A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 2. A népesség foglalkozása községenkint (1904)

I. Általános jelentés - 2. A foglalkozások főosztátyai; keresők és eltartottak

A magyar anyaország és társországai népességének foglalkozási viszonyai tekintetében fennálló jelentékeny különbségre vall, hogy a mig az anyaországban a népességnek már csak 2/3-a (66-5°/o), addig Horvát-Szlavonországokban még több mint 4/ö része (S2-o°/o) tartozik az őstermelő néposztályhoz. Az összes többi foglalkozási osztályok, egyedül a véderőhöz tartozó népességet kivéve, a melyre úgy az anyaországban, mint Horvát-Szlavonországokban az összes népességnek OsO/o-a esett, az anyaországban jóval erősebben vannak képviselve, mint HorvátSzlavonországokban. Különösen említésre méltó, hogy a bányászat, ipar- és forgalmi népességre Magyarországon a népességnek 20"7 (Horvát-Szlavonországokban 11-3), a közszolgálatra és szabad foglalkozásokra 3u (2-o), a napszámosokra 3'6 (1*4) és a házicselédekre 2-4 (0-9) °/o esett. Tiz évvel korábban, az 1890. évi népszámlálás szerint az egész Magyarbirodalom népességének még 72'5°/o-a volt őstermelő, vagy élt az őstermés terhére (az anyaországban 70*8, Horvát-Szlavonországokban 84'6°/o), a bányászat, iparés forgalomra ellenben még csak 16-2 (az anyaországban 17'i, a társországokban 10'3) °/o esett. A mint e számokból nyilvánvaló, az őstermeléssel foglalkozás egyoldalúságából való kivetkőzés a lefolyt évtized alatt az anyaországban jóval rohamosabban haladt előre, mint Horvát-Szlavonországokban, habár a fejlődés ebben az irányban ott is kétségtelen. A többi foglalkozások közül a bányászat, ipar- és forgalom csoportján kivül még csak a közszolgálati ágak és a szabad foglalkozások csoportja tüntet föl jelentékenyebb emelkedést, a melyre úgy Magyarországon, mint Horvát-Szlavonországokban 1900-ban az összes népességnek jóval nagyobb °/o-a esett, mint 1890-ben. A törvényhatóságonkint részletezett adatokat a bevezető résznek 26*—31.* lapjain foglalt táblázatok tartalmazzák.

1) Ezen adatok szerint a túlnyomóan őstermelő vármegyék sorában 4 horvát-szlavonországi vármegye említendő első helyen: Várasd vm., a hol a népességnek 93'8°/o-a tartozik az őstermelés körébe, ') Az 1900. évi népszámlálási eredményeknek az 1890. éviekkel való törvényhatóságonkinti összehasonlításánál nem szabad ügyeimen kivül hagynunk, hogy egyes törvényhatóságok területe az 1890. évi népszámlálás óta községek átcsatolása által változást szenvedett. A jobb összehasonlíthatóság okáért kívánatos lett volna az 1890. évi adatokat utólag az 1900. évi területre is összeállítani, ez azonban annak következtében, hogy az 1890. évi népszámlálási eredmények egy része már nem áll rendelkezésünkre községenkint, legnagyobb sajnálatunkra nem volt lehetséges. De mivel némely, kivált kisebb népességű városi törvényhatóságoknál a történt átcsatolások a foglalkozások számarányában érezhető változást, idézhettek elő, esetleges téves következtetések elkerülése végett tájékozásul közöljük a lefolyt évtized alatt a törvényhatóságok területében átcsatolások által történt összes változásokat, úgymint: Nyitra vármegyéből Nagyborcsány község (77 lélekkel) Trencsén vármegyéhez; Komárom vármegyéből Ujszöny község (1800 1.) Komárom thj. városhoz ; Torontál vármegyéből Székelykeve község (2510 1.) Temes vármegyéhez ; Kolozs vármegyéből Kolozsmonostor község (3099 1.) Kolozsvár thj. városhoz; Maros-Torda vármegyéből Hidvég (144 1.) és Remeteszeg (219 1.) községek Maros-Vásárhely thj. városhoz s végül Zágráb vármegyéből Lascina adóközség s Borongaj, Petrusevec, Vukomerec és Zitnjak helységek (együtt 1213 1.) Zágráb thj. városhoz csatoltattak. 11* továbbá Lika-Krbava vm. (92"6

