A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
73* 80 lakóra esik egy-egy önálló ügyvéd, azaz a népességhez Dnyitva az ügyvédek száma az anyaországban 4-szer akkora, t a társországokban. Kétségkívül az önálló ügyvédek száján tapasztalható ezen nagy különbséggel függ össze, hogy ■vát-Szlavonországban viszont az ügyvédi irodák átlagosan kai nagyobbak, mint az anyaországban, úgy hogy a mig nálunk 4.191 önálló ügyvédre 2.510 segédszemély esik, azaz 100 irőuara csak 60 segéd, addig Horvát-Szlavonországban a 151 önálló ügyvéd 293 segéddel dolgozik, azaz más szóval 100 önállóra 194 segédszemély esik. Ez a kis összehasonlítás élénk világot vet a különböző viszonyokra s el kell ismernünk, hogy az anyaországot illetőleg oly állapotokra utal, a melyeket egészségeseknek nem mondhatunk. Az ügyvédek számát a népességgel összevetve országrészenkint is kimutatjuk: Országrész Duna bal partja . . . . Duna jobb partja . . Duna-Tisza köze . . . . Tisza jobb partja . . . Tisza bal partja . . . . Tisza-Maros szöge . . Erdély...................................... Összesen . . . Ügyvédek összes száma Hány lakosra esik egy ügyvéd 100 önállóra hány segédszemély esik 464 4.051 55 723 3.809 62 1.408 1.957 65 406 3.736 27 494 4.190 42 387 4.929 74 309 7.285 96 4.191 3.611 60 A Dnna-Tisza közén összeirt 1.408 ügyvéd közül 739 magára Budapestre esik, ennek leszámításával marad 669, azaz minden 3.382 lakosra esik egy ügyvéd, a Duna-Tisza köze tehát az ügyvédek számára nézve még Budapest leszámításával is magas arányt tüntet fel, mindjárt a Duna jobb partja után következik s a második helyet foglalja el. Legkevesebb ügyvéd van a Tisza-Maros szögén és Erdélyben; feltűnő, ámbár teljesen megérthető, hogy az ügyvédi segédszemélyzet, az önálló ügyvédekkel összevetve, épen ezen országrészekben a legnagyobb. A közegészségügyi szolgálatra országos átlagban a népességnek 0'io°/o-a esik, más szóval az egészség hivatásszerű ápolásával minden ezer ember közül egy egyén foglalkozik. Ezen országos átlaggal szemben az egyes országrészek között igen jelentékeny eltérések tapasztalhatók s a szélsőségeket a Duna- Tisza köze (0*u°/o) és Horvát-Szlavonország (Oos) képviselik. Ezen számokból azonban arra, hogy a közegészségügyi szolgálat tekintetében az egyes országrészek kielégítően vannak-e ellátva, még nem lehet végérvényes következtetést vonni, mert a közegészségügyi szolgálat közös czíme alá nemcsak orvosok, hanem egészségügyi szolgálatot teljesítő más elemek is be vannak foglalva, a melyek jelentőségre egymással egyenértékűeknek nem tekinthetők. Szükséges tehát, hogy a közegészségügyi szolgálatnak ezen különböző elemeit részletezve tüntessük fel, a mely részletes adatokat a Magyarbirodalom közjogi alkatrészei szerint a következő számok állítják szem elé : Közegészségügyi szolgálat Magyarország „„a™ ■ * hány lakosra szám szerint Jk egy Fiume város és kerülete • , hány lakosra szám szerint Jik egy Horvát-Szlavonország Eeyütt szám szerint hány lakosra esik egy Orvosok...................................................................... 3.759 4.026 19 1.552 225 9.717 4.003 4.334 Kórházi é? tébolydái tisztviselők és díjnokok . 181 83.610 7 4.213 22 99.382 210 82.616 Gyógyszerészek, önállók ................................................ 1 .296 11.677 8 3.687 113 19.349 1.417 12.244 Gvógyszerészsegédek................................................. 1.313 11.526 10 2.949 110 19.786 1.433 12.107 Szülésznők................................................................................. 9.492 1.594 26 1.134 488 4.482 10.006 1.734 Összesen . . . 16.041 943 70 421 958 2.282 17.069 1.016 Állatorvosok........................................................................... 6 97 — 2 51 — 750 — Egészségügyi személyzet mindössze...................... 1 6.738 — 72 1.009 — 17.819 — A nagy fölény, a mely az összes egészségügyi személyzet számára nézve a társországokkal szemben az anyaország javára constatálható, lényegesen megcsappan, ha a részleteket vizsgáljuk, mert ekkor azt látjuk, hogy a tulajdonképeni nagy különbség csak fa szülésznőknél fordul elő, pedig azt is jól tudjuk, hogy Magyarországon a szülésznők túlnyomó része tanulatlan, oklevéllel nem Bíró, úgynevezett parasztbábá, a kiknek szertelen nagy száma a közegészségügyre nagyon problematikus értékű, inkább káros, mintsem hasznos, mert megnehezíti az igazán képzett szülésznők elhelyezését és megélhetését. Viszont azonban el kell ismernünk, hogy Magyarország az orvosok arányára nézve is, kik a közegészségügyi szolgálatnak kétségkívül legfon- íuvStob személyeit képezik, előnyben van Horvát-Szlavonország felett, mig ellenben Horvát-Szlavonország, mint fentebb kifejteik, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás tekintetében van mya országnál kedvezőbb helyzetben. Láttuk fentebb, hogy a tulajdonképeni értelmiségnek több : eoY negyede a tanügyi személyzetre esik, a népességhez onyitva, minden 100 lakosra átlagosan 0*22°/o. Az egyes II. országrészeket tekintve, a legkedvezőbb arányt, mint az értelmiségnek minden csoportjánál, a Duna-Tisza köze tünteti fel 0‘28°/o-kal, ezután következik a Tisza jobb partja 0*26°/o. Az átlagnál magasabb vagy annak megfelelő arány van még a Duna bal partján (0*23°/o) és Erdélyben (0-22°/o). Mindezen országrészekben — a Duna-Tisza köze kivételével, a hol a tanintézeteknek minden neme jelentékenyen van képviselve s hozzájárul a °/o felszökte- téséhez — a népiskolákra esik a tanügyi személyzet túlnyomó része s a népességgel való összehasonlításból eredő arányra a népiskolák gyakorolnak döntő befolyást. Az anyaországban a legalacsonyabb n/°-°t a Tisza-Maros szöge mutatja Oi7°/o-kal. még ennél is sokkal alacsonyabb, t. i. csak Oi3°/o a tanügyi személyzetnek a népességhez való aránya Horvát-Szlavon- országban. Ezen arányszámok helyes mérlegeléséhez azonban szükséges, hogy kiterjeszkedjünk a tanügyi személyzetnek egyes elemeire, a mint ezek a népességgel való összehasonlítással együtt az alábbi táblázatban láthatók: 10* I
