A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
40* Mindenekelőtt az értelmiségi keresetre vonatkozó adatokat vegyük közelebb szemügyre.1) Az országos átlag, beleértve a társországokat is, 2-4*°/o, ezzel szemben az anyaország külön átlaga 2*54, Horvát-Szlavonországé pedig l*55°/o. Az egyes országrészeket tekintve, legelső helyen áll a Duna-Tisza köze, melynek 3*27°/o-os átlagát főképen a főváros, de a mellett az ezen országrészben levő többi nagy városok idézik elő. Ezután következik a Tisza jobb partja 2*77°/o-kal, az ezen országrészben levő vármegyék általában, kivétel nélkül, magas arányszámmal dicsekednek. Erdély az országos átlagnak felel meg, a többi országrészek az átlagon alul maradnak s ezen sorrendben következnek: Tisza bal partja (2’42n/0)> Duna bal partja (2*s9°/o), Duna jobb partja (2*24°/o) s a Tisza-Maros szöge (2*oo°/o). Feltűnő, hogy Erdély, sőt a Tisza balparti vármegyék is megelőzik a nagyobb műveltség hírében levő nyugati országrészeket a Duna bal és Duna jobb partját. Ennek oka az, hogy úgy az erdélyi részekben, valamint a Tisza balparti vármegyékben is a sok különböző hitfelekezeteknek sok tanítója és papja van s ezeknek nagy száma teszi oly kedvezővé az értelmiségi keresetnek °/°-°3 arányát. Horvát-Szlavonország, mint fentebb már láttuk, az anyaország valamennyi országrészénél jelentékenyen alacsonyabb arányszámot tüntet fel.. Az egyes törvényhatóságokat tekintve, a vármegyék közt (a területükön levő törvényhatóságú városok bele nem számításával) a legmagasabb arányszámmal szerepelnek a következők: Brassó (4'25°/o), Szeben (3m2°/o), Nagy-Küküllő (3*n°/o), Szepes (3-it0/0), Esztergom (2*92°/o), Ung (2*8i°/o) és Gömör (2 78°/o). Ellenben legkedvezőtlenebb az értelmiség aránya Zágráb ái miegyében (l*oi°/o), Lika-Krbava megyében (l*io°/o), Varasd •negyében (l*is0/o), Verőcze megyében (l*i6°/o) Belovár-Kőrös •legyében (l'20°/o), Modrus-Fiuméban (l'30°/o), és Pozsega mesrvé- o ix (Pí2°/o), mely vármegyék csupa oly alacsony aráry számot mtatnak, a melyekhez hasonlót az anyaországnak egyetlen ,megyéjében sem találunk, minthogy ;U a legkedvezőtlenebb rány, a mely Krassó-Szörényben és Arad megyében fordul elő, 1*53°/0 és l*ő4°/0. A városok mint a hatóságoknak, egyházaknak, intézetek- k és a különböző szabadfoglalkozások körébe tartozó kereset- igaknak tulajdonképeni székhelyei, természetesen általában sokkal magasabb arányszámot mutatnak. Három olyan város van. a melyekben az értelmiségi osztályhoz tartozó egyének száma meghaladja az összes népességnek 10%-át, ezek: Zágráb,Maros- \ ásárhely és Kolozsvár. Zágráb a maga 13-69°/o-os arányszámával összes városaink közt az első helyet foglalja el, a mi termé- szetes is, miután egyrészről a közös magyar kormány horvátországi hatóságainak, másrészt az autonom kormánynak, mindennemű tanintézeteknek, stb. székhelyét képezi s mindössze csak 37.529 lakossal bir, az értelmiségre eső °/o-os aránynak tehát okvetlenül magasnak kell lennie. Nyolcznál magasabb értelmi- >égi °/o-ot tüntetnek még fel Maros-Vásárhelyen (12’ii) és Kolozsváron (10*3s) kívül Nagy-Várad (9'ss), Győr (9*09), Kassa ( 9*06), Szatmár-Németi (8 82), Komárom (8*71) és Sopron z. i. városok. A közepes aranyt Budapest is meghalaja a maga őö2°/b-os arányával, mely tekintve a ;ő városnak nagy Jélek- Amái, kedvezőtlennek nem mondható. A legkisebb az értelmi- légi osztályhoz tartozókra eső arányszám Verseczen (4;q-. *) Megjegyezzük, hogy e helyütt csak a ;..il;. >i jnképeni -'rtelugnj fan szó, a melynek tálny *r».ó részét a kőztisz' viselik. e>: személyzet és az úgynevezett szabod foglalkozás k képe z aél, bán «.