A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
Megjegyzendő végül, hogy a háztartáshoz mindenkor kizárólag nők jönnek, férfiak soha. 8. Az egyéb foglalkozásúak csoportjába azok lesznek be- veendők, a kiket a többi csoportok egyikébe sem lehet besorozni, pl. zongorahangolók, utczatisztitók, kóbor czigányok, czigány- és egyéb zenészek (a mennyiben nem művészek), mutatványosok, bűvészek, csavargók, bordélyosok, kéjhölgyek, stb. 9. A foglalkozás nélküliek rovatához mindenekelőtt megjegyzendő, hogy nemcsak az oly egyéneket, a kik koruknál vagy testi fogyatkozásuknál fogva egyáltalában semminemű foglalkozást sem űznek, hanem a tanulókat és pedig a közép- és felsőbb iskolai tanulókat is ezen csoportba kell foglalni, minthogy a tanulók bevallása csak hiányosan történik s számukat a köz- oktatásügyi statisztika évi adatgyűjtéséből sokkal pontosabban meg lehet állapítani. Ide sorozzuk a koldusokat is, mint a kik kereső foglalkozással nem bírnak és mások terhére tartatnak. A foglalkozás nélkülieket két csoportban mutatjuk k;, a szerint, a mint 14 évnél fiatalabbak (azaz 1877-ben vagy azóta születtek), vagy idősebbek (1876-ban és a megelőző években születtek). Az első csoportba minden nehézség nélkül besorozzuk mindazokat a 14 évnél fiatalabb gyermekeket, a kiknél a foglalkozási rovat üresen van hagyva, vagy a kik tanulóknak vannak beírva, a 14 éven felüliek csoportjánál azonban, nehogy tévesen oly egyéneket is a foglalkozás nélküliek közé sorozzunk, a kiknél a foglalkozási rovatok csak a hanyag kitöltés miatt maradtak üresen, nem osztunk be mindenkit feltétlenül a foglalkozás nélküliek csoportjába, a kinek számlálólapján a foglalkozási rovatok kitöltetlenül hagyattak, hanem a foglalkozást az élet. tényleges viszonyaiból levonható vélelem alapján a valószínűséghez képest megállapítjuk. Erre nézve már fentebb a háztartásra vonatkozó utasításból láttuk, miként kell elbánnunk az oly női lapokkal, a melyeken a foglalkozási rovat kitöltetlenül hagyatott, az ott előadott vélelmet részben a férfi lapoknál is alkalmazzuk, nevezetesen annyiban, a mennyiben az oly 16 éven :i .fi es* " ''"kát a kiknél foglalkozás nincs kimutatva s • ieí az óm el, az őstermeléshez családi kisegitők'V; fogjuk vena; ez-• egyéneket pedig, a kiknek eltartójuk ..»számos, magukat i* a napszámosok közé sorozzuk; kivér az oly eseteket, a mikor határozotté ki a: ír a, hogy az illetőnek semmi foglalkozása sínese v ha almo. lényeges testi fogyatkozásban zenv magas korban van. Azon férfi-egyének közül is, a kiknek eltartója nem őstermelő vagy napszámos, hanem másféle foglalkozású egyén, csak a fiatalabbakat — egész 16 évig — s az egészen öregeket — 70 éven felül — továbbá a testi fogyatkozásban szenvedőket veszsziik a foglalkozás nélküliek közé, a többieket pedig a 12. rovatba, az ismeretlen foglalkozásúak csoportjába osztjuk, de természetesen ez is csak a szórványosan előforduló esetekre vonatkozik; mert lia valamely községben tömegesebben fordulnának elő oly számlálólapok, melyeken a foglalkozási rovatok kitöltetlenül maradtak, az esetről a hiányzó adatoknak a helyszínén való pótoltatása czéljából a munka vezetőjénél jelentés teendő. 10. A letartóztatottak csoportjába a mindennemű, akár bírósági, akár közigazgatási vagy rendőri fogházakban levő letartóztatottakat sorozzuk, a vizsgálati foglyokat és a tolon- ezokat is. A 2. számú tábla. Ezen táblán a háztartásban foglalkozó nőket, továbbá a házi cselédeket és a foglalkozásnélkülieket fepll tiTYintptmiT\t pltaT*fóinlr IrArAcafí qrrsi a»7m»mf Av aIIqtIáV fno’— részint pedig a 3-as és 4-es táblákra vonatkozó >. iább következő utasítások szolgálnak zsinórmértékül. Megja-yzendő, hogy az oly esetekben, a mikor eltartó gyanánt lázi selédek, vagy