A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
A legkedvezőbb arányszámokat az egész Magyarbirodalomban a Duna-Tisza köze és a Tisza-Maros szöge mutatja, a mely országrészekben a legkevesebb lakosra jut egy-egy községi tisztviselő, a Duna-Tisza közén 1.134, a Tisza-Maros szögén pedig 1.238 lakosra, holott az országos átlag a szoros értelemben vett Magyarországon 1.476. Ez természetes is, mert ezen országrészekben találhatók a legnagyobb lakosságú községek, egy-egy község átlagos népessége a Duna-Tisza közén 3.164, a Tisza-Maros szögén pedig átlag 1.615, az országos átlag csak 1.010; ennek következtében a községi szervezet fejlettebb alakulata, a nagyközségi szervezet ezen országrészekben van legáltalánosabban elterjedve. De azért nem mondhatnók, hogy a községi szervezet a Duna-Tisza közén vagy a Tisza-Maros szögében teljesen egészséges alapon nyugodnék s a község köz- igazgatási személyekkel ezen országrészekben egészen kielégitő módon el volna látva, mert itt meg sok helyütt a községeknek rendkívül nagy terjedelme és a lakosságnak a tanyákban való szétszórtsága oly akadályokat gördítenek a gyors és pontos igazgatás elé, hogy azoknak elhárítására még sokkal több köz- igazgatási alkalmazottra volna szükség, részben pedig némely igen nagy terjedelmű községeknél a tanyai központok felhasználásával új községek alakítása volna kívánatos. A legkedvezőtlenebb arányszámokat mutatják a Duna bal és jobb partja, továbbá a Tisza jobb partja, tehát az ország északi és nyugoti fele; ezen országrészekben esik legnagyobb számú lakosság egy-egy községi alkalmazottra, úgymint a Duna balpartján 1.793, a Tisza jobb partján 1.751, a Duna jobb partján pedig 1.602 lakos. Sokkal nagyobbak a szélsőségek az egyes vármegyék között. Az ellentéteket egyrészről két szlavón vármegye, úgymint Szerém és Pozsega képviselik, a hol a községi igazgatás a legkedvezőbb arányban van személyzettel ellátva, amabban már minden 811 lakosra, utóbbiban pedig 1.009 lakosra esvén egy- egy községi tisztviselő vagy díj nők, másrészről két északmagyarországi vármegye, Turócz és Árva, a melyben a községi igazgatási személyzetnek a népességhez való aránya körülbelül 3—4-szer kedvezőtlenebb, mint az említett két szlavón vármegyékben, Turóczban ugyanis csak 3.845, Árvában pedig 3.141 lakosra esik egy-egy községi tisztviselő. Ezeken kívül igen kedvezőtlen viszonyokat tüntetnek még fel a következő vármegyék, a melyekben egy-egy községi tisztviselőre és díjnokra legalább is 2.000 lakos esik: Ung (3.011), Trencsén (2.699), Vas (2.550), Sáros (2.416), Máramaros (2.347), Udvarhely (2.276), Liptó (2.260), Zólyom (2.087), Gsik (2.080), Gömör (2.047), Kis- Küküllő (2.047) és Maros-Torda (2.020). Ellenben elég kedvező községi viszonyokat találunk a következő vármegyékben, a melyekben egy-egy községi közigazgatási alkalmazottra 1.200 lakos sem esik: Torontál (1.085), Gsongrád (1.092), Pest vm. (1.116), Temes (1.116), Tolna (1.120), Heves (1.122), Bács- Bodrog (1.124), Gsanád (1.138), Szolnok-Doboka (1.159), Békés (1.186) és Esztergom vármegye (1.190). Az igazságszolgáltatási személyzetnek a népességhez való arányánál egészben véve szintén ugyanazon szempontok az irányadók, a melyeket a közigazgatásra vonatkozólag irányadóknak jeleztünk. Hogy tehát valamely vármegye vagy város magas arányt tiintet-e fel, első sorban attól függ, hogy mily bíróságoknak képezi székhelyét, miután a bírósági székhelyek egyúttal az ügyészeknek, közjegyzőknek és telekkönyvi hatóságoknak is