1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

f 136* mit va, legtöbb segédlelkész van aránylag a róm. katholikusoknál. 100-ra esik 33, legkevesebb a gör. keletieknél (100-ra 5) és aj gör. katholikusoknál (100-ra 3). Ügy kulturális, mint nemzeti szempontból kiváló érdekkel birnak azok az adatok, a melyek a tanügy szolgálatában álló személyzetre vonatkoznak. A mi ez értelmiségi csoport arányszámát illeti, első sorban utalunk arra a nagy különbségre, a mely a birodalom egyes közjogi alkatrészei közt észlelhető. Ugyanis : a kereső népesség %-ábaii volt a tanügyi személyzet 1890-ban 1900-ban Magyarországon O'M OW Horvát-Szlavonországokban O-as 0-ss Magyarbirodalomban O-BO » O'SB Az anyaország egyes részei közt legkedvezőbb az arány még a Duna-Tisza közén (0'88), míg a minimumot a Tisza-Maros szögén (0*45) találjuk. A következő táblázat a tanügyi személyzetnek egyes elemeit mutatja be közjogi alkatrészek szerint a népességgel egybevetve : A tanügyi személyzet részletezése Magyarország Horvát-Szlavonországok A tanügyi személyzet részletezése Kereső személyek száma vy STa Hány lakosra esett egy tanügyi személy Kereső személyek száma ekedós 0—1900-ig ban Hány lakosra esett egy tanügyi személy 1890 1900 gg* 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Kisdedóvó intézetek 664 1.844 177-1 22.820 9.059 25 25 O-o 87.381 95.933 Elemi iskolák 28.882 26.251 12-s 648 636 1.959 2.485 26-a 1.115 965 Felső nép- és polgári iskolák, felsőbb leányiskolák 804 1.719 113-s 18.846 9.718 102 110 7-8 21.417 21.803 Kisdedovó és népiskolai tanítóképzők 308 404 31-a 49.196 41.349 20 36 80-0 109.227 83.287 Középiskolák 2.165 2.749 27-0 6.999 6.077 215 328 52-6 10.161 7.312 Felső tanintézetek 531 446 — 16-0 28.539 37.455 44 59 34-1 49.648 40.650 Szakiskolák 676 917 35-ï 22.415 18.217 57 108 89-a 38.325 22.207 Emberbaráti tan- és nevelőintézetek 126 252 lOO-o 120.257 66.289 16 16 O-o 133.534 149.895 Magántanárok és tanítók 5.092 8.261 62-3 2.976 2.022 334 417 24-9 6.541 5.751 Tanárok és tanítók k. m. n 459 46 - 90-0 33.012 363.151 11 7 - 36-1 198.595 312.618 Tan- és emberbaráti intézettulajdonosok 65 51 — 21-5 233.113 327.548 2 6 20-0 1,092.272 399.721 Tanügyi kezelő és segédszemélyzet 74 312 321 "fi 204.761 53.541 8 17 2-b 273.068 141.078 Összesen 34.316 43.252 25-s 441 386 2.793 3.614 29-í 782 664 Rendkívül figyelemreméltók úgy azok az eltérések, melyek az adatokban a két népszámlálás közt mutatkoznak, valamint a különbségek, a melyek közjogi alkatrészek szerint észlelhetők. Míg az anyaországban 1844 a kisdedóvóintézeti személyzet száma, addig a társországokban ez a kulturális intézmény oly kezdetleges, hogy mindössze 25 egyénnel van képviselve. A szorosan vett Magyarországon pedig 1890-nel szemben az óriási emelkedést a kisdedóvóintézeti személyzetnél érthetővé teszi az a körülmény, hogy a kisdedóvók ügyét az 1891. évi XV. törvényczikk szabályozván, a lefolyt évtized alatt rohamosan létesíttettek ily intézetek. Az elemi iskolai tanítók számában 1890-től 1900-ig kisebb a növekedés a szorosan vett Magyarországon, mint HorvátSzlavonországokban, minek oka, hogy a Drávántúl a múltban erősen elhanyagolt volt a közoktatás s így természetesen a fejlődésnek is újabb időben rohamosabbnak kellett lennie. Hogy a népoktatás azért nálunk összehasonlíthatatlanul fejlettebb, igazolja az a tény, hogy míg az anyaországban 636, addig a társországokban 965 lélekre esik egy népiskolai tanító. Több, mint megkétszereződött a felső nép- és polgári iskolák, valamint a felsőbb leányiskolák tanügyi személyzetének létszáma. A nagy növekedés egyrészt a felsőbb leányiskolák személyzete szaporításának tudható be, de főként a polgári iskolák javára irható. Az 1868, évi XXXVIII. t.-czikk már intézkedett, hogy a társadalom azon osztályainak, melyeknek az elemi oktatás kevés, de a teljes középiskolai műveltség sok, oktatási szükségletéről gondoskodás történjék és pedig részint felsőbb népiskolák, részint polgári iskolák révén olykép, hogy az ötezernél több lakost számláló községek köteleztettek vagy egyiknek, vagy másiknak felállítására. Hosszú időn keresztül azonban a polgári iskolák szervezésére kötelezett községek közül csak kevés volt abban a helyzetben, hogy az elemi iskolák mellett még a polgári iskolák költségeit is fedezni tudja. Nagyarányú emelkedés a polgári iskoláknál, bár a fejlődés szakadatlanul kedvező volt, mégis csak az 1890—1900. közötti időszakban észlelhető, a midőn számuk 164-ről 296-ra nőtt meg. Legnagyobb része az iskoláknak új alapítás volt, de e mellett a szaporodásban nagy része van annak is, hogy évről-évre mind több felső népiskola alakult át polgári iskolává s így e jellegváltozás a tanerők számának határozott emelésével járt. Figyelemreméltó emelkedést észlelni még az emberbaráti tan- és nevelőintézetek személyzete létszámának szaporodásánál, a mely a lefolyt évtized alatt ép megkétszereződött. Az értelmiségnek van még egy nagyobb csoportja, mely részleteiben is megérdemel bővebb méltatást és ez a közegészségügy szolgálatában álló személyzet. Már arra az ellentétre utaltunk, mely e tekintetben az anyaország és a társországok közt