1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

158* országban 1900-ban a 402 járás közül 266 volt, a hol egyáltalán nem akadt bányászattal és kohászattal foglalkozó egyén. 92, a hol 0'5°/

0, 14, a hol 0-5—l-oo/o-ot, 19, a hol l-o—3-o°/ hol 3—lO°/

0-át és 11, a hol 10—20<>/

0-át tette a kereső népességnek az e foglalkozást folytató egyének száma, míg 5 járásban a 20°/

0-ot is meghaladta. A 3°/

0-nál nagyobb bányászattal foglalkozó népességű járás közül a legtöbb és pedig 8 a Duna bal partján van, melyet a "Tisza jobb partja követ 7, a Királyhágóntúl 6 járással, s ugyancsak a 10°/

0-ú járások is négy kivételével ez országrészek közt oszlanak meg, csakhogy itt már első helyre 5-tel a Tisza jobb partja kerül, míg a másik két országrészre 3—3 esik. A rendezett tanácsú városoknak, melyekben a kereső népességből több mint 3°/

0-a keresi bányászattal a kenyerét, a száma 12 s ezek közül különösen kiemelendő Dobsina és Felsőbánya, a hol több mint egy ötöde a kereső népességnek és pedig előbbiben 25*3

0/

o, utóbbiban 45'i°/o bányász. Törvényhatósági jogú városunk mindössze 2 van, a hol jelentékenyebben van képviselve a foglalkozások között a bányászat. Pécs, hol 6'V

0/o-ra és Selmecz-Bélabánya, hol 26'i°/

0-ra rúg aránya. Az összes ipar-forgalmi népességnek legnagyobb hányada az iparra esik. Ha az ipar-forgalom egyes főosztályait veszszük szemügyre, bár kivétel nélkül mindenik számottevő fejlődésről tesz tanúságot a lefolyt évtized alatt, mégis aránylag legerősebb volt a növekedés a közlekedésnél s így érthető, ha, a mint Közjogi alkatrész A bányászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó kereső népesség "/o-ában jutott Közjogi alkatrész a bányászatés kohászatra az iparra a kereskedelem- és hitelre a közlekedésre Közjogi alkatrész 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Magyarország 4'o 3-8 74-x 72-6 15-4 14-7 6-5 8-s Horvát - Szlavonországok 0-6 0-T 79's 76-n 12-7 13-e 7-5 9* Magyarbirodalom 3-6 3-7 74"« 72-9 lös 14-« 6'« 8-s a következő kis összeállításból kitűnik, ennek aránya emelkedett s megfelelően a többi főosztályoké — a mi egészen természetes — alászállt. Ez adatok nagy általánosságban tüntetik fel az iparral foglalkozó egyének számát. Az 1900. évi népszámlálás azonban tovább részletezi az iparral foglalkozó népességet az iparűzés módjára való tekintettel. Ez alapon három főosztályt különböztetett meg és pedig a házi és népipart, a házrólházra, a faluról-falura járva ipari javítómunkát teljesítő vándoripart s tulajdonképeni ipari név alatt foglalja össze az iparnak minden többi nemét, tehát ASten rendes műhelyben vagy gyártelepen űzött kézmű- és gyáripart. Az e három ipari főosztály körébe tartozó összes kereső ipari népesség számát, valamint az ehhez s az összes ipar-forgalmi népességhez való arányát a következő adatok tüntetik fel : Közjogi alkatrész Az iparral foglalkozó kereső népesség összesen Ebből Közjogi alkatrész Az iparral foglalkozó kereső népesség összesen tulajdonképeni iparral házi és népiparral vándoriparral Közjogi alkatrész Az iparral foglalkozó kereső népesség összesen összesen az ipari kereső népesség %-ában . a •8| oS 05 «2 a 53 o összesen az ipari keresd népesség %-ában az ipar-forgalmi ke- i reső népes, %-ában! összesen CÖ •sS Is* » .2" a S ° az ipar-forgalmi kereső népes, %-ában összesen az ipari kereső népesség %-ában az ipar-forgalmi kereső népes, %-ában összesen az ipari kereső népesség %-ában , A i rt s s? "St • £ & S» .£•>0 OFL U összesen az ipari kereső népesség %-ában 1 az ipar-forgalmi ke1 reső népes, %-ában Közjogi alkatrész 1890-ben 1900-ban összesen az ipari kereső népesség %-ában . a •8| oS 05 «2 a 53 o összesen az ipari keresd népesség %-ában az ipar-forgalmi ke- i reső népes, %-ában! összesen CÖ •sS Is* » .2" a S ° az ipar-forgalmi kereső népes, %-ában összesen az ipari kereső népesség %-ában az ipar-forgalmi kereső népes, %-ában összesen az ipari kereső népesség %-ában , A i rt s s? "St • £ & S» .£•>0 OFL U összesen az ipari kereső népesség %-ában 1 az ipar-forgalmi ke1 reső népes, %-ában Közjogi alkatrész 1890-ben 1900-ban 1890-ban 1900-ban 1890-ben 1900-ban 1890-ben 1900-ban Magyarország 818.070 1,038.078 776.313 94-0 70-S 992.870 95-7 69-4 38.358 4*7 3-5 38.774 3-7 2-7 3.399 0-4 0-6 6.434 0-6 0-5 Horvát-Szlavonországok 80.848 83.052 78.509 97-s 77-0 84.356 94-7 72-ü 2.064 2-6 2-0 4.307 4-8 3-7 275 0-8 0-8 389 0-6 0-4 M agy ar bir odalom 898.918 1,127.130 854.822 95-1 70-8 1,077.226 95-e 69-c 40.422 4*5 3-< 43.081 3-8 2-8 3.674 0-4 0-8 6.823 o-« 0-6 Az első s érdekes jelenség, mely szemünkbe ötlik, hogy a tulajdonképeni, vagyis a kézmű- és gyáriparban foglalkozóknak 1,077.226 számához képest szinte eltörpülnek a házi- és népipar s a vándoripar a maguk néhány tízezernyi, illetőleg néhány ezernyi számával. A mi pedig a lefolyt tiz év alatt beállott változásokat illeti, azt látjuk, hogy az országos főösszegeket tekintve, legkevésbé változott a házi- és népiparban foglalkozó egyének száma, mely 40.422-ről 43.081-re emelkedett, sokkal jelentékenyebb volt a tulajdonképeni ipar gyarapodása, 854.822-ről 1,077.226-ra s aránvlagosan ^éve még nagyobb a vándoriparé, a hová sorozott egyének száma 3.674-ről 6.823-ra emelkedett. Kétségtelen azonban, hogy ez utóbbi iparcsoportnak e nagy emelkedése részben csak látszólagos s t ulaj donképen a házi és népipar rovására esik, a mennyiben van néhány olyan házi- és népipari jellegű foglalkozás, mely e jellege mellett egyszersmind a vándoripar természetével is bir, pl. a czigánykovácsok, üstfoltozók, üstkészítők, a kiknek az a része, a mely foglalkozását vándorolva űzi, az 1900. évi népszámláláskor a vándoriparba soroztátott, holott a tiz év előtti népszámlálás alkalmával, úgy látszik, ezek is a házi- és népiparba osztattak be. Áttérve az egyes ipari főcsoportokra, mindenekelőtt a legjelentősebbel, a tulajdonképeni iparral foglalkozunk bővebben. Első sorban is közlünk egy kis táblázatot, mely a tulajdonképeni iparnak jelentőségét az ipar-forgalomban közjogi alkatrészek s országrészek szerint mutatja be. E szerint az ipar-