A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 1. A népesség általános leírása községenkint (1902)

I. Általános jelentés - 1. Az összes lélekszám, polgári és katonai népesség; népnövekedés és népsűrűség

1* 1. Az összes lélekszám, polgári és katonai népesség; népnövekedés és népsűrűség. A magyar korona országainak összes népessége — a századfordulón, az 1900. évi deczember hó 31-ike és 1901. évi január hó 1-je közötti éjfél időpontjára vonatkoztatva végrehajtott népszámlálás eredménye szerint — 19,254.559 lélek volt, 1,790.768 fővel több, mint tiz évvel előbb, az 1890. évi népszámlálás idején. Az elmúlt évtizedben népességünk tehát 10-3 százalékkal szaporo|! dott : majdnem oly kedvező ez az eredmény is, mint a I nyolczvanas évek népszaporodása, a mely 10"9 százaléknyit tett. Népesedésünk mérlegét azonban most is kedve• zőtlenül befolyásolták a vándorlások : a természetes népszaporodás — az évtized folyamán történt születéseknek többlete az ugyanezen időben történt halálozások számával szemben — 1,957.514 főnyi volt, az 1890. évi népesség 11*2 százaléka ; a tényleges népességnek fönt kimutatott száma 166.746-tal alacsonyabb ez utóbbinál, ennyi tehát népszaporulatunk vesztesége a nem jelentéktelen beszivárgás mellett nagy mérveket öltő kivándorlás folytán. Az összes népességből 19,122.340 lélek a polgári népességre esik, 132.219 pedig a katonaságra; a katonai népesség száma 1890-ben 114.393 volt, a polgári népességé pedig 17,349.398. A népsűrűség arányszámait is eléggé felszöktette a lefolyt évtized kedvező népesedése: az 1900. év végén a magyar korona országai területének egy négyzetkilométerére átlagosan már 59'3 lakos jutott, mig 1890-ben a népsűrűség négyzetkilométerenkint csak 53-8 volt. Hogy a népesedésnek ezek a főbb adatai hogyan alakulnak a magyar birodalom közjogi alkatrészei szerint, azt az alábbi kis összeállítás mutatja : Közjogi alkatrész Terület • kilométerekben A jelenlevő népesség száma A tényleges A születések és halálozások alapján kiszámított A tényleges népszaporodás a kiszámitottnál Népsűrűség • kilómé terenkint Közjogi alkatrész Terület • kilométerekben az 1890. az 1900. A tényleges A születések és halálozások alapján kiszámított A tényleges népszaporodás a kiszámitottnál Népsűrűség • kilómé terenkint Közjogi alkatrész Terület • kilométerekben évi népszámlálás szerint népszaporodás 1890-től 1900-ig kedvezőbb kedvezőtlenebb 1890-ben 1900-ban Közjogi alkatrész Terület • kilométerekben polgári népesség katonaság együtt polgári katonépesség

! naság együtt sz

a™ 0/o szerint ' szam szerint o/o kedvezőbb kedvezőtlenebb 1890-ben 1900-ban 1 i 2 3 4 1 5 S 1 1 8 9 10 42 13 14 15 1 16 Magyarország Horvát-Szlavonorsz.... összesen 282.317 42.534 15,162.988 2,186.410 98.876 15.517 15,261.864 2,201.927 16,721.574 2,400.766 116.681 15.538 16,838.255 2,416.304 1,576.391 214.377 10-3 9-7 1,728.030 229.484 11-3 10-4 151.639 15.107 54-1 51-8 59-6 56-8 Magyarország Horvát-Szlavonorsz.... összesen 324.851 17,349.398 114.393 17,463.791 19,122.340 132.219 19,254.559 1,790.768 10-3 1,957.514 11-2 166.746 53-8 59-3 A magyar anyaország népszaporodása ezek szerint valamivel kedvezőbb volt, mintHorvát-Szlavonországoké, s ezt a kedvezőbb eredményt főleg a természetes népszaporodás jobb alakulásának, az erősebb születési többletnek köszönheti, mert viszont a kivándorlások a magyar anyaország népességének okoztak aránylag nagyobb veszteséget. Az alacsonyabb tényleges népszaporodás miatt Horvát-Szlavonországoknak népsűrűsége sem emelkedett oly mérvben, mint az anyaországé, bár a különbség itt sem jelentékeny. Jóval nagyobb eltéréseket találunk ez adatoknak kisebb területi egységek, országrészek és törvényhatóságok'szerint való vizsgálatánál (1. a. 22.* és 23.* lapon foglalt táblát). A tényleges népszaporodásban a dunántúli részek és a Tisza és Maros szögén fekvő terület vesznek legcsekélyebb részt ; a Duna és Tisza köze s a Tiszabalparti részek viszont az országos átlagot jóval meghaladó népnövekvést mutatnak. Természetes népszaporodásának magas aránya révén legjelentékenyebb szaporulatot a Tisza jobbpartján lévő vármegyéktől kellett volna várnunk; ezek legtöbbjénél azonban a nagy mérvű kivándorlás az országos átlagnál is jóval alacsonyabbra szorította le a tényleges szaporodás arányszámait. Városaink nagy vonzó és felszivó ereje kisebb vagy nagyobb mértékben, de kivétel nélkül éreztette hatását, s a városok tényleges népessége mindenütt a természetes népszaporodás okozta növekvésen tűi is gyarapodott ; Budapest után leginkább az erős ipari és forgalmi élettel biró városok, mig az Alföld agricultur jellegű városai közül nem egy csak alig kielégítő módon szaporodott. A vármegyei törvényhatóságok mérlege viszont kevés kivétellel a passivitás felé hajlik ; természetes nép1*