A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
fel és pedig a főfoglalkozással combinálva, a mikor ipari, forgalmi, stb. foglalkozásokat nem iparosok (a foglalkozásoknak valamely más főcsoportjába, az értelmiség, őstermeléshez, stb. sorozott egyének) mellékesen űznek. A mellékfoglalkozások iparos forgalmi áganként egészen részletesen vétetnek fel épen ngy, íint az ipar- és forgalom körébe tartozó főfoglalkozások a ’ -es táblára, a csoportosításra vonatkozólag, és pedig mind a I-, mind az alcsoportok alakítására és azok sorrendjére nézve a 4-es táblánál mondottak (A.—E., B. 1., B. 2., stb.) minden kintetben érvényesek. A főfoglalkozásnál azonban csakis 'on csoportok alakíttatnak — az 1-ső és a 3-ik táblákra matkozó utasításokban foglalt elvek szerint — a melyek segédtábla fejrovatában fel vannak sorolva. Önként értendő, ogy a mellékfoglalkozási táblázaton kimutatott egyének azon- viil főfoglalkozásuk szerint a megfelelő többi tábtázatokba is lvétetnek — úgy, hogy pl. azok, a kiknek főfoglalkozása háztartás, ellékfoglalkozása háziipar, a háztartásba is bevétetnek és a táblán eltartóik foglalkozása szerint is részleteztetnek, mely :ból mindazon egyének számláló lapjait, a kik ipari mellék- glalkozást űznek és a 7-es táblába jönnek, már a lapok első étvetésénél külön csoportba vetjük s legelőször is ezen táblát Útjuk össze. A feldolgozás módszere.*) A feldolgozás jóságának innyebb ellenőrizhetése czéljából és az egyöntetű eljárás biz- sitása végett a számlálólapok a feldolgozás után teljesen ryanazon sorrend szerint helyezendők, mint az 1-ső táblán a csoportok következnek, az őstermelés, az ipar- és forgalom, vábbá a háztartás, házi cselédek és a foglalkozás-nélkülieknél önkivül ezen csoportokon belül ugyanazon sorrend tartandó eg, a mely sorrend szerint ezek a csoportok a 2-ik, 3-ik és ik számú táblákon részleteztetnek s minden kis csoport első pjára rá kell Írni az ezen csoportba sorozott számlálólapok szes számát, úgy hogy a lapokra jegyzett számok az összes blák valamennyi rovatába vezetett számadatoknak feleljenek eg. Minthogy pedig az ipari mellékfoglalkozással bíró egyének ámláló-lapjai a mellékfoglalkozásra vonatkozó tábla felülvizs- lhatása czéljából — az egész csomónak legelején — szintén lön csoportban tartandók meg, ezen számlálólapokat azon glalkozási csoportoknál, a melyekhez a főfoglalkozás tekinteté- n sorozandók, az illető csoporthoz tartozó számlálólapok else- 1 pótszámmal kell megjelölni, pl. 38 -f- 3, a mi azt jelenti, hogy 41 egyén (földmívelő, vagy értelmiség, vagy napszámos, stb.) zfi 1, a kik a segédtáblák valamely rovatában szerepelnek, nak ipari mellékfoglalkozása van, ezek számlálólapjai tehát a ellékfoglalkozási csomóban találhatók. A lapok jelzett sorrendje a számoknak a lapokra való rávezetése a felülvizsgálat meg- nnyitése végett szükséges és szigorúan megkivántatik. Budapest, 1891. évi julius hóban. Áz országos m, kir. statisztikai hivatal. Ez volt az utasítás, a melynek alapján a népszámlálás glalkozási osztályának első csoportja működött. Ebből a csontból, azok közül, a kik a hivatal által megállapított elveket gjóbban elsajátították, választattak ki a revizorok, a foglal- zási statisztika második csoportjának tagjai. A felülvizsgálati csoportnak azonban nem csak a revízió It a teendője, hanem tulajdonképen négyféle feladata volt, *) Az utasítás a feldolgozás módjára, a lapok szétvetés're és az yag kezelésére vonatkozólag