foglalkozás nélküliek (pl. koldusok) vannak beírva, tehát oly egyének, a kik maguk is mások terhére tartatnék, eltartók gyanánt ezen egyének eltartóit kell felvennünk s la ezt kideríteni nem sikerül, az illetőt úgy tekintjük, mint a kinek eltartója ismeretlen és abba a rovatba vezetjük is be. A koldusokat tulajdonképen a közalam’zsna tartja el és ezt is kell beírni a 12. pont után az e czélból üresen hagyott svrok valamelyikébe, valamint azon esetekben is, a mikor árvalázak, menházak, községek, egyházak, stb. az eltartók, az elta ó minőségének körülményes megjelölésével külön sort kell minim!’. A 3. számú tábla. Az őstermek s gazdasági ágak (mező- gazdaság, erdészet, szénégetés, méhészet, s Ivemtenyésztés, haltenyésztés) és az őstermelő egyének foglalkí zusi viszonya szerint a 3-as számú táblázaton részleíeztetik. Tájér ozásul megemlítjük itt, hogy a mű- és kereskedelmi kertészetet, melyet az ipari administrátio az ipari foglalkozások öze soroz, nem az őstermelés csoportjában, hanem az ipar és forgalom tábláján dolgozzuk fel, a közönséges kertészet azonban, valamint a dohánykertész is az őstermelésnél marad és a földműveléssel, állattanyésztéssei és szőlőműveléssel együtt a mezőgazdaság csoportjába fog soroztaim.1) Csoportosításunk indokolásául szolgáljon, hogy a szén- égetés, mint az erdészetnek melléktermelési ága, soroztatok az őstermelés csoportjába, melynek tábláján azonban az erdészettel nem összefoglalva, hanem külön sorban tüntetendő fel. Foglalkozási statisztikánk alapelveiből következik ugyan, de s[zért szükségesnek látjuk kiemelni, hogy a szénégetést, a mikor az valamely más gazdásági ágnak, például bányászatnak, kohászatnak vagy valamely más iparágnak kiegészítő része gyanánt űzetik, szintén nem mutatjuk ki, mint önálló foglalkozási /ágat az őstermelési táblán, hanem a bányászathoz, kohászathoz vagy az illető iparághoz sorozzuk. A foglalkozási viszony szerint való részletezés az őstermelési táblán nem jár nehézséggel s tájékozásul itt néhány megjegyzésre szorítkozhatunk. A Észt A l zé jönnek a tulajdonkénem en . ntartó, ka . ir, stb.) kívül az erdőtislte*, ■" dők is, a mérnökök közé személyzethez számíttatnak a. vinczeiiérek, az erdészetnél pedig az eidő- őrök, erdőkerülők. A mi a napszámosokat illeti, már az első táblánál a 4. pont alatt jelezve volt, hogy falusi községekben a házas zsellérek s kis házbirtokosok, minthogy ezek tulajdonklpen őstermeléssel foglalkozó napszámosok, szintén ezen rovatba jönnek. A családi kisegítők gyanánt a földmíveseknek férfi és (az első táblánál a 7. pont alatt a háztartásról előadottak tekintetbe vételével) némely női családtagjai vétetnek. Arra nézve, hogy azon esetekben, a mikor a foglalkozási rovat (földmívesnek beírva) ki van töltve, vájjon az illető az önálló földmívesek közé, avagy a családi kisegitők közé vétessék-e, az az irányadó, hogy az illető önállónak van-e jelezve vagy családtagnak, fi A mezőgazdaság közös czíme alá foglalt ezen őstermelési ágakat a statisztikai hivatal eredetileg nem egymással összefoglalva, hanem külön ágankint (földmívelés, állattenyésztés, szőlőmívelés, kertészet) szándékozott feldolgozni, ezen szándékáról azonban le kellett mondania (valamint a földbirtokosok és az önálló földmívesek megkülönböztetéséről is), tekintettel az anyagnak hiányos, az ily részletesebb feldolgozásra alkalmatlan voltára, a mit ezen foglalkozásoknak természete idézett elő, melynél fogva azok egymással legtöbbször szorosan összefolynak. Az őstermelési foglalkozásokra vonatkozólag részletesebb és nagyobb igényeknek is megfelelő statisztikát népszámlálási alapon csak úgy lehet összeállítani, lia a foglalkozási rovatok kitöltéséhez ebben a tekintetben is kimerítő s a legutóbbi n énszám1 ábícrUr
