A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)

9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására

■y az eltartó (foglalkozása ki vau-e töltve vagy a kiknek lapján eltartó foglalkozása van ki- cct^e, azokat, ha nincsenek is családtagoknak nevezve, gis családi kisegítőknek kell vennünk még akkor is, lia önben nős egyének vagy özvegyek. Megjegyzendő azonban is, hogy mindazon esetekben, a mikor az tapasztalható, hogy jldmívesek lapjainak kitöltése bizonyos egyoldalú felfogással .ént, például valamennyi földmívesnél az eltartó rovatába is rták a földmívelést, vagy ellenkezőleg, valamennyi földmívest diónak vezettek be, a további utasítás vétele és a körülmé- ikhez képest az adatoknak a helyszínén való pótolhatása fett a munkavezetőnél jelentés teendő.

A feles földmívesek ugyanazon elbánás alá esnek, mint a >bi földmívesek s nem sorozandók a bérlők közé.

A 4. számú tábla. A 4. számú táblán a bányászat, ipar és igalom körébe tartozó foglalkozások dolgoztatnak fel és pedig n foglalkozásoknak úgy egyes ágai, mint a foglalkozók foglalási viszonyai szerint is részletezve.

j Az összes ipari és forgalmi foglalkozásokat 5 főcsoportba •ózzuk s mindegyik főcsoport ismét több alcsoportra oszlik, főcsoportok a hozzájuk tartozó alcsoportokkal együtt a követek : -1)

1) Bányászat és kohászat:

1. Tulajdonképeni bányászat. (Érez-, kőszén- és petroleum- jy ászát, fémkohászat és sóbányászat.)

2. Kőbányák, kőfejtés.

3. Mészégetés.

4. Kavics-, homok- és agyagbányászat.

5. Ásványvíz-források.

B) Ipar:

1. Tulaj donképeni ipar.

2. Élvezeti és személyes szolgálati ipar.

3. Vándoripar.

.. Házi- és nép ipar.

C) Kereskedelem:

1. Tulajdonképeni kereskedelem.

2. Házaló kereskedés.

3. Ügynökök és alkuszok.

4. Közraktárak.

J) Az ipar-forgalmi foglalkozások csoportosításánál követett párára nézve nem akarjuk megjegyzés nélkül hagyni, hogy 'felosztás yfelel ugyan a nemzetgazdaságtan által megállapított foglalkozási ágaknak ry tudományos szempontból kifogás alá nem eshetik, de a mi az egyes lalkozásoknak a főcsoportokba va'ó besorozását illeti, e tekintetben a Jisztikai hivatal kénytelen volt engedni azon eredetileg elfoglalt állásltjából, hogy az egyes foglalkozási ágakat kizárólag nemzetgazdasági dmük szerint sorozza be, mert figyelembe kellett vennie az ipari köz- zgatás különös érdekeit is s ehhez képest számos oly foglalkozást, a melyek ipartörvény szabályai alá esnek, habár tulajdonképeni természetüknél va ipariaknak nem tekinthetők is, a foglalkozás természetének megfelelő port helyett az ipari csoportba kellett foglalnia. Ilyen példák gyanánt üthetjük a bérkocsist, fuvarost és a hordáripart. Ezen foglalkozások termőtöknél fogva a közlekedés körébe tartoznak, mert a bérkocsis, a fuvaros a hordár is árúkat és személyeket szállítanak, leveleket, tudósításokat ;vetitenek ép úgy, mint a vasút vagy a posta; hogy mégis az iparportba soroztattak, az abból az okból történt, mivel a törvény ezen lalkozásokat ipariaknak minősítette. Megjegyezzük azonban, hogy a köz- zgatási tekintetek sem voltak mindenütt kizárólag irányadók, hanem portositásunk inkább a tudományos szempontoknak és a közigazgatási .ekeknek lehető összeegyeztetésével jött létre és épen azon okból a szigorú áló azt mind tudományos, mind közigazgatási szempontból kifogásolhatja.

mivel az egyes foglalkozások valamennyi csoportban a legnagyobb zletességgel dolgoztattak fel, mpg van adva a mód, hogy mindenki azon lalkozásokat, a melyek felfogása szerint nem a helyes csoportba soroztak, onnan kiválaszsza és tetszése szerint csoportosítsa.

