1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
Kí2* szerepel a legkisebb arányban. Nyilvánvaló ez adatokból e két csoportnak egymásra gyakorolt kölcsönhatása, a mely arra vall, hogy gazdasági fejlettség nemcsak a gazdasági értelmiség számát emeli, hanem a közmíveltségi viszonyokat javítva a tulajdonképeni értelmiség fejlődését is előmozdítja. Természetesen e szabály alól vannak kivételek, a mit azonban rendszerint helyi körülmények idéznek elő. így pl. a Királyhágóntúl nem egy vármegyét találunk, a hol elég kis számmal él gazdasági s más értelmiség s mégis a tulajdonképeni értelmiség aránya elég magas, de ha alaposan megvizsgáljuk ez adatokat, látni fogjuk, hogy az értelmiségnek számottevő része e törvényhatóságokban, a hitfelekezeti viszonyoknak megfelelően az értelmiségnek csak egyik elemére és pedig az egyházi személyzetre esik. Nemzetpolitikai, de társadalmi szempontból is messzemenő érdekkel birnak azok az adatok, a melyek fényt vetnek a különböző polgári és egyházi közszolgálatban álló s a szabadfoglalkozásokat folytató egyének különböző viszonyiara. Ez egyéneket, a kik a rendkívül eltérő életviszonyok folytán számos kis csoportot, kört alkotnak, kilencz nagy osztályba foglalhatjuk össze, a melyek a következők : törvényhozás, közigazgatás, igazságszolgáltatás, egyházi szolgálat, tanügy, közegészségügy, tudományos s egyéb közérdekű intézetek és társulatok, irodalom és művészet, egyéb értelmiség. Ily módon tagolva mutatja be a szóban forgó foglalkozási főosztályra vonatkozó adatokat az 55. számú tábla, melyből kiemeljük azokat az adatokat, a melyek a tulajdonképeni értelmiségnek a felsorolt csoportok szerint való relativ megoszlását közjogi alkatrészenként és országrészenként tüntetik fel. Közjogi alkatrész, országrész A közszolgálat és szabadfoglalkozások körébe tartozó értelmiségi kereső egyének közül Közjogi alkatrész, országrész a törvényhozás a közigazgatás az igazságszolgáltatás az egyház a tanügy a közegészségügy a tudomány és egyéb közérdekű társulatok stb. az irodalom és művészet az egyéb és k. m. n. szabadfoglalkozások Közjogi alkatrész, országrész szolgálatában állott «/„-ban Közjogi alkatrész, országrész 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Duna bal partja O-o O-i 19-1 21-4 12-4 12-3 17-0 17-7 32 B 32-0 15"o 13-1 0-a 0-5 0-9 1-3 2-0 1-4 Duna jobb partja O-i 0*i 18-A 21-s 13-s 13-3 16-8 16-6 31-3 31-a 15-s 13-8 0-j 0-5 1*4 1-8 2-1 1-5 Duna-Tisza köze o*« 0-5 26*4 25-7 15-s 15-1 9-x 8-5 26-8 28-1 13-4 12-3 0-8 1-6 3*5 5-a 3*6 3-0 Tisza jobb partja O-i 0-1 18-0 20-s ll-o ll-i 19-0 16-s 33-s 34-1 15-a 13-7 0-a 0-5 1-3 1-9 1*8 1-3 Tisza bal partja O-o O-o 21-» 23-S 11-9 13-4 18-0 15-0 28-9 29-E 16-a 14-4 0-a 0-8 O'Í 1-6 2-0 1-8 Tisza-Maros szöge O-o O-i 26-1 27-4 13-B 14-e 16-1 14-1 26-s 27-3 13-s 12-1 0-a 0-8 2-1 2-1 1-8 1-7 Királyhágóntúl O-i 0-1 19-s 22-T 10-8 12-8 24-4 20-s 28-» 30-S 12-8 9-s 0-s 0-5 1*5 1-3 2-4 1-8 Fiume város és kerülete... — — 27-5 24-6 913-4 16-1 10-8 25-4 30-4 11-6 11-7 l-o 1-5 2-9 2'a 5-8 5-e Magyarország Horvát-Szlavonországok ... Magyarbirodalom 0-8 O-o 0-8 0-a O-o 0-a 21-8 28-9 22-4 23-7 30-8 24-s 13-1 13-7 13-8 13-6 13-s 13-8 16-Ü 18-9 16-7 14-5 16-8 14-7 29-4 24-1 28-9 30-0 24-9 29-s 14-3 8-7 13-8 12-6 9-2 12-3 O O O 1 OS 0*5 0-8 1-9 2-3 1-9 2-7 2-0 2-e 2-4 3 a 2-5 1*8 2-7 2-0 A tulajdonképeni értelmiségnek legnagyobb hányada, mint a táblázatból kitűnik, a tanügy szolgálatában áll és pedig a Magyarbirodalom területén 29*5, az anyaországban 30'0, a társországokban pedig 24'9°/o-a. Majd a közigazgatás következik, melyhez az értelmiségnek a Magyarbirodalomban közel egy negyede (24*3°/ 0), az anyaországban 23*7, a társországokban 30"6°/ 0-a tartozik. A tanügy körébe tartozó értelmiség legtöbb a Tisza jobb partján (34-i°/o), legkevesebb a Tisza-Maros szögében (27'3°/ 0), míg a közigazgatási értelmiségnél épen megfordítva a Tisza-Maros szöge képviseli a maximumot (27"4°/ 0) és a Tisza jobb partja a minimumot (20 ,3°/ 0). A legegyenletesebb megoszlás mutatkozik úgy a közjogi alkatrészeket, mint az egyes országrészeket tekintve az igazságszolgáltatásnál. Elég érdekes ellentét észlelhető az egyház szolgálatában álló személyzetnél, így a Duna-Tisza közén csak 8'5°/ 0-ot ér el aránya, míg a Királyhágóntúl a húsz százalékot (20'8) meghaladja. Ugyancsak igen éles különbségek vannak a tudományos és egyéb közérdekű intézetek és társulatok tiszti személyzeténél és az irodalom és művészet csoportjánál, a hol mindkét helyen Budapest magas színvonalú szellemi élete révén a DunaTisza köze erősen kiemelkedik. A közegészségügyi személyzet arányát illetőleg elég jelentékeny az eltérés az anyaország és Horvát-Szlavonországok közt, mi az előbbinek sokkal fejlettebb közegészségügyének csak természetes következménye. Igen kis aránynyal szerepel mindenütt a törvényhozási értelmiség, a mi két okból is érthető, először mert számuk önmagában véve kevés, másodszor a legtöbb tagja a törvényhozásnak, tehát főrend és képviselő egyaránt, ezen a czímen inkább csak mint kivétel kerül az értelmiségbe, mivel ezt a minőségüket rendszerint csak mellékesnek tekintik. Már az így összefoglalt adatok is eléggé tanulságosak, a következőkben azonban megkíséreljük az egyes csoportoknak részletesebb ismertetését. A törvényhozást mellőzve, a közigazgatás szolgálatában álló értelmiség megoszlásáról a következő adatok tájékoztatnak.
