A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 2. A népesség foglalkozása községenkint (1904)

I. Általános jelentés - 1. A foglalkozások csoportosítása

9* részletezései közöltetik : ellenben a foglalkozási viszonynak és a vállalatoknak nagyság szerinti kimutatása mellett további fő- s részben egyes alcsoportokra kiterjedő részletezéssel vétetett fel az iparral foglalkozó népesség. Az itt közölt fő- és alcsoport-megnevezéseknek a rendszeres foglalkozási névjegyzékben a következő fő- és alcsoportszámok felelnek meg : Tulajdonképeni ipar . . . II/B a) (20—199. alcs.) Házi és népipar II/B b) (200. alcs.) Vándoripar II/B c) (201. alcs.) Vas- és fémipar II/B a) I. (20—41. alcs.) kovács II/B a) I. (21. alcs.) lakatos II/B a) I. (30. alcs.) egyéb ágak . . . (20., 22—29. és 31—41. alcs.) Gép- és hajógyártás stb. . II/B a) II. (42—55. alcs.) Kő-, föld-, agyag- és üvegipar II/B a) III. (56—66. alcs.) téglagyártás II/B a) III. (63. alcs.) fazekasipar II/B a) III. (64. alcs,) egyéb ágak .... (56—62. és 64/a—66. alcs.) Fa- és csontipar. . . . II/B a) IV. (67 — 85. alcs.) fürészárúgyártás II/B a) IV. (67. alcs.) asztalosipar II/B a) IV. (72. alcs.) egyéb ágak . . . • • (68—71. és 73—85. alcs.) Bőr-, sörte-, szőr- és tollipar II/B a) V. (86 — 92. alcs.) bőrgyártás és timáripar . . II/Bű) V. (86. alcs.) egyéb ágak II/B a) V. (87—92. alcs) Fonó- és szövőipar . . . II/B a) VI. (93 - 101. alcs.) Ruházati ipar .... II/B a) VII. (102- 120. alcs,) szabó II/B a) VII. (102. alcs.) czipész és csizmadia . . II/B a) VII. (114. alcs.) egyéb ágak . . . (103—113. és 115—120. alcs.) Papirosipar .... II/B a) VIII. (121 — 123. alcs.) Élelmezési és élvezeti ipar II/B a) IX. (124—153. alcs.) malomipar II/B a) IX. (124. alcs.) sütőipar II/B a) IX. (1 25. alcs.) hentes és mészáros II/B a) IX. (134. és 135. alcs.) szeszgyártás II/ßa) IX. (143. alcs.) egyéb ágak II/B á) IX. (126—133., 136—142. és 144—153. alcs.) Vegyészeti ipar . . . II/B a) X. (154—169. alcs.) Építőipar II/B a) XI. (170—187. alcs.) kőműves II/B a) XI. (172. alcs.) ács II/B a) XI. (173. alcs.) egyéb ágak II/B.a) XI. (170—171. és 174—187. alcs.) Sokszorosító- és műipar II/B a) XII (188 —192. alcs.) Szállodás-, vendéglős- és kávésipar stb. II/B a) XIII. (193 — 198. alcs.) Egyéb és külön megnevezés nélküli ipar II/B a) XIV. (199. alcs.) Az adatoknak községenkinti közlése a most részletezett foglalkozási főosztályok, illetőleg fő- és alcsoportok szerint csak az 1900. évi eredményekre szorítkozik, a törvényhatósági és országos eredményeket azonban e bevezető jelentésben és a hozzácsatolt táblás kimutatásokban az által teszszük tanulságosabbá, hogy a mennyire lehetséges, az 1890. évi népszámlálás megfelelő adatait is mindenütt párhuzamba állítjuk. Különösen ki kell itt emelnünk, hogy ez összehasonlításban az 1890. évi népszámlálásnak nem közvetlen nyers adatai, hanem minden egyes rovatban az összetartozó alcsoportok gondos összevonása s részben számítási úton való igazitások alapján az 1900. évi adatokkal azonos értékű, összehasonlításra tehát teljesen alkalmas adatok szerepelnek. Erre annál inkább fel kell hívnunk a figyelmet, mivel az 1890. évi adatoknak az 1900. évi adatokkal való összehasonlítása az 1890. évi adatoknak új csoportosítása nélkül téves következtetésekre vezethetne, miután az új névjegyzék szerint több foglalkozás] alcsoport más főcsoportba van besorozva, mint a melyhez az 1890. évi névjegyzék szerint tartozott. Az 1890. évi népszámlálás alkalmával készült foglalkozási statisztika ugyanis Magyarországnak tulajdonképen első rendszeres foglalkozási statisztikája volt. Az akkor alkalmazott névjegyzéket tehát véglegesnek már csak azért sem lehetett tekinteni, mivel kár lett volna az ezen első rendszeres foglalkozási statisztikánál szerzett tapasztalatokat az új foglalkozási statisztika készítésénél nem értékesíteni. Önként értetik, hogy e tapasztalatok értékesítése mellett azért mégis egyik legfőbb szempont maradt az 1890. évi adatokkal való összehasonlíthatóság, ezenkívül azonban arra is kellett gondolni, hogy az új foglalkozási statisztikai névjegyzék az 1898. évi gyárstatisztikai adatgyűjtés feldolgozásánál követett csoportosítással, sőt a bennünket leginkább érdeklő két szomszéd államnak, Ausztriának és a Németbirodalomnak foglalkozási statisztikájával is minél jobb összhangban legyen. Reméljük, hogy mind e szempontok figyelembe vételével sikerült az új foglalkozási csoportosítást akként állapítani meg, hogy az Magyarország foglalkozási statisztikája részére több évtizeden keresztül alapul fog szolgálhatni. ') Például a mű- és kereskedelmi kertészet, valamint a halászat az 1890. évi népszámlálás szerint az iparhoz, az 1900. évi népszámlálás szerint ellenben az őstermeléshez, a mészégetés, kőbányászat, kavics-, homok- és agyagbányászat s az ásványvizkiaknázás 1390-ben a bányászathoz, 1900-ban az iparhoz (a kő-, föld-, agyag- és üvegipar czimü főcsoportba), a bérkocsisok, fuvarosok, hordárok, közkocsi-vállalatok és temetkezési vállalatok 1890-ben az iparhoz, 1900-ban a közlekedéshez, a cseléd- és helyszerzők s a zsibárasok 1890-ben az iparhoz. 1900-ban a kereskedelemhez, a vasútépítés és vizszabályozás 1890-ben a közlekedéshez. 1900-ban az iparhoz soroztattak. II. 2*