B) Hitel:

1. Takarékpénztárak.

2. Bankok és földhitelintézetek.

3. Szövetkezetek.

4. Biztosító-intézetek.

5. Zálogházak.

G. Magánpénzüzérek, bank- és váltóházak.

E) Közieke dé^s:

1. Közutak építése és 'karbau tartása.

2. Út-, hid- és révvámok.

3. Lóvasutak.

4. Villamos vasutak.

5. Gőzmozdonyú vasutak.

6. Vasútépítés.

6. á) Kikötő-épités.

7. Vizszabályozás és ármentesites.

8. Hajózás és tutajozás is.

0. Posta és távirda.

10. Távbeszélő.

Az A), B) és E) pontok alatti foglalkozási csoportok csakis az ottan felsorolt alcsoportok szerint dolgoztatnak fel, további tüzetesebb részletezés ezen csoportoknál nem szükséges. A B) és C) főrészek alosztályait ellenben még tovább specializáljuk egészen az egyes iparnemekig. Hogy a részletességben mily határig kell menni, arra nézve tájékozásul szolgálhat, hogy az oly rokon iparágakat is, a minő például mészáros és hentes, férfi szabó, női szabó és szürszabó, czipész és csizmadia, lakatos és géplakatos, ezukrász és ezukorkakészitő, stb. nem szabad összefoglalni, hanem mindegyiket kiilön-külön kell kimutatni. Viszont azonban, a hol tulajdonképen csak különböző megnevezésekről vagy legfeljebb árnyalati különbségekről van szó, a melyek az életben úgy is annyira elmosódnak, hogy a megnevezések felváltva használtatnak, milyen például sütő és pék, borbély és fodrász, az ilyen synonim megnevezésű és értelmű foglalkozásokat egybefoglalva kell feldolgozni, mindig azon név alatt, a mely a betűsorban előbb következik.

Minthogy némely foglalkozások hovásorozása iránt kételyek, vagy eltérő felfogások foroghatnak fenn, az egyöntetű munka biztosítása czéljából következő felvilágitások tartandók szem előtt:

A tulajdonképeni ipar csoportjába jönnek a rendes ipar kör he tartozó összes ipari foglalkozások, vagyis mindazon ipar- elvek az alábbiakban az iparnak valamely más lőcs- ■ oa, példán1 a személyes szolgálati iparba, a vándor- ipa- vagy a házi' es népiparba utalva nincsenek. De kíi! n is

ki kell emelnünk a tulajdonképeni ipar csoportjába sorozandó némely foglalkozásokat, a melyeket a közfelfogás gyakran nem is számit az ipari foglalkozások közé. Ilyenek: a mű- és 1 eres- kedelmi kertészet, a halászat, a zsibárésk« 1 is, fényképész-, valamint a kéményseprő-ipar. A gyepmesterek, dögnyúzók és személyzetek, mivel többnyire bőrmunkákat is szoktak készíteni, szintén az iparhoz jönnek. Ide sorozzuk és pedig a meglő1 úz iparágba befoglalva az uradalmi iparosokat is, az i-mő' bognárt, kovácsot, stb., (ezek tehát nem jönnek az őstermelésé szóló táblázatba), valamint a hatósági, városi, községi iparosokul, (például a hivatali litográfust, a községi kovácsot) s ezek. ha lapjuk úgy van is kitöltve, hogy szolgálati viszonyban ví az uraságnál, a községnél, hivatalnál, mint iparosok önálh veendők.

Az iparos foglalkozások közé és pedig a rendes \ tulajdonképeni ipar csoportjába sorozzuk továbbá az szerű állathizlalást is, akár iparvállalatokkal kapcsolatosan önállóan űzetik, például a szesz^ és ezukorgyári marhahiz

3*r