A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)
I. Általános jelentés
9*10. A 7-ik rovatba a lakásban tényleg tartózkodó összes lakók száma Írandó. 11. A 8—12-ik rovatban is lakások szerint történik a bevezetés, még pedig pontosan és szám szerint bevezetendő, hogy a lakók által elfoglalt iakás hány és minő helyiségekből áll. 12. Pontosan kiteendő azontúl a 13-ik rovatban, ha a lakás netalán üzleti helyiségül is szolgál, mely esetben kiteendő az üzlet minősége is; például: egyúttal szabómúhely, takács- műhely, szatócsbolt, stb. 13. A 15. és 16. rovatban pontosan megjelölendő, hogy az illető lakófeleknek minő üzletök van a házon kívül és hol, mely utczában létezik ez üzlet; például: gőzmalom a Domb- utczában, fűszerkereskedés a Nagy-téren, esztergályos-műhely az Uj-utczában, stb.« A mint a fentebbi kérdőpontokból és a hozzájuk csatolt utasításból látható, 1880-ban egy kimerítő épület-statisztika kidolgozása már eleve ki volt zárva. Nem is nyertünk e tekintetben egyéb adatokat, mint a lakóházak nyers számát, a lakviszonyoknak pedig fentebb látható részletezését, de az utóbbit sem a maga teljességében, mert az üzleti helyiségekre vonatkozó adatok feldolgozása egészen mellőztetett. Egy kimerítő épület-statisztika hiánya időközben folyvást érezhetőbbé vált. Fölmerült a tűzkár-statisztika reformjának kérdése, de annak megoldása nem látszott mindaddig czélszerű- nek, mig egy kimerítő épület-statisztikában nem bírjuk az összehasonlítás alapját. A tűzkárbiztositás ügye is mind hangosabban követelte, hogy hazánk összes épületei épitésmódjuk és tetőzetük anyaga szerint elvégre összeirattassanak. Az 1890. évi népszámlálás csakugyan eleget tett ennek az óhajtásnak. A házi gyűjtő-lajstromon nemcsak a lakviszonyokra vonatkozó kérdések vétettek föl, hanem az összes épületek számára is konstruáltatott egy táblázat. A lakviszonyokra vonatkozó kérdőpontok csaknem szóról-szóra megfelelnek az 1880. évieknek, a különbség csak az, hogy a lakók összes számára vonatkozó kérdés itt elhagyatott s mellőztetett a másutt levő üzlet vagy műhely kimutatása is, mely 1884-ben sem dolgoztatott fel. 10. in die 7. Rubrik ist die Zahl der in der Wohnung sich that- sächlich aufhaltenden sümmtlichen Einwohner einzuschreiben. 11. Auch in die Rubriken 8—12 geschieht die Eintragung nach Wohnungen, u. zw. ist in diesen der Zahl und Art nach genau einzutragen, aus wie vielen und welcherlei Localitäten die von den Einwohnern innegehabte Wohnung besteht. 12. In der 13. Rubrik ist ausserdem, falls die Wohnung zugleich als Geschäftslocal dient, die Art des Geschäftes genau anzugeben; z. B. zugleich Schneiderwerkstätte, Webeneerkstätte, Kramladen, u s. w. 13. In der 15. und 16. Rubrik ist genau anzugeben, welcherlei Geschäft die betreffenden Wohnparteien ausserhalb des Hauses haben und wo, in welcher Gasse sich dieses Geschäft befindet, z. B. Dampfmühle in der Berggasse, Spezereihandlung am Hauptplatze, Drechslerwerkstätte in der Neugasse, u. s. w. Wie aus den obigen Fragepunkten und aus der denselben beigegebenen Instruction hervorgeht, war im Jahre 1880 die Bearbeitung einer ausführlichen Gebäude-Statistik schon im Vorhinein ausgeschlossen. Wir erhielten diesbezüglich auch keine anderen Angaben, als die absolute Zahl der Wohnhäuser und die im Obigen ersichtliche Detaillierung der Wohnungs-Verhältnisse; letztere jedoch auch nicht in ihrer Vollkommenheit; weil die Bearbeitung der auf die Geschäfts-Localitäten bezüglichen Angaben gänzlich unterlassen wurde. Der Mangel einer ausführlichen Gebäude-Statistik wurde inzwischen immer mehr und mehr fühlbar. Es tauchte die Frage der Reform der Feuerschäden-Statistik auf, die Lösung derselben schien bis dahin nicht zweckmässig, bis wir in einer ausführlichen Gebäude-Statistik nicht eine Grundlage zu dem Vergleich erhalten. Die Brandschäden-Versicherung forderte ebenfalls immer lauter und lauter, dass sämmtliche Gebäude des Landes nach ihrer Bauart und nach dem Material ihrer Bedachung conscribirt werden. Die Volkszählung des Jahres 1890 leistete diesem Wunsche thatsächlich Genüge. In die Haussammlungs-Liste wurden nicht nur auf die Wohnungs-Verhältnisse bezügliche Fragen aufgenommen, sondern es wurde auch für sämmtliche Gebäude eine Tabelle construirt. Die auf die Wohnungs-Verhältnisse bezüglichen Fragepunkte entsprechen fast von Wort zu Wort jenen vom Jahre 1880, den Unterschied bildet nur, dass diesmal die Einstellung der zur Nachweisung der Gesammtzahl der Einwohner dienenden Rubrik unterblieb, ebenso wurde die Nachweisung der an einem anderen Orte befindlichen Geschäfte und Werkstätten unterlassen, dieselben wurden auch im Jahre 1880 nicht bearbeitet. III. Lakviszonyok. — Wohnungs-Verhältnisse. A lakás száma Nr. der Wohnung A lakás van Die Wohnung befindet sich A lakást képezi hány Die Wohnung bilden Ha a lakás üzlethelyiségül is szolgál, ez üzlet itt megnevezendő Wenn die Wohnung auch als Ge schüft slocalität dient, ist das Geschäft hier nahmhaft zu machen a pinezében 1 im Keller földszint I zu ebener Erde l ! félemeleten | im Halb stocke hányadik emeleten in welchem Stocke padláson am Boden szoba Zimmer hálófülke (alkov) Alcoven va kszoba (kamra) Ka binet (Kammern) előszoba Vorzimmer konyha Küchen 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1 1 12 ‘ 1 E kérdőpontok helyes kitöltése végett a házi gyűjtő-lajstromra vezetett utasítás szintén egészen az 1880. évi nyomán készült s következőleg hangzott: »9. A harmadik lapon is minden egyes lakásra nézve külön sorban s az illető rovatba vezetett 1 által kimutatandó, vájjon e la kás: pinezében, földszint, félemeleten, hányadik emeleten, padláson van-e? | III. Die auf der Haussammlungs-Liste gedruckte Instruction, behufs pünktlicher Beantwortung der Fragepunkte, wurde ganz ähnlich wie jene des Jahres 1880 verfasst und lautet foldendermassen: »9. Auch auf der dritten Seite ist für jede einzelne Wohnung in einer besonderen Zeile mittelst einen in die betreffende Spalte einzusetzenden 1. nachzuweisen, ob sich die betreffende Wohnung im Keller, zu ebener Erde, im Halbstocke, in ív elekem Stockwerke, oder am Boden befindet. 2*