ászainál, ipar- és forge lotonái likalcí ivó • '->e.lők csenek beszámítva, A. köv- kező fejt-eti-m Í|PjÍ értelmiség vei foglalkozz ni: az ' m V::* Szegeden (4*15), Kecskeméten (3*37), Szabadkán (2*99) és Hód- mező-Vásárhelyen (2-25); utóbbiakat, különösen Szabadkát és Hód- mező-Vásárhelyt akárhány megyei törvényhatóság is megelőzi. Az értelmiségi keresetnél alkalmazott szolgák száma általánosságban véve hasonló megoszlást mutat, mint maga a tulajdonképeni értelmiség; az országrészek is ugyanazon sorrendben következnek, Erdély kivételével, a mely a tulajdonképeni értelmiségre nézve az országos átlagnak felel meg, a szolgáknál azonban az országos átlagon jelentékenyen alul marad, a mi teljesen megmagyarázható, ha tekintetbe veszszük, hogy Erdélyben az értelmiségben főképen azon hivatások vannak képviselve, a melyeknek megfelelő szolgaszemélyzet csak ritkán fordul elő, mint fentebb kiemeltük, a különböző hitfelekezeteknek tanítói és papjai. Az értelmiségi szolgák eloszlása egyébiránt abban a tekintetben is megfelel a tulajdonképeni értelmiség eloszlásának, hogy az értelmiségi szolgák is a városokban fordulnak elő nagyobb számban, csakhogy itt a különbség a város és vidék között még sokkal nagyobb. Az őstermelést a napszámosokra vonatkozó adatokkal együtt fogjuk vizsgálni. Az országos átlagot, mely az anyaországban a 75°/o-ot meghaladja, három országrész múlja felül, úgymint Erdély (82*88°/o), a Tisza bal partja (80-23) és a Tisza-Maros szöge (79-so), egy országrész, t. i. a Duna-Tisza köze az átlagon jelentékenyen alul marad, a mennyiben ezen országrészben az őstermelésre, a napszámosokat is oda számítva, együttesen csak 65°/o esik, Budapest főváros leszámításával azonban ezen arányszám 7G°/o-ra emelkedik s az országos átlagot szintén meghaladja. A többi három országrész az átlagnak felel meg. Horvát-Szlavonországban, mint már fentebb kiemeltük, a népességnek jóval nagyobb aránya foglalkozik őstermeléssel, amennyiben ott mind 100 lakos közül több mint 85 számítandó az ősterme’ ztályhoz. A tör anyhatóságok közül — a napszámosokra vonatkozó adatokat ismét összefoglalva az őstermeléssel — a legmagasabb arányszámot találjuk a következő vármegyékben: Kis-Kükiillő (90’5o), Kolozs (90-39), Maros-Torda (88*07), Bihar (88*oo), Gsik (87 *58), Torda-Aranyos (87*33), Árvá (87*33), Arad (87*25), Bogaras (86*67)/Szolnok-Doboka (86-30) és Udvarhely (85*92). A horvát- szlavon vármegyék Modrus-Fiume és Szerém kivételével mind meghaladják a 80°/o-ot, sőt 4 megye, ugymint Belovár-Kőrös, Lika-Krbava, Varasd és Zágráb a 90°/o-ot is. Legalacsonyabb arányszámmal szerepel ellenben az őstermelés Zólyom (62*62°/o), Brassó (63*32) és Szepes vármegyékben (66*58). Érdekesebb a városok százalékszámainak összehasonlítása. Leginagasaab °/o-ot mutatják s valóságos földmíves városoknak tekinthetők a következők: Hódmező-Vásárhely (78*3o°/o), Szabadka (71*8i), Kecskemét (70*37), Szeged (60*eo), Zombor (57*si) és Versecz (53*66). Ezekben a városokban a lakosságnak több mint fele foglalkozik földműveléssel, részben szőlőmíveléssel, illetve ezen, őstermelési foglalkozások terhére él. ^ Az ipar és forgalmi foglalkozások ü/o-a — beleértve a bányá- Koiii sz it >t is - épen i k< ő k ípc: mutat mi az így, hogy a mely országrészeket, vármegyéket, az őstermelés arány számának felsorolásánál első azok az ipaross ig arányára nézve épen és viszont, a melyek az Őstermelésnél utolsók íek. Országos átlagban a magyar korona t -r a népességnek 17*c /o-a, csupán a Magyarországon 17*87, Fiúméban ' kse n 10*8; ' /(-a foglalkozik hányás al, illetve- él ezen foglalkozási é ak
