1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

f 136* mit va, legtöbb segédlelkész van aránylag a róm. katholikusoknál. 100-ra esik 33, legkevesebb a gör. keletieknél (100-ra 5) és aj gör. katholikusoknál (100-ra 3). Ügy kulturális, mint nemzeti szempontból kiváló érdekkel birnak azok az adatok, a melyek a tanügy szolgálatában álló személyzetre vonatkoznak. A mi ez értelmiségi csoport arányszámát illeti, első sorban utalunk arra a nagy különbségre, a mely a birodalom egyes közjogi alkatrészei közt észlelhető. Ugyanis : a kereső népesség %-ábaii volt a tanügyi személyzet 1890-ban 1900-ban Magyarországon O'M OW Horvát-Szlavonországokban O-as 0-ss Magyarbirodalomban O-BO » O'SB Az anyaország egyes részei közt legkedvezőbb az arány még a Duna-Tisza közén (0'88), míg a mini­mumot a Tisza-Maros szögén (0*45) találjuk. A következő táblázat a tanügyi személyzetnek egyes elemeit mutatja be közjogi alkatrészek szerint a népességgel egybevetve : A tanügyi személyzet részletezése Magyarország Horvát-Szlavonországok A tanügyi személyzet részletezése Kereső személyek száma vy STa Hány lakosra esett egy tanügyi személy Kereső személyek száma ekedós 0—1900-ig ban Hány lakosra esett egy tanügyi személy 1890 1900 gg* 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Kisdedóvó intézetek 664 1.844 177-1 22.820 9.059 25 25 O-o 87.381 95.933 Elemi iskolák 28.882 26.251 12-s 648 636 1.959 2.485 26-a 1.115 965 Felső nép- és polgári iskolák, fel­sőbb leányiskolák 804 1.719 113-s 18.846 9.718 102 110 7-8 21.417 21.803 Kisdedovó és népiskolai tanítóképzők 308 404 31-a 49.196 41.349 20 36 80-0 109.227 83.287 Középiskolák 2.165 2.749 27-0 6.999 6.077 215 328 52-6 10.161 7.312 Felső tanintézetek 531 446 — 16-0 28.539 37.455 44 59 34-1 49.648 40.650 Szakiskolák 676 917 35-ï 22.415 18.217 57 108 89-a 38.325 22.207 Emberbaráti tan- és nevelőintézetek 126 252 lOO-o 120.257 66.289 16 16 O-o 133.534 149.895 Magántanárok és tanítók 5.092 8.261 62-3 2.976 2.022 334 417 24-9 6.541 5.751 Tanárok és tanítók k. m. n 459 46 - 90-0 33.012 363.151 11 7 - 36-1 198.595 312.618 Tan- és emberbaráti intézettulajdo­nosok 65 51 — 21-5 233.113 327.548 2 6 20-0 1,092.272 399.721 Tanügyi kezelő és segédszemélyzet 74 312 321 "fi 204.761 53.541 8 17 2-b 273.068 141.078 Összesen 34.316 43.252 25-s 441 386 2.793 3.614 29-í 782 664 Rendkívül figyelemreméltók úgy azok az elté­rések, melyek az adatokban a két népszámlálás közt mutatkoznak, valamint a különbségek, a melyek köz­jogi alkatrészek szerint észlelhetők. Míg az anya­országban 1844 a kisdedóvóintézeti személyzet száma, addig a társországokban ez a kulturális intézmény oly kezdetleges, hogy mindössze 25 egyénnel van képviselve. A szorosan vett Magyarországon pedig 1890-nel szemben az óriási emelkedést a kisdedóvó­intézeti személyzetnél érthetővé teszi az a körül­mény, hogy a kisdedóvók ügyét az 1891. évi XV. törvényczikk szabályozván, a lefolyt évtized alatt rohamosan létesíttettek ily intézetek. Az elemi iskolai tanítók számában 1890-től 1900-ig kisebb a növeke­dés a szorosan vett Magyarországon, mint Horvát­Szlavonországokban, minek oka, hogy a Drávántúl a múltban erősen elhanyagolt volt a közoktatás s így természetesen a fejlődésnek is újabb időben roha­mosabbnak kellett lennie. Hogy a népoktatás azért nálunk összehasonlíthatatlanul fejlettebb, igazolja az a tény, hogy míg az anyaországban 636, addig a társországokban 965 lélekre esik egy népiskolai tanító. Több, mint megkétszereződött a felső nép- és pol­gári iskolák, valamint a felsőbb leányiskolák tanügyi személyzetének létszáma. A nagy növekedés egy­részt a felsőbb leányiskolák személyzete szaporítá­sának tudható be, de főként a polgári iskolák javára irható. Az 1868, évi XXXVIII. t.-czikk már intézkedett, hogy a társadalom azon osztályainak, melyeknek az elemi oktatás kevés, de a teljes közép­iskolai műveltség sok, oktatási szükségletéről gon­doskodás történjék és pedig részint felsőbb nép­iskolák, részint polgári iskolák révén olykép, hogy az ötezernél több lakost számláló községek kötelez­tettek vagy egyiknek, vagy másiknak felállítására. Hosszú időn keresztül azonban a polgári iskolák szer­vezésére kötelezett községek közül csak kevés volt abban a helyzetben, hogy az elemi iskolák mellett még a polgári iskolák költségeit is fedezni tudja. Nagyarányú emelkedés a polgári iskoláknál, bár a fejlődés szakadatlanul kedvező volt, mégis csak az 1890—1900. közötti időszakban észlelhető, a midőn számuk 164-ről 296-ra nőtt meg. Legnagyobb része az iskoláknak új alapítás volt, de e mellett a szapo­rodásban nagy része van annak is, hogy évről-évre mind több felső népiskola alakult át polgári iskolává s így e jellegváltozás a tanerők számának határozott emelésével járt. Figyelemreméltó emelkedést észlelni még az emberbaráti tan- és nevelőintézetek személy­zete létszámának szaporodásánál, a mely a lefolyt évtized alatt ép megkétszereződött. Az értelmiségnek van még egy nagyobb cso­portja, mely részleteiben is megérdemel bővebb mél­tatást és ez a közegészségügy szolgálatában álló személyzet. Már arra az ellentétre utaltunk, mely e tekintetben az anyaország és a társországok közt

Next

/
Thumbnails
Contents