország, hanem HorvátSzlavonországok ipari népességének főcsoportok szerinti megoszlása is. Lényeges különbséget csak az okoz, hogy Horvát-Szlavonországokban a faiparra a horvát-szlavonországi összes iparos népességből valamivel több mint kétszer akkora százalék esik, mint az anyaországban, viszont ennek fejében HorvátSzlavonországban kisebb 0-ok esnek a vas- és fémparra, az építőiparra, s a fonó- és szövőiparra. Ha pedig az egyes iparcsoportokra eső százalékokat országrészenként (69. sz. tábla) s egyúttal Budapest székesfővárosnak megkülönböztetésével teszszük vizsgálat tárgyává, mindenekelőtt arra az eredményre jutunk, hogy kivétel nélkül minden országrészben a ruházati s az élelmezési és élvezeti ipar fordul elő legnagyobb aránynyal. A mi a többi fontosabb iparcsoportokat illeti, a vas- és fémipar, valamint az építő- és a vendéglős-, szállodás-, kávésipar mindenütt számottevőleg van képviselve. A személyes szolgálati jelleggel bíró vendéglős-, szállodás- és kávés-ipart figyelmen kivül hagyva, a vasés fémiparnak legmagasabb az aránya a Tisza jobbpartján, a Tisza-Maros szögében és a Duna balpartján, az építőipar pedig a Duna jobbpartján s a Duna-Tisza közén Budapest beszámításával, a legerősebb. A gépgyártás terén Budapest révén, hol e csoport az iparos népességnek 14-4°/

0-át teszi, a DunaTiszaköze emelkedik ki 10-7°/

0-os arányával, de említésre méltó százalékkal szerepel ez ipart illetőleg a Tisza-Maros szöge (7-ö

0/

0) és a Duna jobbpartja (6-g°/

0) is. A kő-, föld-, agyag- stb. iparnál a Duna két partját s a Duna-Tisza közét leszámítva, hol 4—7°/

0-a az iparos népességnek űzi e foglalkozást, a többi országrészek közt lényegesebb eltérés nincsen. Jelentékeny minden országrészben a fa- és csontipar is, de különösen a Királyhágóntúl (11*2°/

0), a Tisza jobb- (8-7°/o) és a Duna balpartján (8*2°/o) bir nagyobb fontossággal. A fonó- és szövőipar a Duna két partján és a DunaTisza közén ér el nagyobb és pedig 3—5°/

0-os arányt. A vegyészeti és sokszorosító-iparban Budapest révén a Duna-Tisza köze érdemel említést ; a bőr-, sörte-, szőr stb., végül a papiros-ipar s az egyéb név alatt összefoglalt, az eddig felsorolt iparcsoportokhoz nem sorozható iparágak általában véve oly kis aránynyal fordulnak elő az ország minden részében, hogy külön méltatást alig érdemelnek. Rendkívül tanulságosak azok az adatok is, a melyek az egyes iparcsoportokban a lefolyt évtizedben beállott változásokra mutatnak reá. Az 1890. évi létszámhoz képest legerősebb volt a növekedés a vegyészeti iparban, a sokszorosító- és mííiparban és a papiros-iparban, a mely iparágak, lehet mondani, hogy ez időszakban jutottak nagyobb jelentőséghez. Az 1900. évi létszám e három ipari főcsoport mindegyikében több, mint 80°/

o-kal haladja meg az 1890. évi létszámot. Több mint 50°/

0-os emelkedést mutat még a gép- s a hajógyártás s a kő-, föld-, agyag- és üvegipar, 30°/

o-kal nagyobb volt a növekedés továbbá az építő-iparban, a fa- és csontiparban s a vas- és fémiparban. 14—20°/

