A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 2. A népesség foglalkozása községenkint (1904)

I. Általános jelentés - 3. Mezőgazdaság és kertészet

15* szemben 59 eltartott, Trencsénben 14 kereső és 106 eltartott, Győr vármegyében 1 kereső sem és 61 eltartott Ung vármegyében 7 kereső és 59 eltartott, Zemplén vármegyében 2 kereső és 327 eltartott,ModrusFiume vármegyében 22 kereső és 633 eltartott van kimutatva. 3. Mezőgazdaság és kertészet. — A mezőgazdasággal és kertészettel foglalkozó népességnek összes számát és az egész népességhez való százalékos arányát már az előző fejezetben láttuk a foglalkozási főosztályokról szóló ismertetésünkben. A mezőgazdasági népesség belső tagozatáról, nevezetesen a mezőgazdasággal önállóan foglalkozók, a segilő családtagok, a tisztviselők és egyéb alkalmazottak s mindezek eltartottjainak számáról bővebb felvilágosítást nyújt a bevezető rész 3. sz. táblázata (1. a 40*—43*. lapokon), melynek végeredményeit közjogi alkatrészek szerinti összfoglalásban az alábbi kimutatás állítja szem elé : X ta Közjogi alkatrész Keresők X ta Közjogi alkatrész önálló (birtokos és bérlő) segitő családtag X ta Közjogi alkatrész 1890ben 1900-ban 1890-ben 1900-ban X ta Közjogi alkatrész 1890ben Mrtokos haszon bérlő kisbirtokos vagy bérlő kisbirtokos napszámos részes földmíves majoros, baromfitenyésztő kertész összesen férfi nő férfi j nő X ta Közjogi alkatrész 1890ben 100 kat. holdon felül kisbirtokos vagy bérlő kisbirtokos napszámos részes földmíves majoros, baromfitenyésztő kertész összesen férfi nő férfi j nő 1 2 a 4 [ ií fi 7 8 9 in H 12 n <4 | c; 1 2 Magyarország Horvát-Szlavonorsz. Összesen 1,613.742 289.265 13.058 474 3.809 91 1,074.694 265.444 409.246 50.971 30.119 864 2.497 58 3.669 204 1,537.092 318.106 654.910 245.233 440.838 278.336 764.07 1 715.362 255.809 397.169 1 2 Magyarország Horvát-Szlavonorsz. Összesen 1,903.007 13.532 3.900 1,340.138 460.217 30.983 2.555 3.873 1,855.198 900.143 719.174 1.019.880 1.112.531 Keresők Eltartottak azdasági j k közül polt saját 1900-ban) Hány mezőgazdamezőgazdasági 1900-ban azdasági j k közül polt saját 1900-ban) sági munkásra és pedig : hány s tisztviselő cseléd munkás önállók mezőgazdasági azdasági j k közül polt saját 1900-ban) kere- : kereső 1 es eltarsore 1 tottra 1890ben 1900! ban 1390ben 1900ban 1890ben 1900-ban 1890-ben és segitő családtisztcselédek munkáösszesen Sß 0 d O »-í N S3 S-g a1fl kere- : kereső 1 es eltarsore 1 tottra 1890ben 1900! ban 1390ben 1900ban 1890ben 16 éven tagok viselők cselédek sok összesen Sß 0 d O »-í N S3 S-g a1fl esett 1 saját lakóház (1900-ban) fc alul felül eltartottjai esett 1 saját lakóház (1900-ban) iS (7 | (8 üi 211 21 22 2:1 24 2;; ! 2 ti j 27 j 28 29 :Ü :i! 1 9.22 7, 9.920 526.272 503.719 1,214.723 111.429 1,275.415 6,229.489 3,765.156 21.870 730.065 1,630.285 6,147.376 400.951 J 3'5 7-5 2 52 3 565 54.183 45.8t'3 55.424 5.156 68.681 930.833 793.568 1.041 25.928 58.027 878.564 10.502 7-0 12-6 9.750 10.485 580.455 549.522 1 270.147 115.585 1,344.096 7,160.322 4,558.724 22.911 755.993 1 688.312 7,025 940 410.553 3"6

! 7-7 j Már e néhány szám is, mely csak az országos végeredményeket mutatja, jellemző világot vet arra a nem csekély átalakulásra, a melynek mezőgazdasági népességünk körében az utolsó évtized alatt végbe kellett mennie. Az önállók, t. i. a birtokosok és bérlők együttes száma közel 50.000-rel, a gazdasági cselédeké 30.000-rel megfogyott, ellenben a munkásoké, tehát éppen azé a mezőgazdasági népelemé, a melynek léte legkevésbé biztos, a melynek kereseti viszonyai a legmostohábbak, közel 200.000-rel növekedett, kétségkívül nemcsak a belső szaporodás, hanem az önállókból és a gazdasági cselédekből való növekedés útján is. Az 1890. évi népszámlálás alkalmával 100 kereső mezőgazdasági egyén közül 35 volt önálló, 11 volt cseléd és 24 munkás, 1900-ban ellenben 100 kereső közül már csak 31 esett az önállókra, 10 a cselédekre, de 27 a munkásokra. A segitő családtagok számában a férfiaknál mérsékelt, körülbelül 12°/o-os emelkedést látunk, mely még inkább fokozza annak a ténynek a jelentőségét, hogy a birtokosok száma megcsökkent. A női segitő családtagok számának több százezerre menő nagy emelkedését pedig nyilván az a körülmény magyarázza meg, hogy a kisbirtokososztálynak mind szélesebb rétegeiben vannak a női családtagok is a megélhetés érdekében a gazdasági munkában való közreműködésre utalva s ezért a statisztikai kimutatás szerint is mind többen kerülnek a segitő családtagok és kevesebben az eltartottak sorába. De az sincs kizárva, hogy az egyének besorozása a két népszámlálás alkalmával nem történt egészen egyöntetű módon, mert habár mind a két népszámlálásnál a mezőgazdasági népesség családtagjainak osztályozására ugyanazon utasítások voltak is irányadók, mégis, minthogy a mezőgazdasági népesség női családtagjainak gazdasági és háztartási teendői annyira összefolynak, hogy egyes esetekben nem könnyű azt eldönteni, hogy az illető nő a gazdaságban segítőnek vagy csak a háztartásban foglalkozónak,