A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 2. A népesség foglalkozása községenkint (1904)

I. Általános jelentés - 2. A foglalkozások főosztátyai; keresők és eltartottak

14* Folyó szám Közjogi alkatrész Közszolgálat és szabadfoglalkozások Véderő Napszámosok k. in. 11. Házi cselédek Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak Folyó szám Közjogi alkatrész kereső eltartott kereső Jeltartott kereső eltartott kereső eltartott kereső eltartott Folyó szám Közjogi alkatrész 1890 1900 1890 1900 1890 ! 1900 18901900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 4» u « ki 44 j 4ii « : 47 48 1 49 50 :;t iii S3 54 Ü3 üt '61 ü8 1 :;9 fid iii 1 2 Magvarország Horvát-Szlavonorsz. Összesen... 150.086 15.003 194.549 19.361 260.340 330.031 1. 22.875 28.368 98.876,116.681 15.517 15.655 10641:16634 1.8672.426 289.062 7.559 278.662 15.036 262.660 4.826 327-495 18.812 358.170 18.100 363.917 21.407 40046 1.364 41410 172.993 187.450 10.029; 15.778 260.707 16.081 297.759 23.262 1 2 Magvarország Horvát-Szlavonorsz. Összesen... 165.089 213.910 1 283.215358.399 I 114.393jl32.336 12508 19060 296.621 293.698 267.486346.307 376.270 385.324 40046 1.364 41410 183.022

,203.?28 276.788 321.021 Száz keresőre esett eltartott általában az összes népességben az őstermelésnél a bányászatiparés forgalomnál 1. az egyéb és ismeretlen foglalkozásúaknál N tfi >0 ir általában az összes népességben a mezőgazdasággal és kertészettel foglalkozóknál az őstermelés többi ágaiban összesen a bányászat és kohászattal foglalkozóknál az iparral foglalkozóknál a kereskedelem és hitellel foglalkozóknál a közlekedéssel foglalkozóknál összesen szolgálat és szabadfoglalkozásúaknál a véderőnél a napszámosoknál k. in.n. a házi cselédeknél az egyéb és ismeretlen foglalkozásúaknál fc 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 18901900 18901900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 1890 1900 18901900 62 fi:) 1 64 «5 66 67 68 68 70 71 7! 71 74 7:1 7i 77 78 79 80 81 8! 8! 81 85 ! 8i 87 88 89 90 1 129: 124 140 125 182 195 140 126 182 186 130 131 131 148 184 224 135 144 173 170 11 14 91 118 _ 11 151 159 2 101 86 101 81 192 190 101 81 103 192 118 127 109 125 197 202 122 134 152 147 12 15 64 125 6 160 147 125 118 133 117 183 195 133 118 181 186 128 131 130 146 186 221 134 143 172 168 11 14 90 118 11 151 158 i Száz keresőre a magyar anyaországban 1890-ben 129, 1900-ban 124 eltartott jutott, Horvát-Szlavonországokban, a hol már 1890-ben is 100 keresőre csak 101 eltartott esett, 1900-ban ez az arány 86-ra csökkent. Az egész csökkenést úgy Magyarországon, mint Horvát-Szlavonországokban főleg a mezőgaz dasági népességnél tapasztaljuk, a bányász-, ipari'orgalmi népességnél éppen ellenkezőleg úgy országos eredményekben, valamint a törvényhatóságok legnagyobb részénél is az eltartottakra eső arányszámnak jelentékeny emelkedését látjuk. A keresők és eltartottak egymáshoz való arányában az egyes foglalkozási főosztályoknál és egyes törvényhatóságoknál mutatkozó különbségek helyes mérlegelése csak a részletekbe való behatolás útján, az egyes foglalkozási ágak keresőinek és eltartottjainak is figyelembevételével történhetnék. Minthogy azonban e részletadatok csak a tulajdonképeni foglalkozási kötetben fognak közöltetni, e helyütt a keresők és eltartottak arányára vonatkozó minden további fejtegetéstől tartózkodva, csak kettőt kívánunk a táblázatból kiemelni. Az eltartottakra eső arányszám a törvényhatósági jogú városoknál — csekély kivétellel — rendszerint jóval alacsonyabb, mint a vármegyei törvényhatóságoknál. Ennek magyarázata az, hogy a városokban a produktiv kor általában erősebben van képviselve, s hogy az iparos osztályhoz tartozó népességnek női és fiatal korú férfi családtagjai városokban inkább keresnek és találnak maguk is kereső foglalkozást, mint a vidéken, ezért a thj. városok iparos népességének körében rendszerint kevesebb az eltartott, mint a vidék iparosságánál. E mellett a kereső népesség számarányát a városokban a katonai népesség nagy száma is emeli, melylyel szemben a katonaság által eltartottak mindenütt csak igen kis számmal fordulnak elő. A másik feltűnő jelenség, a mire a figyelmet felhívni kívánjuk: az egészen abnormis arányszámok, a melyeket egyes törvényhatóságoknál némely foglalkozási főosztályok, különösen a bányászat és kohászat körében az eltartottaknál tapasztalunk. Ennek magyarázatát rendszerint az illető törvényhatóságokból folyamatban lévő nagymérvű kivándorlás nyújtja, mely a népességnek kor, családi állapot s foglalkozás, különösen pedig keresők és eltartottak szerinti korábbi természetes egyensúlyát sok helyen teljesen felforgatta, utóbbi tekintetben különösen az által idézvén elő rendkívüli változást, hogy a kivándorolt családfők az új hazában másféle foglalkozást űznek, például kivándorolt őstermelők Amerikában bányamunkások lettek s ennek folytán a hazaküldött keresményükből élő itthon hagyott családtagjaikat is ezen új foglalkozási ág eltartottjai gyanánt kellett kimutatni, holott a kérdéses foglalkozási ág az illető törvényhatóságban mint kereső foglalkozás esetleg egyáltalában elő sem fordul ; így például a bányászat és kohászat körében Pozsony vármegyében 3 keresővel