1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

153* 2,217.674-en ellenben, niint a kik csak e foglalkozási ág terhére élnek. Kétségtelen, hogy az 1. fejezetben közölt adatok is messzemenő bepillantást engednek már az ipar-forgalomnak hazánk egyes nagyobb vidékei és kisebb területei szerint való megoszlására nézve, azonban nem meddő dolog, ha e kérdést tovább tárgyaljuk s az ipar-forgalmi népesség földrajzi alakulását, illetve az össznépességhez való arányát legalább is a közigazgatási járásokig menőleg tanulmányozzuk, mert csak ezek az adatok adják igazi hű képét iparos népességünk sűrűségének, feltárván azokat az ellentéteket is, melyek e tekintetben igen gyakran a vármegyék egyes részei közt is jelentkeznek. Mindennek szemléltető bemutatására szolgáljon a mellékletek XXI. számát képező térkép, mely ugyanazon alapon készült, mint az őstermelésről szóló, vagyis a bányászattal, kohászattal, iparral, kereskedelemmel és forgalommal foglalkozó teljes népességet, tehát keresőket és eltartottakat összefoglalva, veszi alapul és ez adatokat viszonyítja az összes népességhez. A térképen első sorban kiemelkednek magas arányszámaikkal a városok, mint az ipar-forgalmi élet góczpontjai. Az anyaországban a 25 törvényhatósági jogú város közül egyetlen egy sem akad, a melyben az ipar-forgalmi népesség az össznépességhez viszonyítva 15°/

0-on alul maradna, egy van (Hódmezővásárhely), a hol 15—20°/

0-ra, kettő (Szabadka és Kecskemét), a melyekben 20—25°/

0-ra, egy (Zombor), a hol 25—30°/

0-ra s kettő (Szeged és Versecz), a hol 30—40°/

0-ra rúg az ipar-forgalmi népesség aránya, a többi 19 törvényhatósági jogú város közül 8-ban 40—50°/

0-ot ér el a szóban forgó arányszám s 11-ben pedig a népességnek több mint a fele az ipar-forgalmi foglalkozáshoz tartozik. Horvát-Szlavonországokban mind a 4 törvényhatósági jogú városban 30°/

0-on felül van az ipar-forgalmi népesség aránya és pedig Varasdon 30—40°/

0, Zimonyban és Eszéken 40—50°/

0, Zágrábban pedig 50°/

0-nál magasabb. Áttérve a rendezett tanácsú városokra, itt a szorosan vett Magyarországon kiemeljük Kolozst, a hol még 10°/

0-ot sem ér el az ipar-forgalmi népesség. A következő 4 skálafok majdnem egyenletesen van képviselve, az ötödik skálafokban (30—40°/

0) 20, a hatodikban (40—50°/

0) 31, a népesség 50°/

0-ánál nagyobb ipar-forgalmi népességgel biró város pedig 29 akad. A társországok 13 nem törvényhatósági jogú városa közül 7 tartozik a két utolsó fokozatba, a többi hat ellenben megoszlik a 15—20°/

0 s ennél magasabb fokozatok közt. Általában véve az adatok arra engednek következtetni, hogy habár HorvátSzlavonországokban a városok kisebbek, mégis ezeknek iparos jellege jobban ki van fejlődve, mint az anyaországi városoké. Érdekesség kedvéért összefoglalva a különböző jellegű városokat, a Magyarbirodalom területén felsoroljuk azt a 20 várost, a melyekben legmagasabb és a 20 várost, a melyekben legalacsonyabb az ipar-forgalmat űző népesség aránya. Városok magas ipar nyal : Az ipar-forgalmi A város neve ««pemíg az össznépesség %-ban 1. Zólyom 73't 2. Felsőbánya 71*B 3. Gölniczbánya 70-s 4. Yajdahunyad ... 67-c 5. Szászrégen 67's 6. Budapest 64's 7. Dobsina 62"e 8. Fiume 62'e 9. Miskolcz 62-4 10. Poprád 62-s -forgalmi népességi arányipar-Forgalmi A város neve népesség az össznépesség %-ban 11. Munkács 61-» 12. Selmecz és Bb.„. 61'* 13. Igló 60-s 14. Nagybánya 59-1 15. Buccari 59'* 16. Szepesváralja 57*7 17. Abrudbánya 56's 18. Losoncz 56'3 19. Késmárk 56's 20. Kézdivásárhely... 56's Városok alacsony ipar nyal : Az ipar-forgalmi A város neve népesség az össznépesség %-ban 1. Kolozs 7'í 2. Turkeve 12-s 3. Hajdúböszörmény 13o 4. Kiskunhalas 13-s 5. Hajdúszoboszló... 13's 6. Ruszt 14-a 7. Karczag 14-» 8. Hajdúnánás 15-o 9. Nagykőrös 17-4 10. Kisújszállás 17'8 -forgalmi népességi arányipar-forgalmi A város neve népesség az össznépesség %-ban 11. Hódm.-Vásárhely 18'4 12. Vizakna 18-4 13. Mezőtúr 19*4 14. Jászberény 19

1« 15. Karlócza 19*7 16. Zenta 19's 17. Kiskunfélegyháza 20-a 18. Szakoleza 21-o 19. Szentgyörgy 21 20. Korpona 22-i Említésre méltó, hogy a 20 város között, a melyekben a legmagasabb az ipar-forgalmi népességnek aránya, csak négy, a másik sorozatban feltüntetett városok közt pedig mindössze egy város aLad, a mely törvényhatósági jogú, a többi mind rendezett tanácsú és jobbára kisebb népességű város. Szembeötlő az is, hogy annak daczára, hogy a horvátországi városok iparos jellege fejlettebb, mégis közülök a 20 legsűrűbb ipar-forgalmi népességű város közt mindössze Buccari foglal helyet. Általában vizsgálva az ipar-forgalmi népességnek földrajzi eloszlását, feltűnők az ellentétek, a melyek úgy az egyes országrészek között, valamint az egyes országrészeken belül mutatkoznak. A legnagyobb összefüggő iparos területet az ország északi részén találjuk, mely Turócz, Liptó, Zólyom, Gömör, Nógrád, Szepes, Abauj-Torna és Borsod egyes járásaiból és az e vármegyék területén fekvő városok legnagyobb részéből alakul. E járások és városok vármegyénként a következők : Turócz vármegye egészen, Liptó vármegyéből a liptószentmiklósi és a rózsahegyi járások. Zólyom vármegyéből a beszterczebányai és breznóbányai járások, valamint Beszterczebánya, Breznóbánya és Zólyom városok. Gömör és Kis-Hont vármegyéből a nagyrőczei, rimaszombati, rozsnyói és tornaijai járások, valamint Dobsina, Jolsva, Nagyrőcze, Rimaszombat és Rozsnyó városok. Nógrád vármegyéből a füleki járás és Losoncz város. Szepes vármegyéből a gölniczbányai, iglói, szepesszombati és szepes váralj ai járások, valamint Gölniczbánya, Igló, Késmárk, Leibicz, Lőcse, ölubló, Poprád, Szepesbéla, Szepesolaszi és