A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 2. A népesség foglalkozása községenkint (1904)
I. Általános jelentés - 4. Ipar
19* Mindenek előtt különösen kiemeljük, hogy e kimutatásban vállalatokról lévén szó, abban tulajdonképen nem egyének, hanem az önálló iparüzemek vannak kimutatva, ennélfogva a részvénytársaságok, községek és más jogi személyek iparvállalatai, nemkülönben azon egyének vállalatai is tekintetbe vannak véve, a kik főfoglalkozásuk szerint nem az iparba, hanem valamely más foglalkozási ágba tartoznak. Főképen ez a magyarázata annak, hogy a vállalatoknak itt kimutatott száma az önálló iparosoknak az előző táblázaton kimutatott számát oly jelentékeny számmal, majdnem 88.000-rel meghaladja. Az összes iparvállalatoknak közel 2/3-a (64'2°/o-a) a segéd nélkül dolgozó vállalatokra esett; a különbség e tekintetben az anyaország és a társországok között nem nagyon jelentékeny, Magyarországon a vállalatoknak ßS^/o-a, Horvát-Szlavonországokban pedig 67'6°/o lévén segéd nélküli. Egy segédszemélyt a vállalatoknak 18-7°/o-a, 2 segédet 8-í°/o, 3—5 segédet 6-4°/ 0, 6—10 segédet l'5°/°, 11—20 segédet 0-5°/o és 20-nál több segédet a vállalatoknak szintén 0'5%-a alkalmazott. Törvényhatóságonkint (1. a 48*—49. *lapokon foglalt táblázatot) a segéd nélküli iparvállalatokra eső tekintetében valami feltűnő nagy különbségeket nem tapasztalunk. Még a városi törvényhatóságokban is, Győrnek és Zágrábnak kivételével, a hol az iparvállalatoknak 45-5, illetőleg 46-3°/o-a dolgozott segéd nélkül, a vállalatoknak több mint fele nem alkalmazott egy segédszemélyt sem. A vármegyék között Sárosban és Turóczban esett a segéd nélküli vállalatokra legkisebb °/o, 55'0, illetőleg 55M°/O. Legnagyobb volt ellenben a segéd nélküli iparvállalatok száma, az összes vállalatok számához képest, Lika-Krbava vármegyében (77'4°/O), Modrus-Fiume vármegyében (76;I), Varasd vármegyében (75-s), továbbá Máramaros (72-i), Kolozs, Hunyad, Kis-Küküllő, Torda-Aranyos, KrassóSzörény, Udvarhely, Csik, Belovár-Kőrös és Zágráb (70'i) vármegyékben. Avállalatok nagyság szerinti megoszlásának tüzetesebb vizsgálata — az összes iparágakra kiterjedő országos és vármegyei összegszámokba a legkülönbözőbb iparágak lévén befoglalva — természetesen csakis az egyes iparágak külön tekintetbe vételével nyújt tanulságokat ; ilyen tüzetes vizsgálódás azonban csak a tulajdonképeni foglalkozási kötetben lesz módunkban, miért is e helyen még csak a 20-nál több segédet foglalkoztató, vagyis nagyipari vállalatoknak az összes ipari vállalatok számához való arányát feltüntető adatokra hivjuk fel a figyelmet, melyek szerint aránylag legtöbb nagy^ ipari vállalat volt Fiúméban (az összes iparvállalatoknak 2°/o a), Budapesten (1-9 °/o), Pozsonyban (1*8 °/o), Kassán (l-8°/o), Győrött (1 • 7 °/o) és Zágrábban (l'7°/o)Az ipar részletezéséből a jelen kötet úgy a községenkinti részben, mint a bevezető résznek törvényhatósági összesítést tartalmazó táblázataiban a tulajdonképeni iparnak 14 főcsoportját, továbbá 14 népesebb ipari alcsoport adatait közli. Az országos eredményeket az alábbi kimutatásokban állítjuk szem elé aj Főcsoportok (törvényhatóságonhint l. az 50 y*—53* lapokon). Folyó szám Közjogi alkatrész Vas- és fémipar Gép- és hajógyártás Kő-, föld-, agyagés üvegipar Fa- és csontipar Bői--, sörte-, szőr- ós tollipar Fonó- és szövőipar Folyó szám Közjogi alkatrész 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apa! dás (—) °/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+)v. apadás (—) o/a-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apa-' dás (—) °/o-ban i 1890-ben 1 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban 1 2 ;Í 1 4 i r> Ii ! 7 | 8 9 | III 11 15 I;Í 11 i;í 1 is 17 18 19 ! «0 1 2 Magyarország Horvát-Szlavonorsz. összesen... 89.633 7.636 120.152 8.067 + 34-0 + 5-6 43.237 3.057 68.580 3.835 + 58-6 + 25-4 26.066 3.010 41.404 3.482 + 58-8 + 15-7 60.063 12.338 81.085 14.739 + 35-0 + 19-5 5.125 1.489 15.515 1.080 + 2-6 - 27-5 30.461 1.921 32.173 1.983 + 5-6 + 3-2 1 2 Magyarország Horvát-Szlavonorsz. összesen... 97.269 128.219 + 31-7 46.294 72.415 + 56-4 29.076 44.8S6 + 54-4 72.401 95.824 + 32-4 16.614 16.595 - o-i 32.382 34.156 + 5'5 Folyó szám Ruházati ipar Papirosipar Élelmezési és élvezeti ipar Vegyészeti ipar Építőipar Sokszorositóés műipar Szállodás-, vendéglős. és kávésipar Egyéb és külön megnevezés nélküli Folyó szám 1890-ben 1900-ban _ 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporo-! dás (+) v. apa-, dás (—) o/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporo; dás (+) v. apadás (—) »/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban Egyéb és külön megnevezés nélküli Folyó szám 1890-ben 1900-ban _ 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporo-! dás (+) v. apa-, dás (—) o/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporo; dás (+) v. apadás (—) »/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban j 1890-ben § A ó s 2 21 1 2 22 I 23 | 54 55 I 2 li 27 28 29 30 31 | 35 | 33 34 I 33 36 37 | 38 39 40 41 42 43 44 21 1 2 226.886 19.377 260.223 21.097 + 14-7 + 8-9 3.622 627 7.155 572 + 97-5 - 8-8 109.090 9.799 132.331 11.405 + 21-3 + 16-4 6.692,12.953 1.063 1.538 + 93-6 + 44-7 84.754 8.582 117.401 7.669 + 38-5 - 10-6 1 8.806 545 16.021 1.038 + 81-9 + 90-5 71.538 9.064 87.521 7.811 + 22-3 - 13-8 340 1 356 21 1 2 246.263281.320 + 14-2 4.249 7.727 + 81-8 118.889 143.736 + 20-9 ! 1 7.75514.491 + 86'9 93.336 125.070 + 34-0 9.351 17.05 + 82-4 80.602 95.332 + 18-3 341 396