A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 2. A népesség foglalkozása községenkint (1904)

I. Általános jelentés - 1. A foglalkozások csoportosítása

8* IV. Véderő. 310. Közös hadsereg. 311. Hadi tengerészet. 312. Honvédség. 113. Csendőrség. V. 814. Különböző gazdasági ágakban és váltakozó munkanemeknél alkalmazott és kiilön meg nem nevezett napszámosok. VI. Nyugdíjasok, tőkepénzesek, életjáradékosok, liázbirtokosok és magánzók. 315. Nyugdíjas tisztviselő. 315/«. Egyéb nyugdíjas. 316. Tőkepénzes. 317. Életjáradékos. 318. Házbirtokos. 319. Magánzó. VII. Egyéb foglalkozások. 320. Diáktartó és lakástalbérletbe adó. 321. Házfelügyelő, házmester. 322. Takarító, takarítónő, bejáró, bejárónő. 323. Zenész. 324. Mutatványos, bűvész, kötéltánczos, artista, stb. 325. Kóborczigány és csavargó. 326. Bordélyos. 327. Kéj nő. 328. Egyéb foglalkozásúak. VIII. Foglalkozásnélküliek és ismeretlen foglalkozásúak. 329. Nem saját családjuk körében élő tanulók, intézeti növendékek, a kik eltartóinak foglalkozása nincs kimutatva. 330. Községi és egyéb közsegélyből élők. 331. Koldusok. 332. Árvaházak és egyéb jótékony intézetek által eltartottak. 333. Szegényházakban elhelyezett egyének. 334. Kórházi, tébolydai ápoltak, kik eltartóinak foglalkozása nincs kimutatva. 335. Letartóztatottak és javítóintézetekben elhelyezett egyének. 336. Ismeretlen foglalkozásúak és ismeretlen foglalkozásúak által eltartottak. A foglalkozási statisztika fontosabb adatainak községenkinti közlésénél szereplő csoportosítást egybevetve a fenti foglalkozási névjegyzékkel, könnyű megállapítani, hogy az egyes megnevezések alatt tulajdonképen mit kell érteni. A táblás résznek 1—27. rovataiban foglalt főáttekintés egyes tételei ugyanis a rendszeres névjegyzék következő fő- és alcsoportjainak felelnek meg: Mezőgazdaság és kertészet . . . l/A (1—4. alcs.) Az őstermelés egyéb ágai . I/B—D(5—10/a. alcs.) Bányászat és kohászat . . . II/A (11 —19. alcs.) Ipar II/B (20-201. alcs.) Kereskedelem és hitel. . . II/C (202—284. alcs.) Közlekedés II/D (285—300. alcs.) Közszolgálat és szabad foglalk. III (301—309. alcs.) Véderő IV. (310—313. alcs.) Napszámosok k. m. n V. (314. alcs.) Egyéb és ismeretlen foglalk. VI. VII.VIII. (315-336. alcs.) A foglalkozások főáttekintésében a felsorolt foglalkozási osztályokon kivül »Házi cselédek« czím alatt -— az »Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak« czímű főcsoport elé helyezve — még egy foglalkozási főcsoport szerepel, amely a rendszeres foglalkozási névjegyzékben e néven egyáltalában nem fordul elő. A házi cselédek ugyanis a foglalkozási névjegyzékben önálló tételt azért nem képeznek, mivel a házi cselédek és azok eltartottjai mindig abba a foglalkozási alcsoportba osztattak be, amely foglalkozási alcsoportba gazdájuk tartozik, természetesen sem az illető foglalkozásban tényleg résztvevő, úgynevezett keresőkkel, sem ezek tulajdonképeni eltartottjaival (családtagjaival) össze nem foglalva, hanem mindenütt külön rovatokban kimutatva, mi által az összes házi cselédeknek külön főcsoportban való egybefoglalása is lehetséges volt. A házi cselédeket ugyanis a foglalkozási statisztikában tudvalevőleg két szempontból lehet tekinteni: saját szempontjukból kétségkívül a keresők közé számitandók, miután saját munkájukból, saját keresményükből élnek, az egyes gazdasági ágak szempontjából ellenben, miután közvetlenül egyik termelési ágban sem vesznek részt, hanem a teljesített személyes szolgálat fejében annak a gazdasági ágnak a terhére esnek, amelyhez gazdájuk mint kereső tartozik, eltartottaknak veendők. Ahhoz, hogy az egyes gazdasági ágak jelentőségéről teljes képet kapjunk, mindenesetre szükséges, hogy ne csak azt tudjuk, hányan tartoznak az egyes foglalkozási ágak körébe mint keresők s hányan élnek az illető foglalkozási ág terhére, mint ezeknek keresettel nem biró családtagjai, hanem hogy mindezeken kivül hány házi cselédnek nyújt az illető foglalkozási ág eltartást. A községenkinti közlésnél is bizonyára az lett volna tehát a leghelyesebb eljárás, ha a házi cselédek az emiitett kettős szempontra való tekintettel az egyes foglalkozási osztályok szerint vétettek volna fel külön rovatokban. Miután azonban a községenkinti közlésnél ez helyszűke miatt nem volt lehetséges, az egyes foglalkozási osztályokon belül pedig a házi cselédeknek akár a keresőkkel, akár az eltartottakkal való összefoglalása megzavarta volna az egyes foglalkozási ágakról adott képet, legczélszerűbbnek látszott a házi cselédeket Külön foglalkozási főcsoport gyanánt felvenni. A mi a táblás részben községenkint kimutatott egyéb adatokat illeti, a mezőgazdasággal és kertészettel foglalkozó népesség — alcsoportokra való tekintet nélkül — csupán foglalkozási viszony szerinti