székhelyei, sőt az ügyvédek is, a kik szintén az igazságügyi személyzethez soroztattak és annak jelentékeny részét teszik, önként érthetőleg a bírói központokon szeretnek tömegesebben megtelepedni. Csak természetes tehát, hogy az igazságügyi személyzetnek a népességhez való arányára nézve is a Duna-Tisza köze áll első helyen 0*i7°/o-kal, a melytől a többi országrészek messze elmaradnak ; a legkisebb arányszám esik Horvát-Szlavon- országra (0’07°/o), azután következnek a Tisza bal partja, Tisza- Maros szöge és Erdély 0'os°/o-kal, a Duna bal és jobb partja s a Tisza jobb partja pedig 0*09°/o-kal. i Az 1890. évi népszámlálás alkalmával a magyar kqrona országaiban 16.962 oly egyén Íratott össze, a kik az igazságszolgáltatáshoz soroztattak, ezek főcsoportok és a Magyarbirodalom közjogi alkatrészei szerint következőleg oszoltak meg: V Masvarorszáe Fiume város és kerülete Horvát-Szlavonország Együtt szám szerint hány lakosra esik egy szám szerint hány lakosra esik egy szám szerint hány lakosra esik egy szám szerint hány lakosra esik egy íii/óságük és ügyészségek: bírák................................................................................. 1.948 7.788 6 4.916 368 5.887 2,322 7.472 ügyészek ...................................................................... 168 90.080 — ■*30 72.880 198 87.623 egyéb tisztviselők ................................................ 4 .185 3.616 11 2.681 325 6.727 4.521 3.838 dijnokok...................................................................... 1.517 9.976 4 7.374 328 6.666 1.849 9.383 Összesen . . 7.818 1.936 21 1.404 1 051 2.261 8.890 1.952 B ö rtö nők és fogházak: tisztviselők................................................................. 118 128.250 1 29.494 25 87.456 144 120.482 dijnokok....................................................................... 6 2,522.249 — — 2 1,093.205 8 2,168.675 Összesen . . 124 122.044 1 29.494 27 80.978 152 114.141 Közjegyzők: közjegyzők....................................................................... 225 67.260 1 29.494 29 75.393 255 65.037 segédek és jelöltek................................................. 193 78.412 — — 6 364.402 199 87.183 írnokok ........................................................................... 2 56 59.115 1 29.494 28 78.086 285 60.875 Összesen . . 674 22.453 2 14.747 63 34.705 739 23.477 Ügyvédek: ügyvédek ...................................................................... 4.191 3.611 11 2.681 151 14.480 4.353 3.986 segédek és jelöltek............................................ 1.362 11.111 6 4.916 96 22.775 1.464 11.851 írnokok........................................................................... 1.148 13.182 19 1.552 197 11.099 1.364 12.720 Összesen . . 6.701 2.258 36 819 444 4.924 7.181 2.416 A bíróságok és ügyészségek, továbbá a börtönök és fogházak személyzetének és a közjegyzőknek a népességhez való arányánál a különbségek, a melyek Magyarország és Horvát- Szlavonország között mutatkoznak, nem épen jelentékenyek, de jellemző, hogy a bíráknál és ügyészeknél, tehát a tulajdon- képeni igazságszolgáltatási személyeknél, továbbá a börtönök és fogházak személyzeténél is, Horvátország valamivel kedvezőbb arányszámot tüntet fel. Mélyreható eltérést tapasztalunk azonban az ügyvédek számánál. Népünk perlekedő természetének felel meg, hogy Magyarországon az ügyvédek száma mindenkor igen magas volt, épen nem meglepő tehát, hogy Magyarországon minden 3.611 lakóra, Horvát-Szlavonországban pedig csak
