A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 1. A népesség általános leírása községenkint (1902)

I. Általános jelentés - 2. Külföldi honosok és külföldön távollevők

2* növekedésük kisebb-nagyobb részét ezek kivándorlás vagy elvándorlás révén elveszitették. Kivételt képez Pest vármegye, a melynek népessége különösen a főváros közvetlen környékén erősen szaporodott odavándorlás útján, minthogy Budapest vonzó és felszivó ereje a közeli falvakban is érezteti hatását ; Borsod, Hunyad és Krassó-Szörény vármegyék népessége viszont az ottani virágzásnak indult ipar és bányaművek révén szaporodott erősebben. Horvát-Szlavonországokban a sziavon vármegyék és Belovár-Körös vármegye népessége növekedett odavándorlás útján is. Annál sajnosabb passivitást tüntet fel a dunántúli vármegyék legtöbbje, a felvidék vármegyéi, különösen a Tisza jobbpartján levők, az északnyugati részen pedig leginkább Árva, Nyitra és Pozsony vármegyék ; a nagy magyar Alföldön főleg Heves, Bács-Bodrog, Békés, Csanád és Torontál vármegyék, a melyekben a természetes szaporodás nagy részét a kivándorlás vagy elvándorlás fölemésztette. Vármegyéink népsűrűsége igen nagy eltéréseket és ingadozásokat tüntet fel ; a legsűrűbben lakott vármegye Horvát-Szlavonországok területén van, Varasd megye, a melynek népsűrűsége négyzetkilométerenkint H)9'2 ; a magyar anyaország leglakottabb vármegyéi Csanád (82'2 népsűrűséggel négyzetkilométerenkint), Esztergom (81*4) és Sopron (79'2). Legritkább népességű vármegyéink Csík 26'4, Besztercze-Naszód 28-6, és Máramaros 3L9 négyzetkilométerenkinti népsűrűséggel. A Királyhágóntúli részekben általában leggyérebb a népesség, négyzetkilométerenkint csak 43'3, mig a Duna és Tisza közének népsűrűségét Budapest 90'9-re szökteti fel. Budapest területének egy négyzetkilométerére 3774 lakos jut ; a legsűrűbb népességű városok Budapesten kivül Fiume,Temesvár, Nagy-Várad, Zágráb, Pozsony ; viszont vannak oly nagy kiterjedésű alföldi városok, mint Hódmező-Vásárhely és Debreczen, a melyeknél a belterület sűrűbb lakossága daczára az átlagos népsűrűség kisebb, mint némely sűrűbb népességű vármegyében. 2. Külföldi honosok és külföldön távollevők. A magyar korona országaiban az 1900. évi népszámlálás 245.544 ausztriai és egyéb külföldi honost talált, s ezek között 237.617 polgári egyén volt, a többi katona. Az 1890. évi népszámlálás idején csak 179.809 külföldi honos tartózkodott Magyarországon ; a külfölddel való népcserénk tehát igen megélénkült az utolsó évtizedben. Az Ausztriában és egyéb külföldön tartózkodó magyar honosok pontos száma még jobban megvilágítaná ezt a népcserét, s annak hazánkra nézve erősen passiv természetét ; a távollevők számáról azonban ez idő szerint csak azokkal a hiányos adatokkal rendelkezünk, a melyek a népszámlálási házi gyüjtőiveken az egyes háztartásokból ideiglenesen távollevőkről gyűjtettek. A hol az egész háztartás feloszlott és az egész család kivándorolt — s ez az eset igen gyakori, — ott a távollevők teljesen kiestek megfigyelésünk alól. A külföldön távollevő magyar honosok számának correctivumát az egyes külföldi államokkal létrejött azon megállapodástól várjuk, hogy a népszámlálásaik alkalmával talált magyar honosokra vonatkozó anyagot kölcsönösség fejében rendelkezésünkre fogják bocsátani. Teljes képet a külföldön élő honfitársainkról azonban még igy sem nyerhetünk, mert az emiitett megállapodás éppen két olyan állammal, Romániával és az Északamerikai Egyesült-Államokkal, a melyekben magyar alattvalók nagyobb számban tartózkodnak, nem jöhetett létre. Hogy a távollevők számáról a házi gyüjtőivekből nyert adatok mennyire alatta állanak a valóságnak, s igy mennyire nem alkalmasak arra, hogy egyéb adatokkal, például az itt tartózkodó külföldi honosok számával összehasonlittassanak, azt megvilágítja az az egyetlen adat is, hogy házigyüjtőiveinken csak 50.582 Ausztriában tartózkodó magyar honos vétetett számba, mig az Ausztriában tényleg összeirt magyar honosok száma az ausztriai népszámlálás adatai szerint 284.079-re, tehát a házi gyüjtőivekből nyert számnak közel hatszorosára rúg. Hihetőleg nem ily nagy az eltérés az egyebütt, például Amerikában, Romániában távollevők számánál ; a fönti jellemző példa azonban mindenesetre óvatosságra int a külföldön távollevőkre vonatkozó adatok értékelésénél. A házi gyüjtőivekben nyert, s községenkint is részletezhető adatok szerint csak 240.220 magyar honpolgár tartózkodnék külföldön, s ezek közül 222.437 polgári egyén. Ez adatoknak törvényhatóságok szerint való részletezése a 24.* lapon található; a magyar birodalom közjogi alkatrészei szerint való megoszlást az alábbiak tüntetik fel: Közjogi alkatrész A magyar korona országaiban tartózkodott ausztriai és egyéb külföldi honos Ausztriában és egyéb külföldön távol volt Közjogi alkatrész polgári egyén polgár és katona 1900ban polgári egyén polgár és katona 1900ban Közjogi alkatrész 1890ben 19G0ban polgár és katona 1900ban 1890ben 1900ban polgár és katona 1900ban i 2 1 3 1 4 5 6 7 Magyarország Horvát-Szlavonorsz. . összesen 126.267 53.542 171.352 66.265 178.230 67.314 117.164 24.913 188.517 33.920 203.570 36.650 Magyarország Horvát-Szlavonorsz. . összesen 179.809 237.617 245.544 142.077 222.437 240.220 Az országnak egy nagy összefüggő területén, a Tisza balpartján és Tisza-Maros szögén a korábban is kisebb népcsere ezúttal sem vert nagyobb hullámokat ; a Duna és Tisza köze most is megőrizte igen erős actitivitását, a Budapestre tóduló külföldi honosok révén ; ez országrészben csak Bács-Bodrog vármegyében találunk feltűnőbb növekedést a külföldön lévő magyar honosok számában. A Duna jobbpartja változatlanul nagy vonzó erőt gyakorol most is a külföldről betelepe-