0/o), Zágráb vm. (90-i°/o) és Belovár-Kőrös vm. (88-9°/o). Az anyaországi vármegyék között az őstermelésre eső legmagasabb arányszámokat mutatják: Kis-Küküllő vm. (86 7), Kolozs (86-2), Bihar (83-4), Fogaras (83-3), Árva (83'a) és Szilágy (83-i). Városi törvényhatóságaink között 6 olyan van, a melyekben az őstermeléssel foglalkozó népesség az összes népességnek vagy abszolút, vagy legalább viszonylagos többségét teszi, a melyek tehát határozottan agrikultur jellegű városoknak tekinthetők : ezek: Hódmező-Vásárhely, a hol az őstermelők az összes népességnek több mint 2/z-át< 67'5

n/o-át teszik, Szabadka (59o°/o), Kecskemét (57*9°/o), Szeged (41 -8°/o), Zombor (40'8°/u) és Versecz (40's°/o). Az 1890. évi állapottal összehasonlítva az őstermeléssel foglalkozó népességre eső °/o Fogaras vármegye kivételével, a hol az őstermelők aránya változatlan maradt, továbbá Zágráb tjv. kivételével, a hol az 1890. évi 7

,6°/o-kal szemben 1900-ban S'i°/o van kimutatva, de az emelkedést nem a népesség foglalkozásában történt tényleges változás, hanem néhány falusi helységnek Zágrábbal való egyesítése idézte elő, valamennyi törvényhatóságban úgy a magyar anyaországban, valamint Horvát-Szlavonországok területén is megcsökkent. Táblázatunk az őstermeléssel foglalkozó népességet két rovatba foglalva tünteti fel, külön a mezőgazdaságot és kertészetet s külön az őstermelés egyéb ágait. Ez utóbbi rovatban csak az erdészettel foglalkozók fordulnak elő számottevő arányban olyan törvényhatóságoknál, a melyeknek jelentékeny erdőterületük van. Első helyen állanak e tekintetben — az összes többi törvényhatóságokat messze meghaladva — Máramaros és Zólyom vármegyék, a hol az összes lakosságnak 7 x, illetőleg 6'3

0/o-a foglalkozott erdészettel; említésre méltók még : Gömör- és Kis-Hont vármegye (2-s°/o), Liptó (2-2), Csík (2-i), Turócz (2o), Ung (2'ü) és Krassó-Szörény (2-o). A bányászat, ipar és forgalom körébe tartozó népesség a vármegyei törvényhatóságok között Zólyomban teszi az összes népességnek legnagyobb százalékát, a hol a lakosságnak több mint egy harmada (35 í °/°a) v°lt bányász, iparos, kereskedő vagy a hitel és közlekedés körében foglalkozó, illetőleg eltartott. Ezen kivül még 11 oly vármegyénk van, a melyekben a bányász- és ipar-forgalmi népesség az összes népességnek több mint egy ötöd részét képviselte, ezek Szepes (32-i), Brassó (30'o°/o), Borsod (29-®), Turócz (28-7), Esztergom (28-5), Gömör- és Kis-Hont (2C-»), Liptó (25-4), Nógrád (25'i), Sopron (24-7), Pest-PilisSolt-Kiskun (23-7) és Moson (21'3). A városi törvényhatóság között első helyen áll a székesfőváros, a hol az ipar-forgalomra az összes népességnek közel 2/3-a (64'2°/O) esett, ezután következik még 11 város legalább 50°/o-os arányszámmal: Fiume (62*6), Selmeczés Bélabánya (6l-e), Győr (55'»), Arad (55-7), Pozsony 2**