A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 2. A népesség foglalkozása községenkint (1904)

I. Általános jelentés - 2. A foglalkozások főosztátyai; keresők és eltartottak

(55-4), Pécs (52-9), Nagy-Várad (52*4), Kassa (52-3), Temesvár (51*9), Kolozsvár (50's) és Zágráb (50*3). Az 1890. évi foglalkozási adatokkal egybevetve, a bányász- és ipar-forgalmi népességnek — a népesség összes számához képest — legerősebb növekedését látjuk Liptó és Borsod, továbbá Esztergom, Nógrád, Turócz, Zólyom, Sopron, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Gömör- és Kis-Hont. Szepes, Brassó és Hunyad vármegyékben; e vármegyédben az iparos népességre eső arányszám az 1890. évi °/o-os arányhoz képest általában legalább 5—6°/o-kal, sőt az első helyen emiitett két vármegyénél 9—10°/o-kal előbbre ment. A törvényhatósági jogú városok közül az iparosodás terén különösen Budapest, Pozsony, Gvőr, Komárom, Újvidék és Arad tettek jelentékeny előhaladást. Budapesten azonban, a hol az 1890. évi népszámlálás szerint a népesség nek még csak 51'8°/o-a volt az ipar és forgalom körébe tartozónak kimutatva, az 1900. évi népszámlálás szerint ellenben az ipar-forgalmi népesség az összes népességnek már 64-2°/o-át tette, a kimutatott nagy emelkedés részben kétségkívül csak látszólagos s onnan ered, hogy az 1890. évi népszámlálás alkalmával az iparforgalom körébe tartozó napszámosoknak egy része mint közelebbi megjelölés nélküli napszámos volt kimutatva, az 1900. évi népszámláláskor ellenben Budapesten is nagy gond fordíttatott arra, hogy a különböző ipar-forgalmi foglalkozásoknál alkalmazott napszámosok a foglalkozási ág szerint lehetőleg tüzetesen megjelöltessenek. Táblázataink az iparforgalmi népességet további főosztályok szerint is részletezvén, kiemeljük itt, hogy a magyar korona népességének 19'6°/o-ot tevő összes ipar-forgalmi arányszámából magára az iparra 13*5, a bányászatra és kohászatra 0'9, a kereskedelem- és hitelre 2'9 és a közlekedésre 2-3°/d esett. Az iparral, kereskedelemmel és közlekedéssel foglalkozó népesség az egyes törvényhatóságokban rendszerint hasonló irányú alakulást mutat, mint az összes ipar-forgalmi népesség, ellenben a bányászat és kohászat tekintetében természetesen igen jelentékeny eltérések tapasztalhatók. Azok a vármegyék, a melyekben az összes népességnek több, mint 3°/o a tartozott a bányászat és kohászat körébe, voltak: Hunyad vm. (6'4

0/o), Szepes (6"2), Esztergom (6-i), Nógrád (5-8), AlsóFehér (4-9), Borsod (4-4), Krassó-Szörény (3'8), Gömörés Kishont (3-6) és Komárom vm. (3's). A városi törvényhatóságok közül különösen kiválik nagy bányásznépessége által Selmecz- és Bélabánya, a hol az összes lakosságnak több, mint egy harmada (35'5°/o) foglalkozik bányászattal, továbbá Pécs (8'7) és Sopron (5-3). A különböző polgári és egyházi közszolgálatoknál alkalmazottak és az úgynevezett szabad foglalkozásokat üző egyének száma tekintetében élesen eltérnek egymástól a városi és a vármegyei törvényhatóságok. A négy mezőgazdasági jellegű város — Szabadka, Kecskemét, Szeged és Versecz — kivételével, a hol az emiitett értelmiségi foglalkozásokra az összes népességnek 6-nál, illetőleg még 5-nél is kevesebb °/°'

a esett, az összes többi városokban ez az arányszám legalább is a 7°/u-ot, sőt részben még a 10°/o-ot is jelentékenyen meghaladja ; a vármegyei törvényhatóságokban ellenben már a 3°/o os értelmiségi °/o is a legmagasabbak közé tartozik, a mennyiben ilyennel is csak 11 vármegye dicsekedhetik. Az értelmiségi arányszám tekintetében első helyen említhetők a városi törvényhatóságok közül Zágráb (13'4=°/o), MarosVásárhely (11 "2), Varasd (ll'o), Sopron (10'7), NagyVárad (10-3), Kolozsvár (10 i), Szatmár-Németi (9-«) és Budapest (9-8) ; a vármegyék közül pedig Brassó (4-s), Szeben (3'e), Nagy-Küküllő (3-4), Szepes (3-s), Szabolcs (3*2), továbbá Esztergom, Heves, Bereg, Gömör- és Kis-Hont, Sáros és Alsó-Fehér vármegyék, mindegyik 3°/o-kal. Még inkább, mint a polgári és egyházi értelmiség összpontosul a városokban a véderő szolgálatában álló vagy az ennek tagjai által eltartott népesség. Az összes népességhez viszonyítva, legnagyobb °/o esett a katonai népességre Komáromban, a hol 17'7°/o, tehát a népességnek közel egy ötöde tartozott a véderőhöz, továbbá Kassán (13'2), Varasdon (12-6), Maros-Vásárhelyt (10*7), Sopronban (9'5), Eszéken (9"o), Pozsonyban (7-8), Temesvárott (7"3) és Nagy-Váradon (7*o). A különböző munkanemeknél alkalmazott vagy közelebbi megjelölés nélküli £i ezért egy gazdasági ágba sem sorozható napszámosok szintén főleg a városokban fordulnak elő nagyobb °/o-ban, különösen említendők Zimony (16'2°/o), Pancsova (14-g), Temesvár (12-9), Eszék (12-o), Pécs (11-8), Baja (10*9), Újvidék (10-7), és Szeged (lO'ö). A vármegyék közül Brassó (9-4) és Máramaros (7'2) mutat ki legtöbb napszámost. Mint a városiasság mértéke szempontjából különösen jellemző adat érdekes a házi cselédek aránya az összes népességhez. Legtöbb házi cselédet mutat ki a népszámlálás Budapesten (az összes népességnek 8'2

0/o-át), továbbá Győrött (7*4), Kolozsvárott (7-3), Kassán (7'i), Pozsonyban (6*9), Nagy-Váradon (6'2), Sopronban (6'i) és Zágrábban (6*i), legkevesebbet pedig Hódmező-Vásárhelyen (2'7), Verseczen (2-8), Szabadkán (2-9) és Zimonyban (3u). A vármegyék közül Brassó vármegyében (3-4) és Moson vármegyében (3'o) volt legtöbb s Lika-Krbava (0's), BelovárKőrös, Varasd és Zágráb vármegyében (0-e) legkevesebb házi cseléd. Az »egyéb és ismeretlen foglalkozásúak« rovatában kimutatott egyének — a kiknek számában a többi inkább gazdasági vagy értelmiségi jellegű foglalkozásokhoz helyesen be nem osztható különböző foglalkozásokon kivül (pl. házmester, mutatványos,