0-os növekedéssel az ország összes lakosságának szaporodását meghaladta végül az élelmezési és élvezeti ipar, a szállodás-, vendéglős- és kávés-ipar és a ruházati ipar. Igen gyenge a fejlődés a fonó- és szövő-iparban (5'5°/

o), a bőripar százaléka pedig — jelentéktelenül ugyan — (0-i°/

o-kal) meg is fogyott. E számok az egész Magyarbirodalom iparának tizévi alakulását mutatják. Horvát-Szlavonországokban a sokszorosító- és műipar kivételével, melynél ott is még valamivel magasabb növekedést látunk, mint az anyaországban, a többi ipari főcsoportok végösszege nem gyarapodott oly erősen, mint Magyarországon. Nem érdektelen annak kutatása sem, hogy egyes fontosabb iparágak viszonyai mint alakultak a lefolyt évtized alatt. Már a 69. sz. tábla adatai, a hol a fontosabb ipari alcsoportok ki vannak emelve, némi fényt vetnek erre, de a II. kötet 8. számú táblája alapján közlünk itt egy összeállítást, mely a népesebb 14 ipari alcsoport adatait tünteti föl a két utolsó népszámlálás alkalmával, megállapítva mindjárt a fejlődés vagy hanyatlás mérvét is. Kovács Lakatos Téglagyârtâs Fazekasipar Fürészelt árúgyártás Asztalosipar Közjogi alkatrész fl 05 Bj szaporo-) v. apa-i ) %-ban| fl « fl <a £ ä S rt fl 05 fl eä irt" ë §••? rt ^ fl 05 fl (S ill S fl 05 fl cS s ál fl 05 fl c3 szaporo) y. apa) %-ban É oo i o|| É 00 •Sil oil i oo f—' à oo i OS •Sil ill i 00 •H i f áfa 2 à oo T-I I-a-a 2 73 -0 Magyarország 48.604 51.187 + 5-8 14.344 19.229 + 33"» 8.627 16.593 + 92-8 7.094 6.450 - 9-J 6.215 16.552 + 166-8 37.747 46.553 + 23"c H.-Szlavonországok 5.636 5.586 - 0-8 1.155 1.367 + 18-4 767 1.098 + 43-2 1.131 926 - 18-1 7.022 8.661 -1- 23-s 3.225 3.949 + 22-e Magyarbirodalom ... 54.240 56.773 + 4-7 15.499 20.596 + 32-8 9.394 17.691 + 88-3 8.225 7.376 - 10-8 13.237 25.213 -(- 90-5 40.972 50.502 + 23-s Szabó Gzipész és csizmadia Malomipar Sütőipar Hentes és mészáros Szeszgyártás Kőműves Ács 1900-ban i fl 05 .0 à oo 10 évi szaporodás (-(-) v. apadás (—) %-ban fl <D i fl œ S §8 o S >3 >a o -o -a fl CS fl CD & 8 GO -4- « £> fl CD È OO fl CS r-l S ál ® rt i « fl 05 Û oo fl eS + « ÚJ? > cí o • r- > fl 05 6 OÍ 00 l-l fl cá & ó 1 10 évi szaporodás(-f) v. apadás (—) %-ban fl & á 00 fl eS ^ 10 évi szaporodás (+)v. apadás (—) %.ban « 05 6 S 00 y-l fl eS § 10 évi szaporodás ( ) v. apadás (—) %-ban 36.649 4.410 61.059 69.223 5.129 74.352 +22-2 +16-8 +21-8 105.178 6.508 111.636 104.982 6.494 111.476 -0-2 — 0-2 41.628 3.997 45.625 41.552 4.113 45.665 0*2 + 2-8 + O'i 13.104 1.768 14.872 16.707 2.217 18.924 +27-6 +25-4 +27-S 24.961 2.124 27.085 26.856 2.242 29.098 + 7-6 + 5-6 + 7-4 5.1945.743 44 65 5.2385.8J8 +10-« +47-7 +10-8 32.320 5.162 37.482 50.982 3.535 54.517 +57-7 -31-5 +45-4 2-3.120 1.450 24570 24.292 1.295 25.587 + 5"J -10-7 + 4-1