1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
133* Közjogi alkatrész A közigazgatási szolgálatban álló értelmiség összesen Ebből Közjogi alkatrész A közigazgatási szolgálatban álló értelmiség összesen állami megyei törvényhatósági jogú rendezett tanácsú községi Közjogi alkatrész A közigazgatási szolgálatban álló értelmiség összesen állami megyei városi községi Közjogi alkatrész A közigazgatási szolgálatban álló értelmiség összesen szolgálatban állók Közjogi alkatrész 1890 190) növekédés 1890 1900 növekedés 1890 1900 • ® :0 ® 1890 1900 > ® is 1890 1900 növekedés 1890 1900 növekedés Magyarország 25.524 34.135 33-7 7.433 10.245 37-s 4.208 5.559 32-1 2.961 4.021 35*8 2.330 3.022 29-7 8.592 11.288 31-4 Horvát-Szlavonországok ... 3.350 4.453 32-0 894 1.150 28-0 503 760 51-1 242 266 9-0 — — — 1.711 2.277 33x Magyarbirodalom 28.874 38.588 33-e 8.327 11.395 36-s 4.711 6.319 34] 3.203 4.287 33-s 2.330 3.022 29-7 10.303 13.565 31-7 Kivétel nélkül minden egyes csoportnál emelkedés észlelhető. Legerősebb a növekedés az állami alkalmazottaknál (36'8°/ 0), legkisebb a rendezett tanácsú városi szolgálatnál (29'7 °/ 0). Ha kétségtelen is, hogy úgy az állami, mint a többi közigazgatási ágak folyton gyarapodó szükségleteire való tekintettel nem kerülhető el bizonyos fokig a hivatalnokok számának növededése, másrészt az is bizonyos, hogy nem egy helyt jelentékenyen lehetne minden érdek különösebb sérelme nélkül apasztani számukat. Igen érdekesek azok az adatok, a melyek a különböző jellegű közigazgatási területeken élő népességhez viszonyítva mutatják be az egyes közigazgatási ágak szolgálatában álló egyéneket. Közjogi alkatrész Az összes közigazgatási Az állami A vármegyei A törvényhatósági jogú városi A rendezett tanácsú városi A községi Közjogi alkatrész szolgálatban álló egyének közül Közjogi alkatrész az összes a rtv. éf vidéki a törvényhatóságijogú városi a rendezett tanácsú városi a községi Közjogi alkatrész népességből hány egyénre jutott egy alkalmazott Közjogi alkatrész 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Magyarország 598 493 2.053 1.614 3.290 2.703 478 450 495 434 1.477 1.215 Horvát-Szlavonországok 657 543 2.463 2.101 4.202 3.029 364 428 — — 1.230 1.007 Magyarbirodalom 605 499 2.097 1.690 3.388 2.743 470 449 495 434 1.435 1.179 Az állami szolgálatban az anyaországban a népességhez viszonyítva, minthogy az egész birodalomra kiterjedő központi hatóságok Budapesten székelnek, több a közigazgatási alkalmazott mint a társországokban. Ugyancsak hasonló eltérés észlelhető a vármegyei közigazgatási szolgálatnál is, a minek okát abban kell keresni, hogy Horvát-Szia vonországokban nagyobb a központosítás s ennek folytán aránylag valamivel kevesebb a megyei és járási tisztviselő. A községi közigazgatásnál már a társországok kerülnek előtérbe. Nem volna érdektelen annak kutatása sem, hogy a fenti adatok törvényhatóságonként minő alakulásokat mutatnak, azonban e helyett tisztán az egyes országrészeket mutatjuk ki. Ezek az adatok is nem egy érdekes tényre hívják fel figyelmünket. Országrész Az összes közigazgatási Az állami A vármegyei A törvényhatósági jogú városi A rendezett tanácsú városi A községi Országrész szolgálatban álló egyének közül Országrész az összes a rtv. és vidéki a törvényhatósági jogú városi a rendezett tanácsú városi a községi Országrész népességből hány egyénre jutott egy alkalmazott Országrész 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Duna bal partja 729 618 3.086 2.359 2.890 2.529 528 449 455 4Ö7 1.774 1.675 Duna jobb partja 789 639 4.095 3.026 3.298 2.676 486 390 569 489 1.603 1.378 Duna-Tisza köze 365 311 784 660 3.844 3.337 531 499 563 484 1.145 920 Tisza jobb partja 715 598 2.907 2.628 3.037 2.461 596 500 539 451 1.727 1.443. Tisza bal partja 663 559 2.997 2.672 3.651 2.855 359 307 497 437 1.430 1.196 Tisza-Maros szöge 628 510 3.145 2.452 3.418 2.792 377 398 471 414 1.243 967 Királyhágóntúl 685 551 3.321 2.448 3.038 2.440 360 407 391 361 1.595 1.274 Ez adatok is elsősorban arról tesznek tanúságot, hogy j, közigazgatás szolgálatában álló egyének száma minden országrészben kivétel nélkül megnövekedett. A részletekre áttérve pedig azt látjuk, hogy az állami közigazgatásnak erős konczentrácziója Budapest székesfővárosban teljesen kifejezésre jut abban, hogy a Duna-Tisza közén 660 lélekre jut egy állami közigazgatási alkalmazott, míg az ezt követő Duna balpartján már 2.359 lakosra esik egy-egy állami tisztviselő és díjnok ; a különbség tehát igen jelentékeny. A vármegyei közigazgatásnál ilyen éles eltérések nem észlelhetők, de említésre méltó, hogy