A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 1. A népesség általános leírása községenkint (1902)

I. Általános jelentés - 9. A népesség műveltsége - 10. A lakóházak száma

8* nincs úgy széttagolva, s az egyes vallások hívőinek számarányában az utolsó évtized alatt nem is történt oly eltolódás, mint a magyar anyaországban. A római katholikus vallás a népesség 71*2 százalékát nevezheti hivőjének, a görög keleti egyházhoz tartozik 25*5 százalék, s kivülök még csak az ágostai hitvallású evangélikus felekezethez tartozik a népességnek az egy százalékot valamivel meghaladó része. A római katholikus vallás az anyaországban az északnyugati és nyugati részeken Ván leginkább elterjedve(l.a38*.—41.*lapokon foglalt táblákat),a két görög szertartású hitfelekezet pedig inkább a keleti és délkeleti részeken. Az evangelikus református vallásnak a DunaTisza köze s a Tisza balpartja a főerőssége, mig az ágostaiak a Duna balpartján kivül egyebütt szórványosan vannak. Az unitáriusok csak a Királyhágóntúli részekben alkotnak kisebb csoportokat, az izraeliták városokban, s az északkeleti felvidék némely vármegyéjében élnek nagyobb tömegekben. 9. A népesség műveltsége. A népesség műveltségi fokának mérésére a népszámlálások a legelemibb műveltség fokmérőjét, az irni-olvasni tudást veszik számba. Összes (polgári és katonai) népességünkből az 1900. évi népszámlálás alkalmával 9,596.383 egyén tudott irni és olvasni, az összes népesség 49*8, a hat évnél idősebb népesség 59-3 százaléka. Csupán a hat évnél idősebbeket, s csak a polgári népességet véve számba, 1900-ban 59-0 százalék tudott irni és olvasni, 1890-ben pedig csak 50-6. A műveltségi foknak ez az örvendetes emelkedése a részletekben még több biztatót nyújt. Az irni és olvasni tudás aránya a magyar birodalom közjogi alkatrészei szerint a következőképp alakult : Közjogi alkatrész Irni és olvasni tudott Az összes A 6 évnél idősebb Az öszszes A G évnél időKözjogi alkatrész polgári egyén polgár és katona polgári népességből irni és olvasni tudott polg. és kat. népességből irni ea olvasni tudott Közjogi alkatrész 1900-ban 1890ben 1900ban 1890-1900ben ban polg. és kat. népességből irni ea olvasni tudott Közjogi alkatrész 1900-ban 1890ben 1900ban 1890-1900ben ban 1900-ban Közjogi alkatrész szám szerint % i 2 3 4 1 5 6 1 7 8 9 Magyarország Horvát-Szlavonorsz. összesen 8,596.052 887.878 8,696.332 900.051 44-5 26-7 51-4 37-0 53-2 32-3 61-2 44-1 51-6 37-2 61-4 44-4 Magyarország Horvát-Szlavonorsz. összesen 9,483,930 9,596.383 42-2 49-6 50-6 59-0 49-8 59-3 A magyar anyaországban a népesség műveltsége már 1890-ben is magasabb fokon állott, s a hat éven felüli népességből irni és olvasni már akkor is 53'2 százalék tudott, a mely arány azóta 61'2-re emelkedett. Horvát-Szlavonországokban az emelkedés rohamosabb ugyan, 323 százalékról 44-l-re, de még mindig jóval alatta áll a magyar anyaországi arányoknak. Az anyaországnak nyugati része, a Dunántúl a legelőrehaladottabb a népesség műveltsége tekintetében (1. a 42.* lapon foglalt táblát) ; a Tisza balparti részeken s a Királyhágóntúl áll a nép műveltsége a legalacsonyabb fokon. A Dunántúl több városának aránya még Budapest iskolázott népét is felülmúlja az irás-olvasás általánossága tekintetében ; mig Budapesten a 6 éven felüli polgári népességből 87-5 százalék tud irni és olvasni, addig például Sopron városban 91'7 százalék. Az egész Magyarbirodalomban Szolnok-Doboka vármegyében legnagyobb az analfabéták száma : itt ugyanis a 6 éven felüli polgári népességnek csak 20*8 százaléka tud irni és olvasni ; de nem sokkal jobb az arány Lika-Krbava vármegyében, a hol a 6 évnél idősebbeknek 21'0, és Máramarosban, ahol 21*2 százaléka tud irni és olvasni. A 6 évnél idősebbeknek kétharmada még mindig analfabéta Szilágy, Alsó-Fehér, Hunyad, Kolozs, Torda-Aranyos és Zágráb vármegyékben. Az irni-olvasni tudók számának tiz éves fejlődése különben legtöbb vármegyében örvendetes javulást mutat, a Tisza balpartjának néhány vármegyéjében mutatkozik csak lassúbb haladás. 1890-ben 63 törvényhatóságban tudott a 6 éven felüli népességnek több mint fele irni és olvasni ; 1900-ban pedig már 75 törvényhatóságban vannak az irni-olvasni tudók többségben. 10. A lakóházak száma. Népszámlálásunk 1900-ban is össze volt kötve épületstatisztikával, s a lakóházakat, gazdasági és egyéb épületeket, azok rendeltetése, terjedelme, beosztása, falazatuk és tetőzetük minősége szerint részletezve számba vette. Ez adatok szerint a magyar korona országaiban 3,227.190 lakóház van ; az ország területének egy négyzetkilométerére 9-9 lakóház esik, s egy lakóházra a polgári népességből 5*9 egyén. Horvát-Szlavonországokban a lakóházak számának a területhez való viszonyítása ugyanazt az arányt adja; minthogy azonban Horvát-Szlavonországok népsűrűsége kisebb, mint az anyaországé, a lakóházak számának hasonló aránya mellett az egy-egy házra jutó lakosok száma is valamivel kevesebb, mint az az alábbi táblázatból ki is tűnik : Közjogi alkatrész A lakóházak összes száma Egy • km. teriiletro esett lakóház Egy lakóházra esett polgári egyén i ! 3 4 Magyarország Horvát-Szlavonországok összesen.... 2,805.742 421.448 9-9 9-9 6.0 5-7 Magyarország Horvát-Szlavonországok összesen.... 3,227.190 9-9 5-9 Törvényhatóságonkint ez arányokat a 43.* lapon foglalt összeállítás részletezi. A területhez viszonyítva, legkevesebb lakóház van Lika-Krbava megyében, a hol egy négyzetkilométerre 5"3 lakóház esik, továbbá Liptóban 5"8 és Csík vármegyében 5*9 lakóház van egy négyzetkilométernyi területen. Legsűrűbben épültek a lakó-