1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

159* •forgalmi kereső népesség °/

0-ában a tulajdonképeni ipar körébe tartozott : 1890-ben 1900-ban Duna bal partja 69-e 69-« Duna jobb partja 76-s 73-1 Duna-Tisza köze 72-T 71-6 Tisza jobb partja 68-4 66-s Tisza bal partja 64'a Tisza-Maros szöge 68-» 70-s Királyhágóntúl 63-B 64-5 Fiume 68-1 57-7 Magyarország 70-s 69-4 Ilorvát-Szlavonországok 77-0 72-2 Magyarbirodalom 70-9 69-e Kivétel nélkül mindenütt az ipar-forgalmi népességnek jóval nagyobb hányada, mint az abszolút többség, esik a tulaj donképeni iparra. Legmagasabb az aránya a szóban forgó csoportnak különben a Duna jobb partján (73'i°/

0) és Horvát-Szlavonországokban (72*2

0/

0), míg a minimumot 64"2°/o-os aránynyal a Tisza bal partja képviseli. A törvényhatóságok közt mindössze négy akad, a melyekben a tulaj donképeni iparral foglalkozók nem képezik az összes ipar-forgalmi népességnek abszolút többségét s ezek Selmecz-Bélabánya thj. város, Alsó-Fehér és Hunyad vármegyék, a hol a fejlett bányászat, továbbá TordaAranyos vármegye, a hol a kiterjedtebb házi- és népipar rontja le az arányt. Annak helyes elbírálására, hogy az ipar gazdaságtársadalmi életünkben minő szerepet tölt be, csak azok az adatok alkalmasak, a melyek az iparos népességet iparcsoportok s iparágak szerint tovább részletezik. Annál tanulságosabbak az 1900. évi népszámlálásnak adatai, mert az előző népszámlálás hasonló eredményeivel egybevethetők s így az egves iparágaknak nemcsak adott időpontban való állapotát, hanem egyidejűleg fejlődési irányát is megismerjük. Az egyes iparágakig menő teljes részletességgel ez adatokat a népszámlálási munka IV. kötetében találhatjuk meg, míg a II. kötet általános jelentésének 7. számú táblázata (50*— 53*. oldal) a 14. főcsoportnak törvényhatóságonkint való alakulásáról számol be. E tábla alapján az országos eredményeket az alábbi kimutatásban állítjuk szem elé : kiterjeszkedve egyúttal e kötet 69. számú táblájában foglalt adatok segélyével az egyes csoportoknak a teljes iparos népességben foglalt arányának ismertetésére is. Közjogi alkatrész Vas- és fémipar Gép- és hajó gyártás 5 •o à? Ko-, föld-, agyagés üvegipar Fa- és csontipar Bőr-, sörte-, szőr- és tollipar Fonó- és szövőipar Közjogi alkatrész a ® x> £ E3 X 8.3 II S a a — . « > zU a © Û 00 1—1 a g x> ï! T3 S ^ 3 a m a 1 fe 2 > 5 •o à? a <i> tO à 00 « 3 31 •3 s-' II N S « d .,H rî S a XI à OO =1 •s 3 H + 3T T3 ^ 1-3 a a S ä 5 a a ... a 6 W

1? o gss a œ J3 ú OO a ei x> r-l + ¥T •c ^ §•1 • « a — . a o fs? a CB PQ a eS § + ÏÎ i-a S'a 2 ä mac 1rs Magyarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom ... 89.63c 7.63C 97.26Í 1120.152 8.067 128.219 - 34-0 + 5'e -f 31-7 43.237 3.057 46.294 68.58Í 3.83c 72.41Í ) + 58-e + 25% j+ 56-4 26.066 3.010 29.076 Il .m 3.482 44.886 + 58-e + 15-7 + 54-4 60.063 12.338 72.401 81.085 14.739 95.824 + 35-0 + 19-e + 32-4 15.125 1.489 16.614 15.515 1.080 16.595 + 2-8 -27-6 - O-i 30.461 1.921 32.382 32.173 1.983 34.156 + 5-e + 3-í + 5-t Ruházati ipar Papiros-ipar Élelmezési- és élvezeti ipar Vegyészeti ipar Építőipar Sokszorosítóés műipar Szállodás-, vendéglős- és kávésipar Egyéb éa külön megnevezés nélküli ipar 1890-ben a eS 5 1 •Ö * Is. S a a O a © X> a eS rQ •a § -3 S S « a •S ä> • 2 a a> rH 13 C3 tO § Ï1 rj — M !S ag « a . a iK a ® rQ S OO a CS ,0 II ni a < a s £>.o O £â? a œ FÛ a cS X> 8 Ci al T3 11 & a g a S •> s ,0 M'? o > S? a © wQ à OO a t« i-i 431 T3 £41 2 a 2 fel Sí* a o> XI a I« rÇ> TT 1-3 §•3 •> s a ® á OO a 1 XI § 226.886 19.377 246.263 260.223 21.097 281.320 +14-7 -1- 8-9 -1-14-s 3.6227.155 627 ! 572 4.2497.727 -1-97-s - 8'e -I-81-8 109.090 9.799 118.889 132.331 11.405 143.736; +21-3 +16-4 +20-9 5.692 1.063 7.755 12.953 1.538 14.491 +93-6 +44-7 +86-8 84.754 8.582 93.336 117.401 7.669 125.070 +38-6 -10-e +34-0 8.806 545 9.351 16.021 1.038 17.05^ +90-6 +82-4 71.538 9.064 80.602 87.521 7.811 95.332 +22-8 -13-8 +18-3 340 1 341 356 4C 396 A tulaj donképeni iparban foglalkozó 1,077.000 főnyi kereső egyénnek több, mint egy negyede, 26'i°/

0-a, az összes iparos népességnek pedig 24*9°/

0-a, a ruházati iparra esik. Ez a szám azonban távolról sem mutatja magának az iparágnak gazdasági súlyát, mert a személyzet csak egyik tényezője a termelésnek s a főleg emberi munkaerőt alkalmazó kisipar (a ruházati iparban épen az bir túlsulylyal) nem vehető egyenértékűnek a hatalmas tőkeerővel és gépfölszereléssel biró nagyiparral. Az összes iparnak jelentékeny részét, külön-külön több, mint 100/ 0-át képviselik még az élelmezési- és élvezeti ipar (12-8°/O), a vas- és fémipar (11*4°/

0) és az építőipar (ll-io/o) ; iparos-népességünknek közel 2/

3-a, számszerint 678.000 iparos e négy ipari főfőcsoportban talál foglalkozást. Egyenkint 95—95 ezer lélekkel s 8-5°/

0-os aránynyal szerepelnek folytatólag a fa- és csontipar s a szállodás-, vendéglős- és kávés-ipar. A gép- és hajógyártásra az iparosságnak már csak 6'4°/

0-a a kő-, föld-, agyag- és üvegiparra pedig csak 4-o°/

0-a esik. Csak ezután következik — a szükséglet mérvéhez képest nagyon is csekély számban