A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)
I. Általános jelentés
3. Az épületek nemei. Die Gebäude nach ihrer Gattung. Az 1890. évi feldolgozás az összeirt épületeket használatuk czélja szerint 13 csoportba osztva mutatta ki, sőt ha szigorúan vesszük, csak 10 csoportba, mert az, hogy a gazdasági épületek közül külön mutattattak ki a különállók s a lakóházakhoz épült közös vagy külön tetők alatt állók, az építkezési módra vet világot, de a használat czélja szerinti nagyobb részletességet nem foglal magában. Az összes épületek számszerű megoszlását az egyes csoportok között a birodalom alkatrészei szerint a következő kimutatás tünteti fel: Die Bearbeitung vom Jahre 1890 weist sämmtliche zur Aufnahme gelangten Gebäude nach deren Bestimmungs-Zweck in 13 Gruppen gereiht nach, streng genommen eigentlich nur in 10 Gruppen; nachdem die gesonderte Angabe des Umstandes, wie viele von den wirtschaftlichen Gebäuden alleinstehende und den Wohnhäusern unter denselben Dache oder unter gesondertem Dache angebaute sind, höchstens die Bauart näher bezeichnet, keinesfalls aber eine grössere Detaillirung hinsichtlich der Bestimmung der Gebäude enthaltet. Die ziffermässige Vertheilung sämmtlicher Gebäude unter den einzelnen Gruppen und nach den staatsrechtlichen Bestand- theilen des Landes ist in nachstehender Tabelle dargestellt: Az állam alkatrészei Staatsrechtliche Bestandtheile des Landes Lakóházak Wohnhäuser Cselédlakok Gesindehäuser Gazdasági épületek Wirtschafts - Gebäude Gyár v. más ipari épületek Fabriken und andere getverbl. Gebäude Templom Kirchen Iskola Schulen Iskola és terülöm egy tető alatt Kirchen und Schulen unter einem Bache Kórház és gyógyintézet Spitäler und Heilanstalten Fürdő Badeanstalten Laktanya Kasernen Egyéb épületek Sonstige Gebäude Összes épületek Gesammt- zahl der Gebäude különállók alleinstehende lakáshoz vagy cselédlakhoz építve den Wohn- oder Gesindehäusern zugebaute összesen zusammen egy tető alatt tvnter gemeinsamen Dache külön tető alatt unter separirten Dache Magyarország — Ungarn ..................... 2,551.544 80.345 1,429.218 614.166 227.928 2,271.312 41.713 11.292 13.605 605 668 326 1.758 6.208 4,979.376 Fiume város és kerülete — Fiume Stadt und Gebiet .... 1.810 17 69 11 17 97 15 2 10 2 2 — 6 — 1.961 Horvát-Szlavonországok — KroatienSlavonien ................ 37 3.625 1.110 315.771 13.922 377 330.070 7.284 1.755 1.330 7 55 41 269 611 716,157 A Szt. István korona országai . Königreich Ungarn 2,926.979 81.472 1,745.058 628.099 228.322 2,601.479 49.012 13 049 14.945 614 725 367 2.033 6.819 5,697.494 Szó nincs róla, hogy ez a részletezés megfelelő volna. Már a lakóházaknál érdemes volna megkülönböztetni a magán- használatra szánt lakházaktól azokat, melyek azzal a rendeltetéssel birnak, hogy egyházi vagy iskolai személyek, köztisztviselők, stb. természetbeni lakásául szolgáljanak. Külön feltüntetendők volnának azok a házak, melyek részben magán lakásul, részben hivatalos, irodai, stb. helyiségekül használtatnak, stb. Még inkább érezzük a gazdasági épületeknél a használat czélja szerinti részletezés hiányát, itt istálók, színek, magtárak, górék, ólak, dohányos pajták, borházak, állások, stb., stb., szóval a legkülönneműbb építmények mind együvé vannak foglalva. A gyárak és ipari épületeknél is némi részletezésre lett volna szükség, nem is említve, hogy a közigazgatási, gazdaság^ vagy sociális szempontból fontos épületeknek egész légióját hiába keressük a kimutatásban, pl. hiányzanak a külön részletezett épületek sorából a vasutak és egyéb szállító vállalatok igazgatósági és forgalmi épületei, a pénzintézetek üzleti épületei; hiányzanak a fogházak, börtönök, fegyházak, törvénykezési és más hivatali épületek; hiába keressük a szegényházakat, árvaházakat s egyéb humanisztikus czélra szolgáló épületeket. Nem vádképen, hanem jövőre való tanulság végett említjük ezeket. Diese Detaillirung ist durchaus keine entsprechende. Schon bezüglich der Wohnhäuser wäre nothwendig, die Unterscheidung der zu Privat-Zwecken errichteten Wohnhäusern von jenen, deren Bestimmung ist, für kirchliche Personen, für das Lehrpersonale oder für öffentliche Beamte, etc. als Natural-Wohnung zu dienen. Gesondert wären diejenigen Häuser anzuführen, welche theils als Wohnungen, theils als Kanzlei-Localitäten, etc. gebraucht werden. Bei den wirtschaftlichen Gebäuden ist der Mangel einer dem Bestimmungs-Zweck entsprechenden Detaillirung noch vielmehr fühlbar; hier sind Stallungen, Schupfen, Speicher, Kukuruzscheuern, Schweineställe, Tabakscheunen, Presshäuser, Schoppen, etc., mit einem Wort die verschiedenartigsten Gebäude alle zusammengefasst. Bei den Fabriken und gewerblichen Gebäuden wäre auch einige Detaillirung nothwendig gewesen, ganz unerwähnt gelassen, dass eine Legion der aus administrativem, wirtschaftlichem oder socialem Gesichtspunkte wichtigen Gebäude in unseren Ausweisen nicht aufzufinden ist; es sind z. B. unter den gesondert detaillierten Gebäuden nicht angeführt die Directions- und Verkehrs-Gebäude der Eisenbahnen und anderer Verkehrs-Anstalten, die Geschäfts-Gebäude der Geldinstitute; es fehlen ferner die Gefängnisse, die Kerker und die Strafanstalten ; umsonst würde man die Armenhäuser, Waisenhäuser und andere humanistischen Zwecken dienende Gebäude suchen. Nicht als Anschuldigung, sondern als eine Belehrung für die Zukunft erwähnten wir dies. Bei dem diesmal befolgten System
