A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 1. A népesség általános leírása községenkint (1902)

I. Általános jelentés - 3. Férfiak és nők aránya - 4. Életkor

3* dőkre; külföldön távollévőinek száma azonban megkétszereződött, főleg a Vas vármegyéből, Veszprémből, Mosonból, Sopronból történt nagyobb mérvű elköltözés folytán. Az északnyugati felvidéken növekvést mutat a jelenlévő külföldi honosok száma is, főleg Árva, Esztergom és Liptó vármegyékben; a külföldön távollevő magyar honosok száma azonban még magasabbra szökkent minden vármegyében, leginkább Árvában, Liptóban, Nyitrában és Pozsonyban. A Királyhágón tűli részeken a népcsere mindkét irányban élénkült; a külföldi honosok száma főleg Hunyad és Besztercze-Naszód vármegyékben szaporodott meg; a magyar honosok közül pedig a Romániával határos vármegyék, leginkább Szeben tüntet fel legtöbb külföldön távollevőt. A Tisza jobbpartján a legerősebb a népesség hullámzása és vándorlása: a határos Galicziából való beözönlés révén a külföldi honosok száma minden vármegyében emelkedett, legerősebben Zemplénben és Szepesben; viszont a tengerentúli kivándorlás közel kétszeresre duzzasztotta a külföldön távollevők számát. Zemplénben 23 ezer, Sárosban 18 ezer, Szepesben 13 ezer, Abaujban és Ungban több mint tizezer külföldön távollevőről szerzett tudomást népszámlálásunk. Horvát-Szlavonországokban a népcserének e mérlege — a házi gyüjtőivekből merített adatok szerint — erősen activ: mintegy 66 ezer jelenlevő külföldivel szemben 33 ezer külföldön távollevő van. A külföldi honosok legnagyobb számmal Belovár-Kőrös, Pozsega vármegyékben és Zágráb városban élnek; külföldön távollevők leginkább Modrus-Fiume és Zágráb vármegyékben Írattak össze. 3. A férfiak és nők aránya. A két nem aránya a magyar korona országainak népességében a női nemnek csak csekély túlsúlyát, tünteti fel : az összes népes ségben a férfiak 9,582.152 lélekkel részesednek, a nők pedig 9,672.407-tel. Ezer férfira ezek szerint 1009 nő jut ; az 1890-iki népszámlálás alkalmával ezer férfira 1015 nő esett. A katonai népesség figyelmen kivül hagyásával ezek az arányok természetesen élesebbekké válnak : a polgári népességben 1900-ban ezer férfira 1024 nő esett, 1890-ben pedig 1028 nő. A magyar birodalom közjogi alkatrészei szerint ez arányok a következőképpen alakulnak : Közjogi alkatrész Férfi Nő Ezer férfira esett nö. Közjogi alkatrész a polgári az össze ; (polgári és katonai) Nő 1890-ben 1900-ban Közjogi alkatrész a polgári az össze ; (polgári és katonai) Nő a polgári az öszszes a polgári az öszszes Közjogi alkatrész népességben Nő a polgári az öszszes a polgári az öszszes Közjogi alkatrész 1900-ban abszolút számokban s íépességnél i 2 3 4 s 6 7 8 Magyarország Horvát-Szlavonorsz. összesen 8,256.138 1,193.795 8,372.819 1,209.333 8,465.436 1,206.971 1.031 1.006 1.018 992 1.025 1.011 • 1 1.011 998

| Magyarország Horvát-Szlavonorsz. összesen 9,419.933 5,582.152 9,672.407 1.028 1.015 I.O24' 1.009 í 1 1 Horvát-Szlavonországokban tehát a nők száma valamivel kisebb, mint a férfiaké. A férfiaknak ez a túlsúlya Horvát-Szlavonországok majd minden törvényhatóságában szerepel (1. részletesebben a 25.* lapon közölt táblát), legszembetűnőbben Varasd városban, a hol a polgári népességben a nők képezik ugyan a többséget, a katonaság befoglalásával azonban az arány már annyira módosul, hogy ezer férfira csak 856 nő jut. Csupán Modrus-Fiume és Zágráb vármegyékben van több nő, mint férfi. A magyar anyaországban az északi részeknek van erősebb nőtöbblete, nevezetesen a Duna balpartján és Tisza jobbpartján elterülő vármegyéknek ; mindkét helyen a férfiaknak nagyobb mérvű kivándorlása, a Duna balpartján azonkívül a férfiak vándorfoglalkozása miatt is. A Duna és Tisza közén, s a Tisza balpartján az országos átlag körül ingadozik a férfiak és nők aránya ; többségben vannak ellenben a férfiak a Duna jobbpartján, a Tisza és Maros szögén és különösen a Királyhágóntúli részeken, a hol kevés kivétellel mindenütt férfitöbblet mutatkozik. E vármegyékben a nők, különösen a székely nők munkakeresés, cselédsorba szegődés miatt távoznak el nagyobb számban hazulról, s innen magyarázható a férfiak erős többsége. Különösen felötlő ez Csík vármegyében, a hol ezer férfira csak 932 nő jut és Udvarhelyben, a hol ezer férfira 944 nő jut. A városi törvényhatóságokban az arányszámokat két körülmény módosítja : a nőcselédek nagyobb száma a nőket juttatná túlsúlyra, viszont azonban a katonaság erősebb tömörülése egyes városokban ismét a férfiaknak juttatja a többséget. MarosVásárhelyt például a polgári népességben ezer férfira 1078 nő esik, a katonaság beszámításával azonban már csak 889. 4. Életkor. Népességünknek életkor szerinti tagozódásából több örvendetes és biztató tanulságot vonhahatunk le. A productiv korosztálynak, a 15—59 éves életkornak az összes népességben elfoglalt számaránya 1890. óta emelkedett valamivel, s emelkedés tapasztalható a 60 évnél idősebb életkorúak számában is. Az öreg korúak ez az erősebb képviseltetése közegészségi viszonyaink javulásának tudható be ; a productiv életkorok nagyobb számaránya is a mig a népesség tagozatánaktermészetesebbés szabályosabb alakulására vall, addig nemzeti gazdaságunk szempontjából is nagy jelentőséggel bir. E növekedés az alacsonyabb korosztályoknak rovására történt ugyan, itt is biztató azonban' hogy a productiv 'korszakhoz közelebb álló csoportok, nevezetesen a 6—11 évesek száma kisebb mértékben csökkent, a 12 — 14 éveseké pedig már némi emelkedést is tüntet fel, s igy a legközelebb productiv munkára hivatott korosztályok szintén erősbiteni fogják a productiv korcsoportúak már is megnövekedett arányát. A legfiatalabb, 6 éven alúli korcsoport viszonylagos csökkenése az arányoknak már emiitett eltolódásán kivül1**