1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

128* a mezőgazdaságban vagy az iparban volt mint munkás alkalmazva, helytelenül e csoportba soroztatott. De itt is hangsúlyoznunk kell, hogy a női foglalkozások bizonytalansága nem engedi, hogy a két népszámlálás adatainak összehasonlítását teljesen helyesnek tekintsük. Mielőtt annak részletesebb tárgyalására térnénk, hogy a nők egyes fontosabb foglalkozási fő- és alcsoportok szerint minő súlylyal vesznek részt a termelésben, röviden utalunk arra a különbségre, a mely a társadalmi tagozódást illetőleg fennáll a két nem között. Volt ugyanis : Közjogi alkatrész Száz Közjogi alkatrész férfi női Közjogi alkatrész kereső egyén közül Közjogi alkatrész önálló tisztviselő segédszemélyzet önálló tisztviselő segédszemélyzet Közjogi alkatrész 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Magyarország 41-i 34'e 3o 3M 55's 62-0 19-4 20*7 1'8 1'8 79-a 77'» Horv át-Szlavonországok 43-5 42'4 1'8 2'i 54-t 55'B 9's 9-6 OU 0'4 90-0 90-0 Magyarbirodalom 41'» 35'6 2-8 3 a 55'7 61'a 17'» 18-8 l'l 1'5 81-4 80-a Az alsó társadalmi osztályokat magában foglaló egyéb segédszemélyzet tehát a nőknél sokkal nagyobb arányban képviselt, mint a férfiaknál. S ha azt veszszük még figyelembe, hogy e társadalmi réteg mellett az önállók javarésze is, mint a későbbiek folyamán lesz alkalmunk erről meggyőződni, kisebb jövedelmű foglalkozásokat folytat, akkor minden kétség nélkül megállapíthatjuk, hogy a női munka általában véve proletár jellegű. S talán a női munka épp ez irányának tudható be sok tekintetben, a miért jelenleg a nőkérdés oly hatalmas társadalmi kérdéssé nőtte ki magát. A nőknek foglalkozási főosztályok szerint való megoszlásánál láttuk, hogy hazánk viszonyainak megfelelően a női munka főtere ez idő szerint még az őstermelés. Igen tanulságosak azonban azok az adatok is, a melyek a női munkások kisebb foglalkozási csoportok szerinti további részletezéséről adnak számot. Ily alapon van összeállítva az 53. sz. tábla. Ebből kitűnik első sorban, hogy, a mi a bányászat, iparforgalmat illeti, úgy az egész birodalomban, mint az egyes részekben a ruházati ipar az, a mely az egyes iparágak közül a legtöbb nőt foglalkoztat és pedig : Közjogi alkatiész Nők a Az összes Az iparforgalmi Közjogi alkatiész iparban női keresők %-ában Magyarország 74.031 3*4 32-s Horvát-Szlavonországok 4.875 0-8 33-8 Magyarbirodalom 78.906 3o 32-4 Ez iparághoz tartozó foglalkozások közül különösen három emelkedik ki a női keresők nagy számával, nevezetesen : a szabóipar, a varrás és a mosásvasalás. Ez utóbbi kettő különben specziálisan női foglalkozás. A varrással foglalkozó egyének száma ugyanis 26.369 volt 1900-ban a Magyarbirodalomban s ebből 26.318 volt női, vagyis 99*8°/

0, ugyancsak mosással és vasalással 27.696 egyén kereste kenyerét, a kik közt 26.944 volt a nő, a mi 97'3°/

0-nak felel meg. A szabóipar összesen 18.252 nőt foglalkoztatott, az ezen iparágba tartozó keresők 24'5

0/

0-át. A ruházati ipar után ezután mindig az egész birodalmat véve, a szállodás, vendéglős s kávésipar következik 41.500 keresővel, vagyis az összes női keresőknek lo, az ipar-forgalmi női keresőknek pedig 1 r3°/

0-ával.- E keresőknek csak kis része és pedig 5.440 (13-i°/

0) önálló, a túlnyomó rész pedig mint szobaleány, pinczérnő, a segédszemélyzet körébe tartozik. Majd az élelmezési és élvezeti czikkek gyártásának csoportja az, melyben legtöbb a női kereső, szám szerint 25.947, vagyis az összes női keresők l*o, az ipar-forgalmi női keresőknek pedig 7'0°/

0-a. Ebből a számból nem kevesebben mint 16.031, tehát közel két harmadrész dohánygyári munkás volt. Eléggé számottevő a házi- és népiparral, valamint a fonó- és szövőiparral foglalkozó nők száma. Előbbi 14.327-re, utóbbi 9.789-re rug. Áttérve a kereskedelemre, a melynek ^körébe tartozó női keresőknek száma 41.567-re rug, vagyis az összes női keresőknek l-6°/

0-ára, itt kivált a kofák s a hasonló jellegű különböző árusok vannak legnagyobb számmal és pedig 11.205-tel, azaz e csoportba tartozó női keresőknek 27'o°/o-át képviselve. Megjegyezzük, hogy az e foglalkozást üző egyéneknek 72-60/ 0-a nő. Jelentékeny számmal fordulnak elő még a szatócsok és a vegyeskereskedők a női keresők közt. Előbbiek száma 1900-ban 9.019, utóbbiaké 4.525 volt, vagyis a kereskedelemmel foglalkozó női keresőknek 21-7, illetve 10'9°/

o-a. A közlekedés terén a posta, távírda és távbeszélő szolgálatában vannak főként alkalmazva a nők és pedig számszerint 4.449-en. Az ipar-forgalomban keresetet találó nőket további tanulmány tárgyává tettük a 78. és 79. sz. táblákban abból a szempontból is, hogy a férfi keresőkhöz viszonyítva minő szereppel birnak az egyes főbb csoportokon belül. Az iparban, ha az önállókat nézzük, azt látjuk, hogy mindössze a ruházati, továbbá a házi és népipar azok, a melyekben legmagasabb az arányuk, 100 férfi önállóra 55, illetve 44 nő esvén.