A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 1. A népesség általános leírása községenkint (1902)

I. Általános jelentés - 11. A lakóházak falazata és tetőzete

9* házak Varasd megyében, négyzetkilométerenkint 18*4, Csanádban 13's, Kis-Küküllőben 13*7, Békésben 13'6, Ugocsában 13'5 lakóházzal. A városi törvényhatóságok közül Temesvár területe van legsűrűbben beépitve, egy négyzetkilométerre 114'5 lakóházzal. A házak lakottsága általában a keleti és déli részeken a legritkább, míg sűrűbb nyugaton, s az ország közepén, a hol Budapest sűrű népessége szökteti fel a'z arányt. Háromszék vármegyében egy házra csak 4'i lakos esik, Udvarhelyben 4s, Csíkban 4-4, s általában a Királyhágóntúli részeken csak Brassó és Kolozs vármegyében emelkedik 5-re az egy házra eső lakosok száma. Zólyom vármegyében viszont 7s lakos esik egy lakóházra, Nyitrában 7'á, Bars, Moson és Somogy vármegyékben 7. Városaink közül Budapest egy-egy lakóházának átlag 41-3 lakója van, Pozsonyban 25 o, Zágrábban 16-0 lakos esik egy házra; Hódmező-Vásárhelyen azonban átlag 5'4, Kecskeméten 5'9, Verseczen 6i lakosa van csak egy-egy lakóháznak. 11. A lakóházak falazata és tetőzete. Lakóházaink építési anyaga tekintetében az utolsó évtizedben jelentékeny haladást észlelhetünk.Mig 1890-ben a házak 39 százaléka fából vagy más tűzveszélyes anyagból épült, 1900-ig ez az arány 35 százalékra szállt le. Emelkedés van ugyan a vályogból vagy sárból épült házak arányánál, s némi csökkenés a kő- vagy téglaalapú, vályogból, illetőleg sárból épült házaknál, de a tűzbiztonság szempontjából legjobban megfelelő, kőből vagy téglából épült házak aránya jelentékenyen emelkedett, 15*3 százalékról 19-3 százalékra. A tűzveszélyes nád- vagy zsúptető elveszítette korábbi túlnyomóságát ; valamivel emelkedett a zsindelyvagy deszkatetővel fedett házak száma, a legnagyobb emelkedés azonban ismét a legkevésbbé tűzveszélyes anyagnál, a cserép-, pala- vagy bádogtetőnél van. Az épités módja tekintetében a magyar birodalom közjogi alkatrészei között elég nagy eltérés van, mint az alábbi összeállítás mutatja : Lakóházak Száz lakóház közül volt Közjogi alkatrész 3b ől vagy églából kő- v. téglaalappal, vályog-v.sárból ílyog- vagy iárból fából vagy más anyagból cserép-, pala- vagy bádogzsindelyv. deszkanád- vagy zsúpäböl vagy églából Sfc ~ ej a > •o 60 IL ályog- vagy sárból s If PCS 1 * zsindelyv. deszkanád- vagy zsúpi>böl vagy églából Ä ** fH >• to a > WÍo 2A s fcr «2. cserép-, palavagy bádogzsindelyv. deszkanád- vagy zsápM kő- v. téglaalappal, vályog-v.sárból fából vagy más anyagból tetővel 3

6

i > tetővel -W c-" tetővel 1900-ban, abszolút számokban 1890-ben 1900-ban i 2 3 4 S « 1 7 1 8 9 10 il 15 13 14 15 15 17 18 19 20 21 22 Magyarország 535.411 302.724 1,098.605 869.002 644.856 751.035 1,409.851 15-3 13-6 36-4 34-7 17-7 25-0 57-3 19-0 10-8 39-2 31-0 23-0 26-8 50-2 Horvát-Szlavonorsz. 88.201 22.275 51.708 259.264 154.830 82.973 183.645 15-4 3-0 12-6 69-0 26-3 23-1 50-6 20-9 5-3 12-3 61-5 36-7 19-7 43-6 Összesen.... 623.612 324.999 1,150.313 1,128.266 799.686 834.008 1,593.496 15-3 12-3 33-4 39-0 18-8 24-7 56-5 19-3 10-1 35-6 35-0 24-8 25-8 49-4 Horvát-Szlavonországokban ma is a fából épült házak a túlnyomóak ; vályogból vagy sárból csak kevés ház készül, viszont a kőből, illetve téglából épült házak aránya nagyobb, mint a magyar anyaországban. Hasonlóképpen nagyobb a cseréppel, bádoggal, palával födött házak száma is, mint az anyaországban, s a tűzveszélynek jobban kitett tetőzet, a nád-, zsúp-, zsindelyés deszkafödél kisebb arányú. A házak épitéséhez faanyagot leginkább az olcsó fában gazdag hegyvidékek használnak, mint a Tisza jobb- és Tisza balpartja, különösen pedig a Királyhágón túli részek, a melynek egyes vármegyéiben, mint Csíkban és Háromszékben a lakóházaknak több mint kilencztizede fából van épitve. A vályogból és sárból készült házak túlnyomóságával a sík földön találkozunk, a Duna jobbpartján, a Tisza-Maros szögén, a Tisza balpartjának néhány vármegyéjében és különösen a Duna és Tisza közén. Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csanád vármegyékben, sőt még Hódmező-Vásárhely városban is a lakóházak több mint kilenczven százaléka vályogból vagy sárból készült. Kőalapon vályogból leginkább a Duna balpartján építenek, kő- és téglaházak a Dunántúl fordulnak elő legnagyobb számmal, s ezen kívül a városi törvényhatóságokban. A nád- és zsúptetőnek túlnyomósága ismét az alföldi vidékekre esik, különösen a Tisza balpartjára, a hol Szabolcs és Hajdú vármegyékben a házak nyolcztizede náddal vagy zsúppal van födve. A Királyhágón túli részekben legszórványosabb a nád- és zsúpfödés ; viszont itt és az északnyugati felvidéken leggyakoribb a zsindely- és deszkatetőzet, különösen Csík, Háromszék, Árva, Liptó és Turócz vármegyékben, Selmecz- és Bélabánya és Maros-Vásárhely városokban. A cserép- és palafödelek a Királyhágóníúli rész vagyonosabb vidékein, továbbá a Tisza és Maros szögén és a Duna jobb partján fordulnak elő nagyobb számmal. Ezeket a részletesebb adatokat, valamint a népszámlálás főbb eredményeit törvényhatóságonkint tartalmazó és egyúttal az 1890. évi megfelelő adatokkal is szembeállító, összefoglaló kimutatásokat a túloldalon következő táblázatok teszik szemlélhetővé. 2*