A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 2. A népesség foglalkozása községenkint (1904)

I. Általános jelentés - 4. Ipar

20* b) Xépessebb iparágak (törvényhatóságonkint l. az 54*--57.* lapokon). Kovács Lakatos Téglagyártás Fazekasipar Fürészárúgyártás Asztalosipar Folyó szám Közjogi alkatrész 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) »/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (-f) v. apa1 dás (—) °/o-ban 1890-bcn 1900-ban 10 évi szaporodás (+)v. apadás (—) °/o-ban | 1890-ben 1 1900-ban 1 10 évi szaporu• dás (-I-) v. apadás (—) o/o-ban , J 890-ben 1 1900-ban | 10 évi szaporoj dás (+) v. apa| dás (—) u/o-ban 1890-ben 1900-ban : 10 évi szaporodás (Mv.apa1 dás (—) °/o-ban « 2 3 | 4 j 5 6 | 7 8 9 10 11 1! | 13 ! 14 15 (6 n 18 ill 20 1 Magyarország 48.604 51.187 + 5-3 14.344 19.229 + 33-9 8.627 16.593 + 92-3 7.094 6.450— 9-1 6.215 16.552 + 166-3 37.747 46.553 + 23-3 2 Horvát-Szlavonorsz. 5.636 5.586 - 0-9 1.155 1.367 + 18-4 767 1.098 + 43-2 1.131 926 - 18-1 7.022 8.661 + 23-3 3.225 3.949 + 22-5 Összesen... 54.240 56.773 + 4-7 15.499 20.596 + 32-9 9.394 17.691 + 88-3 8.225 7.376 - 10-3 13.237 25.213 + 90-5 40.972 50.502 + 23-3 Folyó szám Szabó Czipész és csizmadia Malomipar Sütőipar Hentes ós mészáros Szeszgyártás Kőműves Ács Folyó szám 1890-bon 1900-ban J 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) %-ban 1890-ben 1900-ban 10 éviszaporo-: dás (+) v. apadás (—) "/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban 1890-ben 1900-ban I 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—)°o/-kan 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) °/o-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) D/u-ban 1890-ben 1900-ban 10 évi szaporodás (+) v. apadás (—) "/o-ban 1890-ben j 1900-ban 10 óvi szapoio-: dás (+) v. apa: dás (—) ü/o-ban 21 22 23 | 24 25 26 | 21 28 29 | 30 31 | 32 33 34 | 35 | 36 37 38 1 39 40 41 | 42 43 44 45 1 2 56.649 4.410 69.223 5.129 + 22-2 + 16-3 105.1781104.982 6.508 6.494 - Ő-2 - ** 41.628 41.552 3.997! 4.113 + 0-2 + 2'9 13104:16707 1.768 2.217 + 27-5 + 25-4 2496126856 2.1242.242 + 7-6 + 5-6 5.194 44 5.743 65 + 10-6 + 47-7 32.320 5.162 50.982 3.535 + 57-7 - 31-5 23120 1.450 24570 24292 1.295 + 5-1 - 10-7 1 2 61.059 74.352 + 21-8 111.686 111.476 - 0-2 45.62545.665 + o-i 14872 18924 + 27-2 27085 29098 + 7-4 5.238 5.808 + 10-9 37.482 54.517 + 45-4 23120 1.450 24570 25587 + 4-1 A tulajdonképeni iparban foglalkozó 1,077.000-nyi kereső egyénnek több mint egy negyede (26*i °/o-a.) a ruházati iparra esik, az összes iparnak jelentékeny részét, külön-külön több mint 10°/o-át képviselik még az élelmezési és élvezeti ipar (13'4°/o), a vas- és fémipar (ll-9°/o) és az építőipar (ll'6°/o); iparos népességünknek közel 2/

3"

a> számszerint 678.000 iparos e négy ipari főcsoportban talál foglalkozást. Egyenkint kerekszám 95.000 lélekkel s 8'9°/o-os aránynyal szerepel folytatólag a fa- és csontipar s a szállodás-, vendéglős- és kávésipar. A gép- és hajógyártásra az iparosságnak már csak 6'7, a kő-, föld-, agyag- és üvegiparra pedig csak 4'2°/o-a esik. Csak ezután következik — a szükséglet mérvéhez képest nagyon is csekély számban képviselve — mindössze 34.000 egyénnel (3-2 °/o) a fonó- és szövőipar. A még nem emiitett ipari főcsoportok létszámuk sorrendjében: a sokszorosító- és műipar (l"6°/o), a bőr-, sörte-, szőr- és tollipar (1'5 °/o), a vegyészeti ipar(l-3°/o) és a papirosipar (0'7 °/o). Az itt közölt sorrend és százalékok az egész Magyar birodalom iparosságának megoszlását tüntetik fel. Aránylag nem nagy eltéréssel megfelel ennek különben nemcsak az anyaország, hanem HorvátSzlavonországok ipari népességének főcsoportok szerinti megoszlása is. Lényeges különbséget csak az okoz, hogy Horvát-Szlavonországokban a faiparra a horvát-szlavonországi összes iparos népességből valamivel több mint kétszer akkora °/o esik, mint az anyaországban, viszont ennek fejében Horvát-Szlavonországban kisebb °/o-ok esnek a vas- és fémiparra, az építőiparra s a fonó- és szövőiparra. Az 1890. évi létszámhoz képest a lefolyt évtized alatt legerősebb volt a növekedés a vegyészeti iparban, a sokszorosító- és műiparban és a papirosiparban ; az 1900. évi létszám e három ipari főcsoport mindegyikében több mint 80°/o-kal haladja meg az 1890. évi létszámot. Több mint 50°/o-os emelkedést mutat még a gép- és hajógyártás s a kő-, föld , agyag- és üvegipar, 30°/o-nál magasabb volt az emelkedés továbbá az építőiparban, a fa- és csontiparban s a vas- és fémiparban, 14—20°/o-os növekedéssel az ország összes lakosságának szaporodását meghaladta végül az élelmezési és élvezeti ipar, a szállodás-, vendéglős- és kávésipar és a ruházati ipar, ellenben a fonó- és szövőipar már csak 5'5°/o*kal növekedett, tehát körülbelül csak félannyival, mint ugyanezen idő alatt az ország népessége, a bőripar népessége pedig egy kis számmal (O'iO/o-kal) megfogyott. E számok az egész Magyarbirodalom iparának 10 évi alakulását mutatják. Horvát-Szlavonországokban a sokszorositóés műipar kivételével, melynél ott még valamivel