A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
íjjúiiiui ííí , a iuiii.jíioiiÁ.t;pem K.eresKeueíeinnei pedig 98 tiszt, üzletvezető és mérnök esik. Ezen átlagokat csak a na-Tisza köze s tisztán a személyes szolgálati iparnál még lély, továbbá mint városi törvényhatóság Fiume múlja felül ; aim marad. A városokban a tisztviselőkre eső ara ái ilál jóval kedvezőbb, mint vidéken. A legtöbb tisztviselő (üz vezető, stb.) találtatott az önállókhoz viszonyítva a követk városokban: a tulajdonképeni a személyes iparnál szolgálati iparnál apest . . . ..................... .... 276 F iume...................................... Fiume . , iesvár .... ...................................... 100 B udapest................................ Budapest . ...................................... 100 N agy-Várad...................... ................................ 53 P écs . . . sony...................... ........................................... 97 T emesvár........................... ................................ 50 T emesvár ne ..... . Arad ..................................... Pancsova t* ......................... ........................................... 89 S elmecz- és Bélabánya Arad . . Kassa ...................................... Zágráb ron ...................... ..... ...................................... 81 Kolozsvár........................... ................................ 37 B aja . . . áb ..................... .... .................................. 79 Sopron ................................. Újvidék . a tulajdoni« kereskedele: . 561 . 360 . 262 . 254 . 212 . 198 196 . 187. 181 A vármegyék között pedig a legnagyobb arányszámmal dicsekesznek: atulajdonképcni iparnál 56 tras .......................... 43 £ üküllő............................................................ 41 ii: só-Szörény...................................................... 38 m aros................................................................. 37 tárnod ............................................................................ 34 K .-I..ZS............................................................................ 34 : o ád...................................................................... 33 ; es............................................................................ 29 a személyes szolgálati iparnál Besztercze-Naszód................................................ 60 N agy-Küküllő.......................................... 58 B orsod........................................................................... 48 H unyad................................................. ... 48 Maros-Torda........................................................... 47 H ont........................................................................... 45 Brassó............................................................................ 43 Jász-Nagy-Kun-Szolnok................................. 40 Kolozs........................................................................... 39 a tulajdonké|. kereskedelen Liptó............................ 168 Z ágráb....................................................................... 143 Turócz....................................................................... 116 Zala.........................•..................................................... 105 Á rva............................................................................ 100 Besztercze-Naszód Brassó .... . '• Nagy-Küküllö . . , . • Varasd........................... V alami felötlő szabályszerűségről ezek az adatok nem iskodnak, legfeljebb, hacsak azt nem emlitjük, hogy több ílyrészi vármegye, daczára iparossága csekély számának, az i tisztviselőknek magas arányszámát tünteti fel. Az adatok iltalán azt mutatják, hogy az ipar-forgalmi népesség általános zárna és a tisztviselőknek az önállókhoz való aránya között os összefüggés nem mutatkozik; arra, hogy valamely vár- ;yében az ipar-forgalmi néposztályban mily arányban fordul a tiszti elem, úgy látszik, inkább az bir döntő befolyással, y minő ipar és forgalmi ágak találhatók az illető helyen. Az egyes ipar- és kereskedelmi ágak között csupán az solut számokat tekintve, legtöbb tisztviselő és üzletvezető (a nököt és vegyészt is beleértve) a malomiparban van alkal- i ;va, 1.904, továbbá a gabona- és terménykereskedésnél (1.045), . orcsmárosoknál — nagyobrészt itezések, igy nem tulajdonéin tisztviselők — (826), a fakereskedésnél (809), a fűszer- ■övidárűkereskedésnél (701), az építészeti iparban (568), a de- és fogyasztási adóbérlőknél (563), a fűszer-, gyarmat- - és csemegekereskedésnél (531) és a szeszgyártásnál (528). pedig a tisztviselőknek az összes ipar-forgalmi személyzethez • viszonyát tekintjük, mindazon ipar- és kereskedelmi ágak 'itt, a melyekben legalább 10.) tisztviselő van alkalmazva, a étkezőknél látjuk a legkedvezőbb arányszámokat: Az önállók °/o-ában asági gépek, géprészek és eszközökkel való kereskedés .... 42v>2 % vógépkereskedés............................................................................................................ 41*»o » le és fogyasztási adóbérlő.......................................... 2Ps2 » i tó és bizományos................................. 18'78 » ereskedés ...................................................................... 15‘86 » • na- és termény kereskedés................................................................................. 15m » Az önálli 9/o-ában Könyvkereskedés................................................................................................................. l2-8.-> Fakereskedés............................................................................................................................ 12-47 Légszeszgyár............................................................................................................................ tOv Szeszgyártás............................................................................................................................ lOo. Kávéház és kávémérés............................................................................................ Um, Fürdős........................................... ........................................................................... Ü veggyár............................................................................................................................. 9m| I Serfőző........................................................... 7’(it>: G zukorgyártás................................................................................................................. . 6u5 G őzfürész és fürészmalom . ........................................................................................ 6-27 G épgyárak és vasöntők . . 6’oi Lisztkereskedés................................................................................................................. 5-s;i Yaskereskedés................................................................................. 5v-. Kézmű- és rövidárúkereskedés................................ 5m Mielőtt a segédszemélyzet foglalkozási viszonyára von;i kozó fejtegetéseinket befejeznék, még egy igen érdekes és nag\ tanulságos összehasonlításra hívjuk fel a figyelmet: a segéu és a tanonezoknak egymáshoz való arányára. A segédek arán lagos száma a legközelebbi múltnak, a tanonezok száma p<m a jelennek adja a képét. Ida valamely iparágban sok a .ege ez azt jelenti, hogy az az iparág a legközelebbi múltban 11a; vonzóerővel birt, ha pedig a tanoncz sok, akkor feltehető, ho; az jelenleg örvend jó hírnévnek és gyakorol az iparos pály választó ifjúságra nagy vonzóerőt. Az alábbi kimutatásban min azon ipar- és kereskedelmi ágakban, a melyekben — az eg> - anyaországban — legalább 100 segéd vagy legalább 100 tarn* i találtatott, a tanonezok számát a segédek °/o-ában kifejő; \ tűntetjük fel, megjegyezvén, hogy általában csak a férik -kdein és tanonezokat vettük tekintetbe, a nősegédek és tanon ■ ányo csak a divatárusoknál és a nőszabóknál vétettek számba