is részletes útbaigazításokat tartalmazott, :kből azonban csak az általánosabb érdekűeket és azokat közölj lyek nem tisztán technikai természetűek. úgy mint: az első csoportnak munkáját felülvizsgálni, a 1 levő táblákat (5., 6., 8., 9. és 10.) feldolgozni, magát a 1 anyagot alaposan megvizsgálni, a kételyeket, hiányokat venni, amazok tisztázására, ezek pótlására feljegyzéseke közölni s végül az iparosok és kereskedők czímtára szá a mely a népszámlálás alapján volt készítendő, az ö iparosok és kereskedők számlálólapjait elkülöníteni. A felülvizsgáló csoport, a melynek tagjai a munkála öntetűségének előmozdítása czéljából nem egyes közsé hanem egész közigazgatási járásokat vettek munkába, s. Írásbeli utasítás szerint végezte feladatát, ámbár ezen cs< nál a folytonos közvetlen érintkezés a mtinkálatok vezet az elveknek teljes átértésére mindenesetre nagyobb fontos; birt mint az utasítás betűje. Mind a mellett talán ner felesleges a revizorok részére kiadott utasítást is — az czímtárra vonatkozó s ép azért ide nem tartozó résznek 1 zésével — alábbiakban közölni: Utasítás a foglalkozási statisztika revizorai számá I. A foglalkozási osztóig első csoportja által fe gozott táblák (1., 2., 3., 4., 7.) revíziója. A revízió h; féle teendőt foglal magában: Az első annak megvizsgálása, a számlálólapok helyesen csoportosittattak-e, a második a 1 egyes rovatainak a számlálólapokkal s az azokra rávc számadatokkal való összehasonlítása, a harmadik pedig a Iáknak számszerű revíziója. A mi az első teendőt illeti, foglalkozási csoportokra kell a legtöbb gondot fordita melyeknél a helyes és egyöntetű, az utasításoknak minden tetben megfelelő felfogást legnehezebb elérni s igy előrelő lag legtöbb hibára lehet számítani, vagy a mely csopcr a foglalkozás természeténél fogva csekély hibák is nu jelentőséggel bírnak. Ezen foglalkozási csoportok a kövei] az értelmiségi kereset, az ipar és forgalom, a férfi házi esi az »egyéb« foglalkozásúak (ezek egyúttal az arra szánt áttekintésben — a 10. számú táblán — részleteztetne a 14 éven felüli foglalkozás nélküliek, a letartóztatott ismeretlen foglalkozásúak. A többi foglalkozási csoj: úgymint őstermelés, napszámosok, háztartás, foglalkozá küli gyermekek, stb. megvizsgálásánál a revizor inkább arra szorítkozzék, hogy a feldolgozó értette-e az utasig foglalt elveket és lelkiismeretesen alkalmazta-e azokat, a; ről-tételre való tüzetes megvizsgálása tehát ezen foglal csoportoknak csak akkor kívántatik meg, ha azokban fi.lt megtekintésre feltűnő hibákat lehet tapasztalni. Számsjz azonban, hogy t. i. a kimutatások önmagukban és egyi vágnak-e, valamennyi táblát mindig meg kell revideálni. Az értelmiség és az ipar (forgalom, stb ) rév ziójána közlésénél figyelmeztetésül szolgáljon, hogy a leggyaki: előforduló hibák a következők: községi bírók s egyéb i tiszteletbeli, de főfoglalkozásnak semmi esetre sem teki községi állások gyakran vannak téves felfogással az értei hez sorozva; földbirtokosok vállalatában alkalmazott nevezett: fogadott) iparosok, pl. uradalmi téglagyárban mázott téglamesterek, uradalmi malmokban levő fo molnárok, gyakorta vétettek önálló iparosoknak (az un bognár, stb. példájára); czigánykovácsok és a czigányol űzött más oly természetű foglalkozt ok, a melyek a rendi jellegével nem bírnak — a foglalkozást űző egyének ne -An-ónek figyelmen kívül hagyásával — igen sok esetben tattak, miért is a kovácsiű iái, téglavetőknél, tapasz
